Milyen feltételekkel lehetne bevezetni az ingatlandót?

Szakmai véleményként korábban jeleztem, hogy előre borítékolható az Alkotmánybíróság döntése, ennek alátámasztására értelmeztem az Alkotmánybíróság luxusadó törvényt megsemmisítő határozatát (ez az írás felkerült az Alkotmánybíróság honlapjára is, a 168. hírlevélbe). Ebből kiderül, hogy nem alkotmányellenes az adóalap, sem a forgalmi értékalapú, sem a számított érték alapú meghatározása.

Az Alkotmánybíróság most kimondta, hogy az ingatlanadónál nem alkotmányellenes az önadózás sem. A két döntést együttesen értelmezve, matematikailag összesen négy variáció van az ingatlanadóra:

• Számított értéken alapuló, kivetéssel meghatározott adó
• Forgalmi értéken alapuló, kivetéssel meghatározott adó
• Számított értéken alapuló, önadózással meghatározott adó
• Forgalmi értéken alapuló, önadózással meghatározott adó

Az első kettő már működő modell a helyi építményadó körében. A jogalkotó járatlan és szakmailag nem kontrollált útra tévedt, amikor az eddig nem alkalmazott két variáció közül a forgalmi értéken alapuló, önadózással meghatározott adózást választotta. Az Ab valójában azt mondta ki, hogy a négy lehetséges eset közül a jogalkotónak az egyetlen alkotmányellenes esetet sikerült kiválasztani. Hogy még közérthetőbben megfogalmazzam a „hasunkon” keresztül: a mákos tészta finom étel. A túrós tészta is finom étel. De ha a szakács elegyíteni (összekeverni) akarja a kettőt, az már moslék lesz.

A mostani döntésnél többen azt vetik az alkotmánybírák szemére, hogy adózási kérdésekben járatlanok. Ahogy egy bírósági perben is a felperest terheli a bizonyítás, úgy egy alkotmánybírósági beadványnál is a beadvány elkészítésekor kell érvényesülnie a szakmaiságnak. Ez most érvényesült is. Az Ab-határozat alapja tulajdonképpen két okleveles adószakértő beadványa. Nevesítve: jómagam, Angyal József okleveles adószakértő (a forgalmi érték meghatározatlansága), illetve dr. Herich György okleveles adószakértő (tulajdonjog – vagyoni értékű jog aránya). Ezért teljesen megalapozatlanok azok a vélemények, hogy az ingatlanadóval kapcsolatosan szakmailag megalapozatlan döntés született.

Szakmailag megalapozatlannak azok a gyorsan elhangzott vélemények tekinthetők, melyek szerint törvénymódosítással korrigálhatók az alkotmánybírósági kifogások. Ha a bírságolási tűréshatárt (tévedés lehetőségét) felemeljük 50-60 százalékra, akkor már alkotmányos az ingatlanadó? Ahogy más országokban nincs példa arra, hogy az ingatlan forgalmi értékét önadózással kelljen meghatározni, így arra sincs példa, hogy az adó alapját elég 50-60 százalékos pontossággal becsülni. Szakszerűen ezt így mondják: az adójogi normáknál fokozottan érvényesülnie kell a tényálláshoz kötöttségnek. Az Alkotmánybíróság egyértelműen kifejtette, hogy az önadózás csak akkor megengedett, ha az adó alapját az adózó egyértelműen meg tudja határozni.
 
Angyal József okleveles adószakértő