Rogán offshore-javaslata: ha nincs osztalék, adózni sem muszáj

Megosztás Tetszik

Ha elfogadják Rogán Antal, fideszes képviselő javaslatát, csak akor kell majd adózniuk az offshore cégeknek, ha osztalékot fizetnek ki tagjaiknak és azt be is vallják. Mi változna még? Elemeztük a benyújtott törvényjavaslatot.

 Rogán Antal az „egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról” szóló T/3414. számú törvényjavaslathoz módosító javaslatot terjesztett elő 2011. június 15-én. A fideszes politikus javaslatában az szja törvény több lényeges szabályát – a 28. §. (20)-(22) bekezdéseit -- is hatályon kívül akarja helyeztetni, melyek az alacsony adókulcsú államokból szerzett jövedelmek adózására vonatkoznak. Indoklása szerint az szja ezen előírásainak hatályos szövegezése a jogalkalmazás során erőteljes jogbizonytalanságot okoz, és ezáltal a gazdálkodó szervezetek működését (így például az ingatlanpiac fejlődését) nagy mértékben gátolja.

A kifogásolt szabályok 2010. január 1-jén léptek életbe, még az előző parlament döntése alapján. A szabályozás célja a belföldi magányszemélyeknek az alacsony adókulcsú országokból származó jövedelmeinek adóztatása volt. Igaz, a szabályozás elég bonyolultra sikerült, de – ennek ellenére – egyértelmű volt. Szokás szerint az APEH tájékoztatót tett közzé (2009. 10. 19.), melyben részletesen leírta a követendő szabályokat. A 2010. évi személyi jövedelemadó bevallás is felhívta a figyelmet a változásokra.

A jelenleg is hatályos rendelkezés szerint, ha egy alacsony adókulcsú államban lévő társaságban egy magánszemély közvetlen vagy közvetett részesedése vagy szavazati joga eléri a 25 százalékot, akkor ellenőrzött külföldi társaságról beszélünk. Egy ilyen társaságnak az üzleti év végén az adózott nyereségéből a belföldi magánszemély tulajdonával arányos rész automatikusa adóköteles jövedelemmé válik Magyarországon. Tehát az ellenőrzött külföldi táraságból – adózási szempontból -- nem akkor keletkezik jövedelem, ha azt a magánszemély részére kifizették, hanem korábban, amikor az létrejön, illetve az arról szóló döntést meghozták. A jövedelem-kifizetés időpontja tehát másodlagossá válik.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy a magánszemélynek nyilvántartást kell vezetnie a keletkezett és megkapott jövedelméről. Ha van offshore cége egy magánszemélynek, s az nyereségesen működik, akkor minden évben keletkezik egyéb összevonandó jövedelme, s egy adóellenőrzés során pedig el lehet számoltatni a befektetéseiről a nyilvántartása alapján. Az adóterhek nem csekélyek, mert ezer forint jövedelem után 203 forint szja--t és 270 forint ehót kellene fizetni a jelenlegi feltételek szerint.

Az szja-törvény általános szabálya szerint a bevétel megszerzésének időpontja  ”pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély … birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták,… „. A Rogán-féle javaslat elfogadása esetén csak akkor lenne adó-, illetve járulékfizetés, ha az offshore tulajdonos bizonyíthatóan felveszi az osztalékát, és azt be is vallja.

A két eltérő szabály következménye az, hogy a magánszemélynek a mostani szabályok szerint akkor is fizetnie kell szja-t és százalékos ehót az ellenőrzött külföldi társaságokban képződött jövedelme után, amikor még ténylegesen nem kapta meg a jövedelmét. Még akkor is adóköteles jövedelem keletkezik a magyar adózás szempontjából, ha a társaság felhalmozza jövedelmét, tehát nem fizet osztalékot. Így lehet, hogy a magánszemélynek a saját vagyonából kell megelőlegeznie a fizetendő adót.

Gyakorlatilag ez a szankcionáló elem szűnne meg, s visszatérne a szabályozás ahhoz - az adózási szempontból - követhetetlen gyakorlathoz, ami az elmúlt évtizedet jellemezte.

Az offshore cégek esetében ugyanis sok országban az adott vállalkozás nem köteles könyveket vezetni, illetve éves beszámolót a helyi adóhatósághoz leadni. Ennek megfelelően az éves forgalom és jövedelem, nyereség hivatalos értelmezése is nehézségekbe ütközik, igaz, a vállalkozásnak azért tudnia kell ezeket az adatokat. Az offshore cégek gyakorlatában még az éves taggyűlések megtartása is kérdéses, annak ellenére, hogy az kötelező lenne. Az osztalék meghatározása viszonylag ritka, a nyereség felosztása sokszor nem is kötelező a társaságok számára.

Nem vitás, hogy a jövedelemadóztatás logikája szerint a jövedelem megszerzését megelőzően nem lehet(ne) adót kivetni. Az offshore cégek viszont nem a hagyományos konszolidált környezetben működnek. Hiába írja le az APEH, hogy mit kellene csinálnia egy offshore cégnek, ha az nem úgy működik.

A probléma lényegéhez tartozik az is, hogy mi legyen az offshore cégekkel. A válasz attól függ, hogy ki, melyik oldalon áll. Akinek van offshore cége, vagy szeretne ilyet, valószínűleg a Rogán-féle javaslatot támogatja, függetlenül attól, hogy ingatlan–beruházó-e, vagy sem.

Béres Molnár Gergely
könyvvizsgáló, adószakértő
Adózóna