Így lehet kimászni a csapdából - avagy tagi hiteles bt. megszüntetése

Megosztás Tetszik

Gyakran vergődnek évek óta vegetáló kis családi cégek pénzügyi helyzetük csapdájában; rég megszüntették volna tagi hiteles vállalkozásukat, ha elő tudták volna teremteni az ehhez szükséges forrást. Olvasói kérdésre Sinka Júlia szakértőnk adott költségcsökkentő tippet.

Kérdezőnk egy olyan bt. helyzetéről számolt be, amely 3 éve nem folytat gazdasági tevékenységet. Beltagja saját jogú nyugdíjas, kültagja egyéni vállalkozó. Szeretnék megszüntetni a társaságot, amelynek köztartozása ugyan nincs, viszont van közel 2 millió forint tagi hitele. Meg lehet-e úgy szüntetni a bt.-t, hogy ez a tétel rendezetlen marad? Nincs arra anyagi fedezet, hogy a tagi hitel elengedésével járó illetéket befizessék. Van mód a bt. megszüntetésére, illetve mit javasolna ebben az esetben? - kérdezte az Olvasónk.

"Ahogyan Ön arra kérdésében is utalt, valóban az a legrosszabb megoldás, ha az érintett tulajdonos elengedi a tagi hitellel kapcsolatos követelését" - írta szakértőnk. A tagi hitel elengedése ugyanis a bt.-nél azt jelentené, hogy az elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kellene elszámolnia a társaságnak, amely rendkívüli bevétel az adózás előtti eredmény része lesz, azaz az elengedett összeg után társasági adót kell fizetni. A magánszemély tulajdonos által elengedett kötelezettséget az illetéktörvény a társaságnál vagyonszerzésnek minősíti, és így az elengedett összeg után 18 százalék vagyonszerzési illetéket is kell(ene) a bt-nek fizetnie.

Tekintettel arra, hogy a társaság évek óta nem folytat gazdasági tevékenységet, illetve azt a továbbiakban sem tervezik, az a lehetőség sem jelent megoldást, ha a kölcsön miatti követelést apportálnák (a Gt. 13. §-ában foglaltak figyelembevételével), azaz a követelés összegével növelnék a vagyoni betét és a tőketartalék összegét.

Probléma továbbá, hogy a szóban forgó követelést a társaság nem tudja visszafizetni, és feltehetőleg nincsen olyan eszköze, amely eszköz értékesítéséből befolyó bevétellel rendezni tudná a kötelezettségét. Ez azt is jelenti a cég számára, hogy a végelszámolást nem szabad megindítaniuk a tulajdonosoknak, mert az hivatalból átmenne felszámolásba.
A csődtörvény (Cstv.) ugyanis meghatározza a hitelezők ismérveit (Cstv. 3.§.(1) bek. c) pont).

Ennek alapján a tagok által a bt. rendelkezésére bocsátott pénzeszközök (kölcsönök) is hitelezői követelésnek minősülnek.

A – feltehetőleg - évek óta veszteséges társaság a. tagjaival szemben fizetésképtelen, így a Cstv. 22. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adós (a bt.) kérelmére a felszámolási eljárás lefolytatható.

A cégbíróság törölheti a céget, kényszertörlési eljárás során (de az a tulajdonosok, a cégvezetés számára is hátrányosabb).

Marad tehát az a lehetőség, hogy maga a bt. kéri a bíróságtól a felszámolási eljárás megindítását.

Amennyiben a tagi hitel elengedésére a felszámolási eljárás lefolytatása alatt - egyezség keretében - kerül sor, ajándékozási illetéket nem kell fiztni, mert a vagyonszerzés alapja a bíróság ez irányú döntése, nem pedig egy kétoldalú ajándékozási szerződés.
OLVASSA EL a témában korábban írt cikkeinket ITT és ITT!