hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ingatlanadó: ami a legnagyobb vihart kavarta

  • dr. Marosi Andrea

Az ingatlanadóval (vagyonadó törvény része) kapcsolatos rendelkezések legnagyobb vihart kavart része a törvény melléklete alapján meghatározható úgynevezett korrekciós tényezőkkel számított érték. Súlyos kifogásként merült fel vele szemben, hogy az elnagyolt értékei távol vannak a valódi forgalmi értéktől. Ez így is van. De ez nem jelent semmilyen problémát, ugyanis a számított érték egyetlen szerepe, hogy „kiugrassza a nyulat a bokorból”.

hirdetés
hirdetés
Az ingatlanadó alapja kizárólag a forgalmi érték. A számított értéket csak akkor kell figyelembe venni, ha az adózó megítélése szerint a forgalmi érték 30 millió alatti és mentes az adó alól, de a számított érték 30 millió feletti. Ez esetben az adózónak valóban bevallást kell benyújtania, de az adó alapja továbbra is a forgalmi érték marad. Tehát egy „nullás” bevallást kell beadni. Ennek célja, hogy ezen esetekre felhívja az adóhatóság figyelmét. Az nullás bevallás „felhívás keringőre” az adóhatóság felé. Valószínűleg az adóhatóság kapacitása csak arra lesz elég, hogy ezeket az eseteket vizsgálja.
 
A törvény kissé pongyolán határozza meg a forgalmi érték fogalmát. Sokan ezért hiszik azt, hogy ha valaki nem tudja meghatározni a forgalmi értéket, akkor a számított érték egyfajta mankó, kiindulási pont. Célszerű megjegyezni, hogy a számított érték csak arra jó, hogy ingatlanadó bevallásra kényszerítsen olyan magánszemélyeket is, akik a forgalmi érték alapján nem lennének bevallásra kötelezettek. Sajnálatos módon, az interneten közzétett kalkulátorok – egy kivétellel – mind a számított értéket határozzák meg, azt sugallva, hogy ez a forgalmi érték.

Egy korábbi,  Adózónán megjelent írásomban arra hívtam fel a figyelmet, hogy a haszonélvezeti jog átveszi a tulajdonosoktól az adóalanyiságot, a haszonélvező lesz az adófizetésre kötelezett. Mivel az ingatlanadó lelkes hívei hevesen cáfolták a „kiskapu” lehetőségét, részletesebben megerősítem, hogy ez valódi kiskaput jelent. Az a szülő, aki megengedheti magának, hogy lakáshoz juttassa gyermekét, az eddig a következőképpen járt el: az ingatlant a gyermeke nevére íratta, hogy majdan elkerüljék az örökösödési illetéket, az ingyenes haszonélvezeti jog a szülő javára jegyezték be. Ez volt a múltban, ezek már évekkel ezelőtt megkötött ügyletek. A vagyonadó (ingatlanadó) törvény szerint a szülőnek bentlakás esetén a saját 29 milliós ingatlana után nem kell adót fizetnie. A gyermeke nevére vásárolt ingatlan (29 milliós) után viszont már adófizetési kötelezettség terhelné a haszonélvezeti joga miatt és amiatt, hogy azt az ingatlant a gyermeke lakja életvitelszerűen. 

Ilyen esetekben töröltetni kell a szülő bejegyzett ingyenes haszonélvezeti jogát és ekkor nem kell fizetni ingatlanadót a második ingatlan után sem. A haszonélvezeti jog törlése nem jár illetékfizetési kötelezettséggel, tehát megdől az „ellenérvelők” állítása, hogy „többe kerül a leves, mint a hús”. Akik viszont ezután terveznek az eddigiekhez hasonló konstrukcióban ingatlant vásárolni a gyermekük számára, azok viszont akkor járnak el helyesen, ha felcserélik a „szerepeket”: a szülő megtartja a tulajdonjogot és a gyermek javára jegyzik be a haszonélvezeti jogot. Mivel csak felcserélik a tulajdonjogot a haszonélvezeti joggal, ezért ez sem jelent plusz illetékfizetési kötelezettséget. A példákban említett „gyermek” megjelölés természetesen nagykorú, önálló életvitelre berendezkedett fiatalt jelent. 

A saját lakásba költöző fiataloknak is fel kell hívni a figyelmét arra, hogy ha eddig nem tették meg, célszerű átjelentkezniük a saját lakásukba. Sok önálló lakással rendelkező fiatal állandó lakcíme a szülei lakása, mert így elköltözésük után nem kellett kicserélni a lakcímkártyát, forgalmit. Az ingatlanadó alóli mentesség egyik feltétele ugyanis az állandó lakcímbejelentés. A forgalmi érték meghatározása természetesen ezek után is rendezetlen kérdés marad. Hiába van valakinek egy 10 milliós panellakása lakcím-nyilvántartással és életvitelszerű bentlakással, 8 milliós számított értékkel, még őt is érhetik meglepetések. A hatályos törvények szerint, ha valaki mentes az adó alól, akkor a „mentességet okirattal vagy egyéb módon köteles bizonyítani”. 

Ilyen okirati bizonyíték lehet az ingatlan nem túl régi adásvételi szerződése, banki hitelfelvételhez értékbecslés. Ha ilyennel nem rendelkezik, akkor a törvény szerint nincs más lehetősége a mentesség okirati igazolására, mint saját költségén ingatlan értékbecslést készíttetnie, melynek költsége meghaladja a 10 millió forgalmi értékű ingatlana után fizetendő adót! Itt valóban „többe kerül a leves, mint a hús”. A 10 millió alatti, régebben vásárolt ingatlannál már nem éri meg a mentességet igénybe venni amiatt, hogy a mentesség bizonyítására felmerülő költségek meghaladják a megtakarítható adó összegét. Mindez amiatt, hogy egy új adó úgy került bevezetésre, hogy a hozzá tartozó eljárási szabályok nem lettek kidolgozva.

Könnyen elképzelhető, hogy az itt leírtak még a törvény 2010. január 1-i hatályba lépése előtt okafogyottá válnak. A vagyonadó törvény ingatlanadóra vonatkozó rendelkezéseit több mint egy hónapja megtámadtam az Alkotmánybíróságon. A napokban Szabó Máté ombudsman is az Alkotmánybírósághoz fordult az ingatlanadóval kapcsolatos részek megsemmisítése érdekében. Bár beadványaink több ponton eltérnek, egy kérdésben már közös az álláspontunk: a forgalmi érték meghatározása olyan mértékű jogbizonytalanságot eredményez, ami a vitatott rendelkezések megsemmisítéshez vezethetnek. 

Nem értek egyet azokkal a véleményekkel, hogy adózási kérdésekben az Alkotmánybíróság kiszámíthatatlan lenne. Áttanulmányozva az Alkotmánybírósági döntéseket egy határozott és következetes irányvonal figyelhető meg: a fogalom meghatározás pontatlanságában az Alkotmánybíróság még a nagy társadalmi érdeklődést kiváltó ügyekben is következetes. Ilyen volt távolságtartásról szóló törvény megsemmisítése a „közeli hozzátartozó” illetve „családon belüli erőszak” fogalmak pongyolasága miatt. Megítélésem szerint ez a sors vár a pongyola forgalmi érték meghatározásra is.

Angyal József okleveles adószakértő

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás 2017 című képzésén is!
Ha 2017. október 18-áig rendel, akkor Early Bird akciónk keretében kiküldjük önnek a HVG Kiadó Nemzetközi ügyletek áfája című kiadványát is.

Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Árfolyamkülönbözet?

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Ciprusi cég jövedelmének adózása itthon

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Ekho fizetés szabályai

Lepsényi Mária

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X