hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az APEH válaszol: elmaradt számla, alkalmi munka, adóvisszatérítés

  • adozona.hu

Tudtommal a teljesítést és követelést követő 15 napon belül a számlát ki kell állítani, mit tehetek, ha ezt nem teszi meg a szolgáltató? Gyesen alkalmi munkavállalói könyvvel dolgoznék, ha az azzal keresett jövedelem nem éri el a határösszeget, akkor kell-e utána adót fizetnem? Alkalomszerűen szeretnék dolgozni, hogyan tudom ezt a olcsón, jogszerűen megoldani? Olvasóink kérdezték.

Egy rokonunkat szeretnénk „bejárónőként” is foglalkoztatni. Milyen formában lehetne őt legálisan alkalmazni, és mennyi adót, járulékot stb. kellene fizetnie, hogy évei beszámítsanak a nyugdíjnál is. Szeretnénk, hogy a főállásban kapott minimálbére, a havi 69000 forint is megmaradjon neki.

Magánszemély is lehet foglalkoztató, ha biztosítottat foglalkoztat. Amennyiben tehát egy magánszemély a rokonát például munkaviszony keretében foglalkoztatja (ez lehet teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás is), abban az esetben ez a magánszemély foglalkoztatónak minősül, aki kötelezett a biztosítási jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után 29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot fizetni, a biztosított pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a magánszemélynek kifizetett munkabér az összevont adólap részét képezi, amely után az adótábla szerinti adót (18, 36 százalék) kell megfizetni, ezzel összefüggésben a foglalkoztatót a munkáltatóra irányadó rendelkezések szerint adóelőleg levonási és megfizetési kötelezettség terheli.

A magánszemélyt a munkabére után adójóváírás illeti meg.

A foglalkoztatót terheli a járulékok megállapítása, levonása, befizetése és bevallása, továbbá köteles a biztosítottat bejelenteni.

Magánházam építkezésének a műszaki vezetője teljesítés után fizetési követelést nyújtott be. A szerződésünk értelmében, mindez részletes kimutatással és számlával kellett volna megtörténjen, de egyiket sem kaptunk. Tudtommal a teljesítést és követelést követő 15 napon belül a számlát ki kell állítani. Mik lehetnek a következményei a számlakiállítás elmulasztásának?

Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, előleg fizetése esetén a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb ezen időpontoktól számított 15 napon belül köteles gondoskodni. Feltéve, hogy az ügylet szabályszerű teljesítése megtörtént, legkésőbb 15 napon belül gondoskodni kell a számla kibocsátásáról. Amennyiben ezen kötelességét nem teljesíti, és ezt az adóhatóság megállapítja, akkor mulasztási bírsággal sújthatja.

Mint (nyugdíjas) egyéni vállalkozó, 2008. február hónapban egészségügyi okokból vállalkozási engedélyemet visszaadtam. Mivel áfaköteles voltam, a továbbiakban is vártam az APEH nyilatkozatát, mind az adókötelezettségről, vagy adóvisszatérítési lehetőségről, amit mind a mai napig nem kaptam semmiféle értesítést, hogy a 2007. évi adóbevallásomat elfogadták-e, vagy sem. Mi a teendőm?

Amennyiben Ön elektronikusan nyújtotta be az adóbevallását és ezzel összefüggésben nem kapott visszajelzést az adóhatóságtól, akkor keresse fel az Ön székhelye, ennek hiányába telephelye szerint illetékes APEH regionális igazgatóságának ügyfélszolgálatát.

Nyugdíj mellett alkalmanként szeretnék dolgozni. Hogyan tudnám ezt teljesen jogszerűen megoldani? Milyen plusz költségekkel járna ennek az elindítása esetleg havi költsége? Természetesen a jövedelem utáni adózáson kívül?

A magánszemély maga dönti el, hogy a nyugdíj folyósítása mellett milyen jogviszonyt létesít, ami lehet munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, egyéni vállalkozás stb. A fizetendő járulékok mértéke is attól függően alakul, hogy milyen jogviszonyban végzi a magánszemély a tevékenységét.
Munkaviszony és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén a biztosított a járulékalapot képező jövedelme után 9,5 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet.

Egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása esetében a vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, aki havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, átalányadózó esetében az átalányadó alapját képező jövedelem.

Jelenleg gyesen vagyok a kisfiammal. Amennyiben alkalmi munkavállalói könyvvel dolgoznék, és az azzal keresett jövedelem nem éri el a határösszeget, akkor kell-e utána bevallást készíteni, illetve adót fizetni?

Az alkalmi munkavállalásból származó bérjövedelmet nem kötelező bevallani, így azt adókötelezettség sem terheli, amennyiben a magánszemélynek e jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkori legkisebb összegének éves összege (2008-ban 828 ezer forint), és a szja-törvény alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmen (ilyen a gyermekgondozási segély) kívül más, adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem keletkezik az adóév során.


Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kondipark adóvonzata

Nagy Norbert

adószakértő

Adószámos magánszemély

Lepsényi Mária

adószakértő

Sátor bérbeadás

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink