Áthárítható-e a másik félre a hibás teljesítés miatt felmerült költség?

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy hibás teljesítés miatt felmerült költségeit (szállítás, vámkezelés, tárolás stb.) milyen módon terhelheti át a másik félre, hogyan kell számláznia, elszámolnia az adott tételt. A kérdésre Kocsis Zoltán közgazdász (Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda) válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt:

Egy vállalkozástól készletet vásároltunk, amelyet Szerbiába exportáltunk. A szerb vevő által támasztott kifogás miatt (hibás teljesítés) a készlet nagy részét vissza kellett szállítani Magyarországra. A kivitellel és a visszaszállítással kapcsolatos igazoltan felmerülő költségeinket (szállítás, vámkezelés, tárolás stb.) arra a vállalkozásra kívánjuk terhelni, amely vállalkozástól a készletet vettük. A hibás teljesítés miatt felmerült költségeink átterhelését hogyan kell számláznunk és elszámolnunk? Kártérítésről vagy kártalanításról van-e szó az adott esetben?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A Ptk. 6:159. §-a a kellékszavatossági jogokról az alábbiak szerint rendelkezik.

(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.

(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint

a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy

b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, – a (2a) bekezdés szerinti kivétellel – a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

6:162. § [A hiba közlése]

(1) A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni.

6:163. § [A kellékszavatossági igény elévülése]

(1) A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.

6:174. § [Kártérítés kellékhibás teljesítés esetén]

(1) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti.

A fentiek alapján álláspontunk szerint a kivitellel és a visszaszállítással kapcsolatos igazoltan felmerülő költségek (szállítás, vámkezelés, tárolás stb.) a Ptk. 6:174. § (1) bekezdésében írt kártérítés körébe tartoznak. A kártérítés nem tartozik az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) hatálya alá, arról számlát nem kell kiállítani. A kártérítés címén megtéríttetni kívánt költségeket tételesen levezetve, bizonylatokkal alátámasztva kell az eladóval írásban közölni és azok megfizetését kérni a fizetésre vonatkozó információk megadásával.

Felhívom figyelmét, hogy válaszom tájékoztató jellegű, teljes körű tanácsadást csak az iratok, dokumentumok áttanulmányozása után tudok adni.