126 találat a(z) értékvesztés cimkére
Kockázati tőkealap adószáma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét arra vonatkozóan, hogy egy kockázati tőkealap köteles-e a NAV-tól adószámot igényelni, ha a következő tevékenységeket végzi: tőkeszegény cégeket pénzbeli hozzájárulással segít, melynek fejében részesedést szerez, valamint ezen cégeknek tagi kölcsönt nyújt. A tőkealap eredménye ezen kölcsönök után kapott kamatokból, a részesedés értékesítéséből származó nyereségből (több évvel a befektetés után értékesíti a részesedését), illetve a részesedésre elszámolt értékvesztésből, valamint a szabad pénzeszközei pénzintézeti kamatából származik. Keletkezik-e fentiek szerint a tőkealapnak olyan jövedelme, amely társaságiadó-köteles? Köszönettel: Szabó Tiborné
Értékvesztés-visszaírás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk korábban értékvesztést számolt el egy vevőkövetelésre 100 százalékban, amit a következők szerint számolt el: T:8661. Értékvesztés K:315. Követelések értékvesztése. Kiderült, hogy időközben a követelés behajthatatlanná vált, mivel a vevőt törölték a cégnyilvántartásból. A kérdésem az, hogyan tudjuk kivezetni a könyvekből a követelést? Visszaírjuk az értékvesztést, majd kivezetjük a követelést? Helyes-e így: T:315 K: 9661. Értékvesztés visszaírása T: 869 Különf.egyéb ráf. K: 311 Behajthatatlan köv. kivezetése. Ha ez nem helyes, hogyan járjunk el? Társaságiadó-korrekciós tételek kapcsolódnak-e hozzá? A behajthatalanság oka: bíróság előtt nem érvényesíthető.
Követelés-értékvesztés-behajthatlanság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak vevőkövetelése áll(t) fenn egy olyan céggel szemben, amelyet a cégbíróság már törölt, ugyanis felszámolás alá került, és a felszámolás be is fejeződött. A felszámolási eljárás során nem nyújtottunk be kifizetési igényt, mert nem tudtunk róla, hogy felszámolás zajlik. Az első kérdésem az, hogy ha ilyen esetben a követelést behajthatalanság miatt kivezetjük, mi a behajthatatlanság oka? Bíróság előtt nem érvényesíthető? Ez azért fontos, mert ebben az esetben a tao-törvény szerint adóalap-növeléssel jár a követelés ráfordításként történő elszámolása. Továbbá kérdezném, hogy mit fed le a "bíróság előtt nem érvényesíthető" kifejezés. A harmadik kérdésem ugyanerre az esetre vonatkozik: mi az elszámolás helyes módja, ha a fent említett követelésre a cégünk korábban már értékvesztést számolt el, és azzal megnövelte a társasági adó alapját? Jól gondolom-e, hogy az értékvesztést vissza kell írni egyéb bevétellel szemben, és ehhez kapcsolódik egy taoalap-csökkentő tétel, és behajthatatlanság miatt a követelést kivezetni az egyéb ráfordításokkal szemben? Taoalap-növekedéssel együtt, amennyiben a követelés "bíróság előtt nem érvényesíthető" vagy "elévült". A két társaság nem kapcsolt vállalkozás, a partnerünk nem magánszemély.
Tagi kölcsön a beszámolóban és a társaságiadó-alapban
Cikk
A futamidőtől, a vállalkozások közti kapcsolattól is függ a tagi kölcsön megjelenítése a beszámolóban. Bemutatjuk azt is, hogy a tagi kölcsön különböző helyzetekben miként módosítja a társasági adó alapját.
Értékvesztés kivezetése
Kérdés
Befejeződött egy felszámolási eljárás egyik vevőnk ügyében. A vevőkövetelésünket bejelentettük a felszámolónak 324 570 forint összegben, a korábban elszámolt értékvesztés összege 162 285 forint volt, amivel megemeltük az elszámolás évében a társasági adó alapját. 2015-ben egyszerűsített felszámolási eljárás keretében befejeződött a felszámolás. A felszámoló utalt a bankszámlánkra 2015-ben 311 843 forintot. Kérném, szíveskedjen a 2015-ös gazdasági eseményeket kontírozva bemutatni, hogyan vezetem ki a könyveimből a vevővel kapcsolatos követelést és az értékvesztést. Köszönöm szépen.
Értékpapírszámla könyvelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy befektetési célú értékpapír könyvelése, kontírozása hogyan történik? A vállalkozás 501 darabot vásárolt 10 000 Ft/db áron. A bank minden hónap végével küld értékpapírszámla-kivonatot, melyen a bruttó piaci ár és bruttó piaci érték szerepel. Ezekkel a havi kivonatokkal van-e teendő? Év végével csak az értékvesztés elszámolása jöhet szóba, egyébként a beszerzési értéken kell szerepelnie az eladásig? Köszönettel.
Így módosítják a társaságiadó-alapot a követelések
Cikk
A követelésekkel kapcsolatban többféle gazdasági esemény történhet. A követelés megszűnik, mert a vevő, az adós fizet, a követelés várhatóan nem térül meg, behajthatatlan, a követelést elengedik, a követelés elévül, vagy engedményezi a jogosult. E gazdasági eseményekhez többségéhez kapcsolódik társaságiadóalap-módosítás. Ezeket vesszük sorra.
Tartós kölcsön válaszához kapcsolódó kérdés
Kérdés
Tisztelt Nagy Norbert! A tartós kölcsönnel kapcsolatos válasza során merül fel kérdésként, hogy az "elszámolt értékvesztés" okozhat-e szja-fizetési kötelezettséget a tagnál? Minősítheti-e ezt a hatóság elengedett követelésnek? Illeték? Kérném ebben a véleményét. Köszönöm. L.
Tartós kölcsön elszámolása
Cikk
Hogyan kell elszámolni a cég által a tulajdonosnak adott tartós kölcsönt? Olvasói kérdésre Nagy Norbert adószakértőnk válaszolt.
Tartósan adott kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Eltérő véleményeket olvastam a következőkkel kapcsolatban, ezért szeretném a segítségüket kérni: Egy egyszemélyes kft. a tulajdonosnak tartós kölcsönt adott (7 évre) a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék kamattal. A visszafizetés ideje nincs meghatározva, azt bármikor törlesztheti a 7 év alatt. Az esedékes kamatot mindig év végén fizeti meg. A kölcsön után értékvesztést számoltunk el, arányosan az adott időszakra, mivel bizonytalan a kölcsön visszafizetése. Ez az értékvesztés egyéb ráfordítás-e, és növeli-e a taoalapot? Tisztelettel: Léderer Györgyné
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatban nagyon hasznos információkat olvastam itt Önöknél. Mégis lenne kérdésem. Van pár olyan vevőkövetelése az általam könyvelt cégnek, amik 2013-ra nyúlnak vissza. Próbálkoztak a behajtásával felszólítólevél, valamit telefonos konzultáció révén, ennek ellenére maradtak nyitott tételek. Annak ellenére, hogy több tételről van szó, partnerenként nem akkora összegek, hogy érdemes legyen pereskedni , mert ebben az esetben többe kerülne a hús, mint a leves. A kérdésem az, hogy le lehet-e írni egy összegben (természetesen a társaságiadó-alap megemelésével), vagy muszáj értékvesztésként előírni, és 5 év alatt csöpögtetve leírni. Kaptam taggyűlési jegyzőkönyvet, melyben megszavazták a veszteségként való lekönyvelését. Válaszukat előre is nagyon köszönöm Asbóth Istvánné
Értékvesztett készlet értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a cég, amelyet könyvelek, ingatlanok építésével és értékesítésével foglalkozik. A korábbi évek során értékvesztést számolt el a készletre. Ebben az évben értékesítette azokat a lakásokat, amelyeket ez az értékvesztés érintett, és az értékesítés az értékvesztett értéken történt. Ebben az esetben hogyan kell az értékvesztést megszüntetni, visszaírással és az eredeti bruttó értéket kivezetni, vagy a mérlegérték kerül az értékesítés terhére (értékvesztéssel csökkentve és az értékvesztést az eredeti teljes készletértékkel szemben vezetik ki). Válaszukat előre is köszönöm!
Vevő követelés értékelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Kérdésem a közelgő évzáráshoz kapcsolódik. A behajthatatlan követeléssel kapcsolatosan Szvt. 3. § 4.bekezdés 10. pontjának az utolsó g) pontja kimondja , hogy „amely a hatályos jogszabályok alapján elévült”. Szeretném a véleményét kérni, hogy ezt az elévülést hogyan kell a gyakorlatban értelmezni? A 2009-es évben keletkezett vevői követelések értékelésekor (korábban értékvesztést számoltunk el), hogyan kell figyelembe venni a Ptk. változását és az egyenlegközlő levelek kiküldése hogyan hat az elévülési időre? Köszönettel: W.Andrea
Elengedett követelés – társaságiadóalap-csökkentés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szeretnék segítséget kérni értékvesztéssel és az ahhoz kapcsolódó tőrsasági adó csökkentéssel kapcsolatban a következő esetre vonatkozóan: Tehát van egy cég, amelyik több éve nem fizet, ezért 90 százalékos értékvesztés van elszámolva rá. 2013-ban sikerült behajtani a tartozás egy részét. Értelemszerűen visszaírásra kerül az értékvesztésnek a kiegyenlítésre eső része – mely társasági adót csökkentő tétel lesz – és az a kérdés, hogy az előző években a Tao tv. által lehetővé tett 20 százalékos adócsökkentéseket most adóalap-növelő tételként be kell állítani, vagy nem kell foglalkozni vele, mivel az adott években jogos elszámolás volt? Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos másik kérdésem lenne, hogy abban az esetben, ha felszámoló nyilatkozata alapján behajthatatlanság miatt leírásra kerül a követelés, akkor mi a teendő a korábbi társaságiadóalap-csökkentő 20 százalékkal, illetve 3. variációként, amikor elévülés vagy megszűnés miatt kell kivezetni a követelést, akkor más-e a helyzet? Lenne még egy téma, amire választ kérnék: hogyan jár jobban a cég, ha a nem fizető vevőnek elengednénk a követelését, vagy amíg lehet – elévülésig – a 20 százalékos társaságiadóalap-csökkentésekkel vezessük ki a könyvelésből? Az elengedéshez elegendő, ha egy ajánlott levelet küldünk a nem fizető cégnek – szükséges-e a visszajelzése a befogadásról -, vagy kétoldalú megállapodás kell hozzá? Köszönettel: Treszkainé Koszka Szilvia 06-30/919-7471 [email protected]
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégemnek 2012 májusa óta tartozik egy másik cég 1 millió 300 ezer forinttal. Több alkalommal küldtünk neki felszólító levelet, de a tértivevényes levelek felbontatlan állapotban, "címzett ismeretlen" jelzéssel sorra visszajönnek. A telefont nem veszik fel. A sokadik felszólítás után elkezdtem nyomozni, kiderült, hogy magyar adószámmal ellátott cégről van szó, de a tulajdonosa angol. A képviseletet ugyan magyar személy látja el, ennek ellenére úgy tűnik, mintha mindenkit és mindent elnyelt volna a föld. A cégnyilvántartás szerint a mai napig ott van a címük, amit mi is ismerünk, de még sincs ott senki. A NAV-nak is tartoznak, a végrehajtás be van jegyezve a cég nyilvántartásába 2012. május 27-ei dátummal. Ennek ellenére élő cégről van szó. Nekem kicsit földöntúlinak tűnik a dolog, sehogyan sem tudom megérteni, hogyan tűnhet el egy cég csak úgy, hogy még a NAV is tehetetlen ellene. Kiderült, több cégnek is tartoznak. Megbíztunk egy ügyvédet, akinek szintén ismeretlenként jött vissza a hivatalos levele. A saját cégem tulajdonosai azt mondják, hogy ők már megfizették az áfát, valamint a társasági adót is, nem hajlandók még további peres eljárásba bonyolódni, mert az ügyvéd szerint is kilátástalan az ügy a külföldi tulajdonviszony miatt. Kérdésem az, hogyan lehet kivezetni szabályosan a könyvekből ezt a tartozást? Könyvelhetek értékvesztést bírósági határozat nélkül? Konkrétan szeretném tudni a könyvelési lépéseket is. Nagyon szépen köszönöm a válaszukat. Tisztelettel: Asbóth Istvánné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
