hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Letölthető Válaszadó adózási szaklapok 2017

  • adozona.hu

Válaszadó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.

hirdetés
hirdetés
Válaszadó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.
Ha előfizetőnk, akkor lépjen be, ha még nem, akkor
próbálja ki 14 napos próbaidőszakunkat, és ez idő alatt érje el kötelezettségek nélkül minden fizetős szolgáltatásunkat!

A 2017-es számok tartalmából:

VálaszAdó 2017/9.

  • Ezt kell tudni a cégkapuról
  • Így vehet szolgálati időt
  • Letiltás munkabérből
  • Iskolakezdési támogatás
  • Kérdések és válaszok

Az utóbbi hetek nagy port felvert kötelezettsége volt a cégkapus regisztráció. Az úgynevezett Rendelkezési Nyilvántartásba 2017. augusztus 30-áig kellett bejelenteniük a az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségüket azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyek 2017. január 1-jén már működtek.

A határidőn már túlvagyunk, miért is közöljük aktuális kiadványunkban cégkapus cikkünket? Egyfelől mert az újonnan létrejövő gazdálkodó szervezeteknek is van/lesz kötelezettségük a nyilvántartásba vétellel kapcsolatban, másrészt augusztus 30-át követően van egy „menedék” határidő, mégpedig 2017. december 31-e, amíg mindenki hátrányos jogkövetkezmények nélkül teljesíthető regisztrációs kötelezettségét. A témával kapcsolatban érdemes az adozona.hu oldalon „Kérdések és válaszok” rovatunkat is böngészni, ahol számos konkrét esetre kaphatnak választ.

Sokak idősödve döbbennek rá, hogy hiányzik némi időszak a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időből. Számukra ad fogódzót a szolgálati idő vásárlási lehetőséget összefoglaló írásunk.

Hiába a jogszabály, előfordul, hogy az élet komplikáltabb eseteket produkál, például a munkabér-letiltás témájában. Egy peres ügy kapcsán foglaltuk össze a munkabérből történő levonás eseteit, annak lehetséges mértékét, a minimummentességet, a sorrendet.

Aktualitása van a munkáltató által nyújtható iskolakezdési támogatásnak, örökzöld téma viszont, hogy mitől minősülnek a kapcsolt vállalkozásnak a gazdasági szervezetek. Ajánló rovatunkban ezekről is találnak hasznos olvasnivalót.

VálaszAdó 2017/8.

  • Új szabályok a helyi adózásban
  • Változik a nyugdíjtörvény 2018-ban
  • Így kell bejelenteni a dolgozókat
  • Közös tulajdonú ingatlan eladása
  • Kérdések és válaszok

A tavaszi adócsomag változásokat hozott a helyi adózásban is, egyebek mellett új fogalmakat vezetett be, mint például az előrehozott adó, illetve a határozott időre megállapított adómérték. A különös és bonyolult új szabályok mellett akadnak egyszerűsítő és az IFRS-ekhez igazodó előírások, továbbá adóalapot növelő rendelkezések is.

Az utóbbi időben több kérdés is érkezett arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatottat mikortól (azaz milyen dátummal) kell biztosítottként bejelenteni, cikkünkből megtudhatja a választ. Mint ahogy az is rendre felmerül, hogy gazdasági társaság ügyvezetője mikor láthatja el megbízási jogviszony keretében (amely természetesen díjazás nélkül is történhet) az ügyvezetői teendőket.

Számos munkajogi kérdésben a Kúria tesz pontot a vita végére. Nemrégiben hozott ítéletében arra világított rá, hogy nem cserélgethetik a munkavállalók egymás között rendszeresen a munka- és pihenőnapokat, mert úgy a munkavégzés tervezhetősége, a munkaidő-nyilvántartás ellenőrzésének lehetősége csorbát szenvedne.

Az osztalékfelvétellel kapcsolatban is számos kérdés merül fel, most éppen az, hogy fel lehet-e venni az osztalékot a tulajdoni hányadtól eltérő mértékben, illetve más-más időpontban.

Jövő év január 1-jétől több ponton is módosul a nyugdíjtörvény, cikkünkben sora vesszük a változásokat.

VálaszAdó 2017/7.

  • Enyhítések és szigorítások az adózásban
  • Bérelőleg: mikor kell adót fizetni?
  • Nő az egészségügyi szolgáltatási járulék
  • Új törvény a jövedéki adóról
  • Kérdések és válaszok

Mint az lassan már hagyománnyá válik, tavasszal egy külön csomagban módosít az Országgyűlés az adótörvényeken. Nem maradt el az adócsomag a mostani tavaszon sem: gyakorlatilag az összes adójogszabályt érinti valamilyen változás. Emellett a jövő évi költségvetést megalapozó törvényben, a társasági adóról szóló törvényt, továbbá más törvényeket külön-külön módosító törvényekben is hozzányúltak a képviselők az adózásra és a társadalombiztosításra vonatkozó előírásokhoz. A mostani VálaszAdóban ezekből a csomagokból szemezgetük.

A módosított és az új szabályok egy része már a módosító törvények kihirdetése másnapján hatályba is lépett, sőt: visszamenőlegesen is alkalmazható, de akadnak köztük 2018-tól hatályosak is. A törvényhozás ezúttal elsősorban az enyhítésekre, könnyítésekre összpontosított. Vannak ilyen új szabályok a katázásban, a társasági adózásban és az evában is.

A társasági adóban tovább bővülnek a mobilitási célú lakhatási kedvezmények, új bónusz az elektromos töltőállomás beruházás, illetve a röplabda – mint új látványcsapatsport – támogatása után igénybe vehető kedvezmény.

Sokan fellélegezhetnek, hogy hogy a jövő nyárra halasztották a kötelező valós idejű adatszolgáltatást a 100 ezer forint áfatartalmat meghaladó számlákról. Lesz néhány szigorítás is; kiterjesztik az adófizetési biztosítékot, nő a reklámadó mértéke, s be kell jelenteni a külföldi bankszámlákat.

A részletekről a teljes terjedelemben közölt cikkeinkből és az Ajánló rovat kivonatolt írásaiban tájékozódhatnak.


VálaszAdó 2017/6.

  • Később kell bekötni a számlázó programokat
  • Így szüneteltethető az egyéni vállalkozás
  • Bér és pótlék fizetése munkaidőkeretben
  • Számlázási mizéria a cafeteriában
  • Kérdések és válaszok 

    Vaskos adócsomagot nyújtott be a kormány, a tervezett módosításokról az Adózóna is számos cikkben beszámolt. Jelentős könnyítés, hogy elhalasztanák a számlázó programok NAV-hoz történő bekötését, s nem változna a belföldi összesítő jelentésben feltüntetendő számlák köre és értékhatára. Az erről szóló cikkünk végén lévő linkre kattintva a többi változtatási javaslatról is tájékozódhat.
  • Speciális szabályok vonatkoznak a tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozókra, mind a bevallással, mind a költségek elszámolásával kapcsolatban, cikkünkben bemutatjuk, mit kell tenniük. Az általánostól eltérő előírásokat kell figyelembe venni a nyugdíjas munkavállaló, az evás, az ekhós, az egyszerűsített foglalkoztatott, az őstermelő, továbbá a felszolgálási díjban részesülő személy tb-ellátási alapjának meghatározásakor is.

    Alapos jogszabályismeret kell a munkaidőkeretben, azaz egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatáshoz is, amikor a munkabér havi összege a munkaidő-beosztás függvényében ingadozhat, bizonyos bérpótlékok fizetése pedig a munkaidőkeret lejárta utáni időszakra tolódhat.

    A nem pénzben juttatott bölcsődei szolgáltatás, családi napközi ellátás adómentességét szabályozó előírások értelmezésekor az a rendkívüli helyzet áll elő ugyanis, hogy ha minden fél megpróbálja betartani a vonatkozó jogszabályokat –  azaz a szolgáltatást nyújtó annak a nevére állítja ki a számláját, aki a szolgáltatását megrendelte, a munkáltató viszont szeretné a munkavállalóját ezen juttatásban részesíteni –, akkor semmiképpen nem tudnak megfelelni az adómentesség feltételeinek.


    Válaszadó 2017/5.

  • Ezt kell tudni a bevallási tervezetről
  • Ki jogosult özvegyi nyugdíjra?
  • Változnak a jövedéki szabályok
  • Az iparűzési adó alapja
  • Kérdések és válaszok 
  • Május elejére kérésre mindenkinek meg kellett kapnia az adóhatóság szja-bevallási tervezetét. Előfordulhatott azonban, hogy az adózó rendelkezésére álló igazoláson más összegű jövedelem volt, mint a tervezetben, vagy nem stimmelt az érvényesíthető családi kedvezmény összege. Sokaknál lehettek olyan (például bérbeadásból, külföldről származó) jövedelmek, amelyről a NAV nem tud, s amelyekkel ezért ki kell egészíteni a bevallási tervezetet, illetve önadózóként kell bevallást benyújtani és adót fizetni május 22-éig. Egyik cikkünkben összefoglaltuk az szja-bevallók legfontosabb teendőit.

    A vállalkozásoknak a május végi iparűzési bevallási határidő miatt azt sem árt áttekinteni, hogy a törvény mit is tekint nettó árbevételnek; a nettó árbevétel ugyanis nem ugyanazt jelenti a különböző adóalanyoknál. Közlünk egy összefoglalót a legfontosabb tudnivalókról.

    Az adózás rendjéről szóló törvény 2017. július 1-jétől olyan számláknál lenne kötelező adatot szolgáltatni a NAV felé, amelyeknél az áfatartalom eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot (a korábbi 1 millió forintos határ helyett). Miközben az MKOE részéről javasolták, hogy az adatszolgáltatás inkább az összes számláról legyen kötelező (ezt az Adótanácsadók Egyesülete ellenezte), a nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy egyelőre minden marad a régiben.

    E havi kiadványunkban ezúttal is foglalkozunk nyugdíjjal, jövedéki adóval kapcsolatos témákkal, továbbá olvasóik választ kaphatnak például a különbözeti adózással és az ingatlan bérbeadásával kapcsolatos kérdéseikre is.

    VálaszAdó 2017/4.

  • Ingatlaneladás: áfás vagy mentes?
  • Társaságiadó-kedvezmény utólag
  • Kisokos a fejlesztési tartalékról
  • Költségtérítés munkavállalóknak
  • Kérdések és válaszok 

    Gyakori jelenség, hogy a társaságiadó-alanyok az alapbevallásuk elkészítésekor nem alkalmazzák a számukra kedvezményt biztosító valamely jogszabályi rendelkezést. Megvizsgáltuk, hogy ilyen esetekben lehetőség van-e önellenőrzésre és milyen körben.

    Bár fejlesztési tartalék képzésére már a 2002. adóévtől lehetőség van, még ma is számtalan kérdés adódik e szabállyal kapcsolatban. Cikkünkben összefoglaltuk a 2016. adóévi kötelezettségnél figyelembe veendő előírásokat.

    Továbbra is népszerűek a befektetési lehetőségek között az ingatlanbefektetések. Az ebből származó bevétel optimalizálása érdekében érdemes ismerni a vonatkozó adózási szabályokat is, amelyek közül talán az áfára vonatkozók a legösszetettebbek.

    A munka törvénykönyve szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerülő költségeit. A térítés mértéke azonban nincsen meghatározva, így gyakori vita forrása lehet. A belföldi, valamint a külföldi kiküldetés szabályai ráadásul gyakran változnak és sok tekintetben nincsenek összhangban egymással. Ráadásul az egyes kormányrendeletek a munkajogi és az adójogi fogalmakat is keverik.

    A témához kapcsolódó másik cikkünkben olyan részletkérdésekre adunk választ, mint hogy kiterjed-e a munkáltató utazásiköltség-térítési kötelezettsége a munkavállaló hétvégi hazautazásához vásárolt repülőjegyre, mi minősül lakóhelynek, és mi tartózkodási helynek, le kell-e adni a bérletről szóló számlát a munkáltatónak, s megtéríthető-e az első osztályú vasúti menetjegy is?

  • VálaszAdó 2017/3.
    • Kellékek kedvezményekhez
    • Fordulat pénztárgépügyben
    • Egyéni vállalkozás szüneteltetése
    • Törzstőkeemelés eredménytartalékból
    • Kérdések és válaszok

    Az online pénztárgép kötelező használatára számtalan jogszabályról, módosításról és halasztásról határoztak az illetékesek. A szabályok között sosem volt könnyű eligazodni, de szerencsére segíteni szokta az értelmezést a NAV. Ezúttal viszont az történt – derül ki írásunkból –, hogy az adóhatóság korábbi álláspontjától eltérően ítélte meg, hogy az ügyfél otthonában vagy az általa megadott helyszínen nyújtott szolgáltatások esetén (például masszőrök, szerelők) kell-e pénztárgép vagy sem.

    Sok vállalkozónak viszont az okoz fejtörést, hogy a különböző munkakörökben legalább a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kötelező-e megfizetni a dolgozóknak. A szaktárca cikkünkben közölt állásfoglalása segíthet a kérdés eldöntésében.

    Egy másik írásunkban arra hívjuk fel a figyelmet, hogy bár a társaságiadó-bevallás esedékességéig még bőven van idő, nem árt már most számba venni, hogy milyen okiratokra, igazolásokra, nyilatkozatokra van szükség a különböző kedvezmények érvényesítéséhez. Lehetséges ugyanis, hogy ezek egy részének beszerzése hosszabb időt igényel.

    Sokan azért aggódnak, hogy a NAV új szolgáltatása (az szja bevallási tervezet) miatt elfelejtenek rendelkezni az emberek az 1 százalékokról, ami az erre váró szervezeteknek óriási érvágás lehet. Cikkünkben felhívjuk a figyelmet, hogy mit kell tenniük azoknak, akik adóhatósági adóbevallási közreműködést kérnek, de szeretnék felajánlani adójuk 1 százalékát is.

    A VálaszAdó mostani számában sok más mellett az új nyugdíjnövelési gyakorlattal, a kiszolgáltatott helyzetű munkavállalók lehetőségeivel is foglalkozunk.

    VálaszAdó 2017/2.

  • Kilométerpénz: 15 vs. 9 forint
  • Szochokedvezmények táblázatban
  • Gyed, táppénz: új szabályok
  • Milyen a jó munkaköri leírás
  • Kérdések és válaszok
  • Módosította a kormány a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló rendeletet, így 2017. január 13-ától csak 9 forintos kilométerpénzt muszáj fizetniük a munkáltatóknak. Az szja-törvény szerint adható, jövedelemnek nem számító, kilométerenként 15 forintnak csak a 60 százaléka jár kötelezően, míg további 6 forintról eldöntheti a munkáltató, hogy megadja vagy sem a munkavállalónak.

    Január 1-jétől 27 százalékról 22 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó (szocho), és ehhez kacsolódóan változtak az igénybe vehető kedvezmények is, amelyeket táblázatban összefoglaltunk. Változtak a gyermekgondozási díjra jogosultságra, a táppénz megállapítására, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére és a jogviszonyok összeszámítására vonatkozó rendelkezések is.

    Több szakmai fórumon komoly kedélyhullámokat gerjesztett az az információ, hogy be kell jelenteni azt a személyt, vállalkozást, aki/amely székhelyet biztosít, szolgáltat egy vállalkozás számára, akár üzletszerűen, akár szívességi használat, illetve bérlet formájában. Levezetjük, miért nem kell pánikolniuk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek például valamelyik tag nagymamájának lakcímére vannak bejegyezve.

    Ismét csemegéztünk az áfatörvény érdekességei közül; ezúttal arra világítunk rá, hogy egyes értelmezések nem mindig a tételes szabályokból, hanem inkább az áfatörvény logikájából vezethetők le.



    VálaszAdó 2017/1.  

    • Nőtt a minimálbér, nőtt a járulékalap
    • Fejtörő a csökkentett áfakulcsról
    • Így igényelhet táppénzt, gyedet
    • Áttérés katára
      Kérdések és válaszok

      Sok újdonságot hozott az új esztendő, ezeket foglaltuk össze a VálaszAdó idei első számában.

      Átszervezték a társadalombiztosítási feladatokat, ezért ha valaki csedet vagy táppénzt szeretne igényelni, már más hivatalokhoz kell fordulnia, mint korábban. Ami az ügyintézését illeti, nem árt azt sem tudni, hogy például a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges a jogosult nyilatkozata, amely 2017-től csak akkor érvényes, ha azon az eltartottak adóazonosító jele is szerepel.

      Közöljük a 2017-ben alkalmazandó minimálbér és garantált bérminimum összegeit is, mégpedig az erről szóló kormányrendelet alapján. Annál is inkább, mert a vállalkozók százezreit érintő tételről decemberben (az érintettek között kötött megállapodás ellenére) pontatlan összegek jelentek meg a sajtóban.

      Olvasóink nemcsak a járulékfizetési kötelezettségekről, hanem az érvényesíthető – részben új – szochokedvezményekről is olvashatnak egy összeállítást mostani kiadványunkban.

      Sokakat érdekel, hogy érdemes-e áttérnie más adónemről a korábbinál is előnyösebb szabályozású katára. Cikkünkkel segítünk a döntésben, mint ahogy a szolgáltatók és az igénybe vevők számára is fogódzót nyújt a vendéglásban, érkeztetésben alkalmazandó áfakulcsokról szóló írásunk is.

    Ha előfizetőnk, lépjen be!

    Ha most fizet elő, ünnepi akciónkban 25%-os HVG Könyvkupont kap, ezen kívül részt vesz a sorsoláson, ahol 10 db 10.000 forint értékű Douglas vásárlási utalványt, 10 db tea csomagot (tea válogatás és A nagy teakönyv), valamint 10 db csokoládé csomagot (csokoládé válogatás és a Csokoládémánia című könyv) sorsolunk ki! Az akció feltételei a 2017. augusztus 15-étől szeptember 28-áig megrendelt, és 2017. október 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

    Részletek »

    * A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
    ** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


    TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
    Ezért érdemes előfizetni!
    hirdetés

    Kérdések és válaszok

    Személygépkocsi áfája

    Tirpák Anita

    Mérlegképes könyvelő és adószakértő

    Corvin-Alkusz Kft.

    Mögöttes felelősség

    Dr. Szeiler Nikolett

    ügyvéd, adótanácsadó

    2017 szeptember
    H K Sze Cs P Sz V
    28 29 30 31 1 2 3
    4 5 6 7 8 9 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30 1
    hirdetés
    FONTOS JOGSZABÁLYOK
    1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
    2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
    3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
    4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
    5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
    6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
    7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
    8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
    9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
    10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
    11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
    12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
    13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
    14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
    15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
    16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
    17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
    18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
    19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
    20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

    Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

    X