Vallási jelképek viselése ügyében hozott ítéletet az EU Bírósága

Megosztás Tetszik

A teljesen semleges közigazgatási környezet kialakítása érdekében a közigazgatási szerv megtilthatja a filozófiai vagy vallási meggyőződésre utaló bármely jelkép munkahelyen történő látható viselését. Egy ilyen szabály nem hátrányosan megkülönböztető, ha azt általános jelleggel és különbségtétel nélkül alkalmazzák e közigazgatási szerv teljes személyi állományára, és azt csak a feltétlenül szükséges mértékre korlátozzák, olvasható az Európai Unió Bírósága honlapján a C-148/22. számú ítélettel (Commune d’Ans ügy) összefüggésben.

Ans (Belgium) önkormányzata egyik munkavállalójának, aki irodavezetői feladatait főként a közigazgatási szerv ügyfeleivel való érintkezés nélkül látja el, megtiltották, hogy munkahelyén iszlám fejkendőt viseljen. E határozat nyomán az önkormányzat módosította a munkaügyi szabályzatát, és ettől kezdve arra kötelezte munkavállalóit, hogy szigorúan tartsák tiszteletben a semlegességet: a hittérítés minden formája tilos, és az ideológiai vagy vallási hovatartozásra utaló látható jelképek viselése minden munkavállaló számára tilos, beleértve azokat is, akik nem kerülnek kapcsolatba a nyilvánossággal. Az érintett annak megállapítását kérte, hogy sérült-e a vallásszabadsága, és hogy érte-e hátrányos megkülönböztetés.

Az ügyben eljáró belga munkaügyi bíróság szerint felmerül a kérdés, hogy az önkormányzat által előírt szigorú semlegességi szabály az uniós joggal ellentétes hátrányos megkülönböztetést eredményez-e.

Az EU Bírósága azt válaszolta, hogy a szigorú semlegesség politikája, amelyet valamely közigazgatási szerv a saját munkavállalói számára egy teljesen semleges közigazgatási környezet kialakítása érdekében ír elő, jogszerű cél által objektíven igazoltnak tekinthető. Hasonlóképpen igazolt egy másik közigazgatási szerv által választott olyan politika, amely általánosan és különbségtétel nélkül engedélyezi valamely meggyőződés, többek között a filozófiai vagy vallási meggyőződés látható jelképeinek viselését, az ügyfelekkel való kapcsolattartás esetén is, vagy az ilyen jelképek viselésének az ilyen kapcsolattartással járó helyzetekre korlátozódó tilalma.

Ugyanis minden tagállam és minden, az államinál alacsonyabb szintű szerv a hatásköre keretein belül a saját konkrét körülményeitől függően mérlegelési mozgástérrel rendelkezik az általa a munkahelyen előmozdítani kívánt közszolgáltatás semlegességének kialakítása során. Ezt a célt azonban koherens és következetes módon kell követni, és az ennek elérése érdekében elfogadott intézkedéseknek a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódniuk.

A nemzeti bíróságok feladata, hogy megvizsgálják az említett követelményeknek való megfelelést.

Emlékeztető: az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az EU Bírósága elé. Az EU Bírósága nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet az EU Bíróságának határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.