hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Családi pótlék: kellemetlen meglepetések a szeptemberi fizetésnél

  • dr. Marosi Andrea

2009. szeptember 1-től adóterhet nem viselő járandóság lett a családi pótlék. Íme néhány számítási példa, hogy ez mit jelent az adóelőleg levonás során.

Az adóterhet nem viselő járandóság lényege, hogy összege nem adózik, de „feljebb tolja” a többi jövedelmet. A két kulcsos szja táblában a felsősáv 1,9 millió forintnál kezdődik. Ez havi 158 333 forint havi jövedelemnek felel meg. Ha valakinek a ráeső havi családi pótlékkal növelt havi jövedelme nem éri el a 158 333 forintot, akkor a havi nettó kifizetése változatlan marad, semmit sem fog észrevenni a változásból. Akinek a havi adóelőleg alapja a családi pótlék összegével meghaladja a 158 333 forintot, ők a ráeső (50 százalék) családi pótlék összegének 18 százalékával több adóelőleget fognak fizetni. 

Például a magánszemélynek 160 ezer forint vagy annál magasabb havi bruttó keresete van és havonta pl. 13 300 családi pótlékot kap (kétgyerekes család), akkor (13 300 forint 18 százaléka) 2 394 forinttal több szja előleget fizet. Ennyivel csökken a nettó jövedelme havi szinten. Vegyük észre, hogy mivel a családi pótlék összege az alsó adósávból foglalja el a helyet más jövedelemtől, ezért mindenki, akinek a havi jövedelme 160 ezer forint feletti, az a leírt számpéldának megfelelő nettó jövedelem csökkenéssel számolhat havi jövedelemtől függetlenül. Tehát a havi ráeső családi pótlék összegének 18 százalékával csökken a nettó jövedelem. Az itt leírt számítás csak azoknál igaz, akiknél a „havi adóelőleg levonási” módot alkalmazzák. Mivel az szja sávhatár visszamenőleges emelése havi háromezer forinttal növelte a nettó kifizetést, ezért levonhatjuk a következtetést: már egy kétgyerekes családnál a törvénymódosítás vissza is veszi (2394 forint) a sávhatár kitolása miatti szja csökkentést.

Mi a helyzet göngyölítéses adóelőleg levonás esetén?

Göngyölített adóelőleg levonása esetén épp a fordítottja történikannak, ami az első félévi adóelőleg túlvonás esetén történt. A közszférában vitatott szja visszatérítéssel kapcsolatosan is eljöhet az igazság pillanata. Miért is? Először is tisztázzuk, mit jelent a göngyölítéses adóelőleg levonási módszer: 
 
Ez a módszer az adóév elejétől összesíti az adóévben megszerzett jövedelmeket. Ehhez kell hozzáadni az adóterhet nem viselő járandóságok várható éves összegét (például családi pótlék, gyes, nyugdíj). Az így kiszámított adóból le kell vonni az év során már figyelembe vett adóelőleget és az adóterhet nem viselő járandóság adóját. Tehát ez a módszer úgy számol, hogy az év végén a magánszemélynek ne legyen se túlfizetése, se befizetési kötelezettsége. Minden hónap után úgy számol a göngyölítéses módszer, mintha év vége lenne. Emiatt járt vissza egy összegben az első féléves szja túlfizetés a göngyölítéses módszer alkalmazása esetén. Erről külön bekezdésben rendelkezett a törvénymódosítás átmeneti rendelkezése. Tehát tévesek voltak azok a jogértelmezések, hogy göngyölítéses módszer esetén „csepegtetve” lehet visszaadni az első féléves túlfizetést decemberig. Mivel a közszférában a göngyölítéses módszert alkalmazzák, ezért aki az első félévben 1,9 millió felett keresett, annak egy összegben járt volna 36 000 forint szja túlvonás.

A göngyölített adóelőleg számítás átmeneti szabályairól nem rendelkezik a törvény, ezért kellemetlen meglepetések érhetik a magánszemélyeket a szeptember havi fizetés kézhez vételekor. A másik „hidegzuhany” jövő májusban következhet be azoknál, akik szeptembertől már nem szereznek jövedelmet, csak családi pótlékot kapnak. Őket adó befizetési kötelezettség fogja terhelni visszamenőlegesen a korábban megszerzett és adózott jövedelemre. 

Szeptembertől a családi pótlék éves várható (négyhavi) összegét hozzá kell adni az adóalaphoz. Ez azt jelenti, hogy az első nyolc hónapban megszerzett jövedelemre visszamenőlegesen adókötelezettség keletkezik. A havi 13 300 forint családi pótlékkal számolva 4 X13 300 forint 18 százaléka = 9576 forint szja adóelőleg azonnal (csepegtetés nélkül) visszamenőlegesen levonásra kerül. A göngyölítéses módszer miatt a magánszemély jövedelme (1,9 millió felett) után az évvégéig 36 százalék adóelőleget fizet.

Érdekes meglepetéseket tartogathat a közszféra szeptemberi bérszámfejtése. A magánszemély kárára már tévedett a pénzügyminisztérium, s ezt már ráadásul intézményesítették  is az ’53-as nyomtatvány kitöltésénél az adójóváírás soron. Itt is csak a saját kárára tévedhet az adózó és a hibát az APEH nem javítja ki. Csak úgy fordulhatott elő, hogy a közszférában dolgozók nem kapták vissza az szja-túlvonást, hogy a 2009. július 1-től érvénybe lépő visszamenőleges szja sávhatár növelést nem vezették át a bérszámfejtő szoftveren. Ez  már önmagában törvénysértő, ráadásul a július 1-től hatályos – magánszemélyre kedvező – törvénymódosítást nem vezetik át, de a szeptember 1-től hatályos – magánszemélyre hátrányos – törvénymódosítást már igen! A családi pótlékot csak azoknál lehet figyelembe venni az adóelőleg számítása során, akik munkáltatóktól (kifizetőtől) jövedelemben részesülnek.

Hidegzuhany jövő májusban 

Akik csak az év első nyolc hónapjában szereztek jövedelmet, és szeptembertől már csak családi pótlékot kapnak, náluk a családi pótlék adóalap növelő hatása egyértelműen visszamenőleges adókötelezettséget jelent egy már megszerzett jövedelemre. Ezért támadtam meg az Alkotmánybíróságon a családi pótlék adóterhet nem viselő járandósággá nyilvánítás évközi bevezetését. Adóterhet nem viselő járandóságot tárgyévi törvénymódosítással év közben bevezetni nem lehet! Ez egy hatalmas szakmai hiba volt! A már ismert számpéldánkat alkalmazva (kétgyerekes család) 9 576 forint (lásd göngyölítéses módszer) visszamenőleges adókötelezettség fogja terhelni jövő májusban a magánszemélyt.

A visszamenőleges szja-kötelezettség egyértelműen Alkotmányellenes. E tény számpéldával alátámasztható. A matematikában az a szép, hogy a számokkal vitázni még a jogászok sem tudnak, ezért szinte biztosra vehető, hogy az Alkotmánybíróság meg fogja semmisíteni a családi pótlék adózás alá vonásának évközi bevezetését. Ezért megint lesz egy szakszerűtlenül előkészített, felesleges vitákat, adminisztrációt okozó évközi törvénymódosítás. Ennek az évközi törvénymódosításnak semmi köze a válságkezeléshez, tehát csak arra jó, hogy irritálja a közvéleményt. Így évközi bevezetését szakmailag még indokolni sem lehet. Nem is indokolták!

Angyal József okleveles adószakértő

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Adózóna.hu

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Klubkártya

14 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 11 992 Ft + áfa

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna.hu alapcsomagjának előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum korlátozás nélküli használata
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 11 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

Adózóna Max-csomag

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Adószám 2015

2015-ös HVG Adó- és Tb-különszám

HVG Klubkártya

19 990 Ft + áfaHVG Klubkártyával 15 992 Ft + áfa(24 170 Ft + áfa helyett*)

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna Max előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » 2015-ös HVG Adó-különszám
  • » 2015-ös HVG Tb-különszám
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum korlátozás nélküli használata
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 15 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A szakképzésbe beszámítható kreditpontokról részletes információt itt talál.


HVG HIRDETÉSFELHŐ

Mérlegképes továbbképzés 2014. Takarítson meg adómentesen!

TÖBB, MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés
AJÁNLAT

Pályázati kiírás könyvizsgálói feladatok ellátására

A Budapesti Ügyvédi Kamara az Ellenőrző Bizottság útján pályázatot ír ki a Budapesti Ügyvédi Kamara könyvizsgálói feladatainak ellátására.

hirdetés
Ajánlat
hirdetés

Kérdések és válaszok

Számvitel

Sinka Júlia

adó és számviteli tanácsadó

Fejlesztési tartalék

Sinka Júlia

adó és számviteli tanácsadó

Munkaerő-kölcsönző, külföldi kiküldetés

Dr.Radics Zsuzsanna

tb-szakértő

2014 október
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X