hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az APEH válaszol: lakásszerzési kedvezmény, öröklés, eladás

  • adozona.hu

Milyen módon kell teljesíteni az illetékmentes (banki átutalással teljesített) ajándékkal kapcsolatban az APEH felé fennálló bejelentési kötelezettséget? A férjem meghalt, a közös tulajdonú ingatlanunkat szeretném eladni, kell szja-t fizetnem? Gyerekeim ingatlant örököltek, esetükben mi számít az eladáskor a szerzés időpontjának? Olvasói kérdések.

Milyen módon kell teljesíteni az illetékmentes (banki átutalással teljesített) ajándékkal kapcsolatban az APEH felé fennálló bejelentési kötelezettséget? Létezik rá nyomtatvány, vagy levelet kell írni? Utóbbi esetben milyen adatokat kell bejelenteni? A bejelentést (azon túl, hogy APEH) pontosan hova kell címezni?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.

A bejelentés formája nincs meghatározva, az APEH nem rendszeresített formanyomtatványt, ezért a bejelentés kötetlen formában teljesíthető.

Ha vagyonszerzésről készült okirat, akkor az okirat eredeti és másolati példányát is be kell nyújtani az adóhatósághoz [Itv. 91. § (2) bekezdés].

Az Itv. 91. § (3) bekezdése pedig kimondja, hogy az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni.

A bejelentésnek az ügylet lényeges elemeit kell tartalmaznia: az ajándékozó és a megajándékozott személyét és azonosító adataikat, valamint az ajándékozás tárgyát.
A bejelentést a megajándékozottnak kell teljesítenie a lakóhelye szerint illetékes APEH regionális igazgatósága felé.

A férjem meghalt. A közös tulajdonú ingatlanunkat szeretném eladni. Igaz, hogy nem kell az eladás után jövedelemadót fizetnem?
Az Ön által feltett kérdés nem tartalmaz elegendő információt a válaszadáshoz, ezért csak általános jellegű tájékoztatást adok.

A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 57- 63. §-ai rendelkeznek az ingatlan értékesítésből származó jövedelemről és az azzal összefüggő adókötelezettségről.

Az ingatlan megszerzésének időpontja az a nap, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották, illetve öröklés esetén az örökség megnyíltának napja, vagyis az örökhagyó halálának napja.

A szja-törvény 62. § (1) bekezdése alapján az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is (számított összeg). A számított összegből már közvetlenül meghatározható a jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék.

A szja-törvény 62. § (6) bekezdése alapján, amennyiben a szóban forgó ingatlan az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóház, vagy lakás, akkor a szerzés évét követő ötödik évben történő értékesítés esetén az átruházásból származó jövedelmet adófizetési kötelezettség nem terheli, mivel a számított összeg a szerzés időpontjától függően a következők szerint csökkenthető:
- a megszerzés évében és az azt követő évben történő átruházás esetén a jövedelem a számított összeg 100 százaléka, a megszerzés évét követő második évben a 90 százaléka, a harmadik évben a 60 százaléka, a negyedik évben pedig a 30 százaléka, míg a megszerzést követő ötödik évtől már nem keletkezik adóköteles jövedelem az értékesítésből.

Amennyiben azonban az ingatlan nem lakás, vagy lakóház, akkor előzőekben leírt szabály nem alkalmazható, mivel a szja-törvény 62. § (4) bekezdése szerint bármely más ingatlan értékesítése esetén, ha az átruházás a szerzés évében, vagy az azt követő öt évben történik, az ebből származó jövedelem nem csökkenthető (teljes mértékben adóköteles), a hatodik évtől azonban évenként 10-10%-kal csökkenthető a jövedelem, de adómentessé csak a szerzés évét követő 15. évben válik. 

Amennyiben az ingatlantulajdonosok között van/vannak törvényes örökösök is, abban az esetben az ő tényleges adófizetési kötelezettségük eltérhet az Önétől.

Kiskorú gyermekeim apjuk halála után ingatlant örököltek. Ezt szeretnénk eladni. A gyerekek esetében mi számít az eladáskor a szerzés időpontjának? Alapul vehető-e a szerzéskori érték meghatározásához a kivetett örökösödési illeték alapja, ha náluk a szerzés időpontja a férjem halálának időpontja?
Az ingatlan megszerzésének időpontja öröklés esetén az örökség megnyíltának napja, vagyis az örökhagyó halálának napja.

A szja-törvény 62. § (1) bekezdése alapján az ingatlan átruházásából származó jövedelem meghatározása során a bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

Öröklés esetén a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek.

Úgy tudom, hogy 15 évet meghaladó birtokunkban lévő ingatlan után nem kell adózni, ha eladom. Jól tudom?
Amennyiben a szóban forgó ingatlan az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóház, vagy lakás, akkor a szerzés évét (öröklés esetén a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja) követő ötödik évben történő értékesítés esetén az átruházásból származó jövedelmet adófizetési kötelezettség nem terheli.

Bármely más ingatlan esetén, amennyiben az értékesítésre a szerzés évét követő 15. évben, vagy azt követően kerül sor, akkor az ingatlan átruházásból származó jövedelem után adókötelezettség már nem keletkezik.

Ha 2007 májusában eladtam lakásomat és igénybe vettem a lakásszerzési kedvezményt úgy, hogy közeli hozzátartozóm által (nővérem) – a jövedelmem megszerzését megelőző 12 hónapban – lakáscélú felhasználásra fordítottam, akkor a nővéremnek kell-e szja-t fizetnie a kapott összeg után?
Nővérének nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Abban az esetben azonban, ha a lakásszerzési kedvezmény alapjául szolgáló lakást a megszerzésről szóló szerződés megkötésének évében, vagy az azt követő öt évben átruházza, akkor a kedvezmény összegét az átruházás adóévében átruházásból származó jövedelemként kell figyelembe vennie.


Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Csernobili nyugdíjas

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink