hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Számlabefogadó? Ezt teheti adókijátszás gyanújakor

  • adozona.hu

Milyen intézkedéseket tegyen a számlabefogadó, ha adókijátszás gyanújára utaló körülmények merülnek fel? Mi az, ami a szokásos üzleti gondosság körében minden esetben elvárható az adóalanytól? Milyen eszközök segítik a tájékozódást? A NAV megmondja.

hirdetés
hirdetés

Az áthárított áfára vonatkozó levonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról szóló NAV útmutató (3012/2017.) szerint ha adókijátszás gyanújára utaló körülmények merülnek fel, a számlabefogadó adóalanynál a szokásos, általa meghatározott metodika szerinti üzleti ellenőrzési eljáráson túl további intézkedések megtétele lehet indokolt annak érdekében, hogy az adókijátszásban való részvétel lehetőségét kizárja, például azon körülményeket, tényeket, adatokat kontrollálja, amelyeket akár közvetlen az üzleti partnertől bekérve, akár más – a gazdaság valamennyi szereplője számára hozzáférhető – lehetőségek alkalmazásával megtehet.

Ezen intézkedésekre vonatkozóan nem adható taxatív jellegű felsorolás, mindig az ügylet összes körülményének ismeretében határozható meg, hogy az adózónak az üzleti partnerére, a befogadott számlára, az ügylet teljesítésére vonatkozó tájékozódási kötelezettsége során milyen intézkedéseket kell megtennie.

Miután az ügyletkötés lényeges körülményeit és az érintett gazdasági szektort az ügyletben részt vevő felek szükségszerűen ismerik, így ennek tükrében ítélhető meg az is, hogy az adóalany ennek keretében felismerhette-e, hogy adókijátszás kockázata fennáll.

Az e célból elvárható, ésszerű intézkedések mértékét, terjedelmét és eszközeit az adózónak mindig az adott ügy – számára is felismerhető – körülményei alapján kell tudnia megítélni és megválasztani.

Az adólevonási jog érvényesítéséhez általános jelleggel a szokásos, általuk meghatározott metodika szerinti üzleti ellenőrzési eljáráson túl – amennyiben az adókijátszás gyanúja nem merül fel – nem várhatóak el olyan intézkedések az adóalanyoktól, hogy ellenőrizzék, a számla kibocsátója rendelkezik-e a szóban forgó termékekkel, képes-e azok szállítására, áfabevallási és -fizetési kötelezettségének eleget tesz-e, a munkavégzés helyén dolgozó munkavállalók a számlakibocsátóval jogviszonyban állnak-e, a számlakibocsátó bejelentette-e a munkavállalókat, ahogy az sem, hogy a számlabefogadó adóalany e vonatkozásban rendelkezzen iratokkal.

A szokásos üzleti gondosság körében minden esetben elvárható ugyanakkor az adóalanytól, hogy meggyőződjön arról, kivel köt szerződést, a szerződéses partnere képviseletében a törvényes képviselője, avagy meghatalmazás birtokában ügyleti képviselő jár-e el.

Továbbá, amennyiben adókijátszásra utaló körülmények észlelhetők a konkrét ügylet kapcsán vagy akár általában az érintett gazdasági szektorban, az adóalanytól elvárható, hogy ésszerű intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy adókijátszásnak ne legyen részese, és részletesebben tájékozódjon partneréről, amelytől termékeket vagy szolgáltatásokat kíván beszerezni.

Az adólevonási jog érvényesítéséhez fűződő érdekeiken túlmenően, az adóalanyoknak a saját gazdasági tevékenységük biztonságos folytatása, követeléseik érvényesíthetősége, kötelezettségeik megfelelő teljesítése okán is érdekükben áll az üzleti életben elvárható, szokásos gondos eljárás tanúsítása.

Abban az esetben is indokolt az adóalanytól a számlakibocsátó teljesítőképességéről, a munkát elvégző személyéről, szaktudásáról való meggyőződés, ha a szerződés teljesítése különleges szakértelmet kíván, vagy a szolgáltatás bizalmi jellegű.

Ennek keretében jellemző, hogy a gondosan eljáró gazdasági szereplők olyan adatok, tények, körülmények felől tájékozódnak még a szerződéskötést megelőzően, mint hogy a leendő üzleti partner valóban képes-e a teljesítésre. E vonatkozásban – a konkrét ügylet körülményeitől függően, üzleti érdekeik szem előtt tartása érdekében – az sem kizárt, hogy több lehetséges partnertől is árajánlatot kérnek, és az árajánlatok kiértékelésénél a szállító megbízhatóságának kérdését is figyelembe veszik.

A teljesítés során a gazdálkodók továbbá meggyőződnek az üzleti partnerük szerződésszerű teljesítéséről, például a részükre leszállított termék, teljesített szolgáltatás mennyiségéről, minőségéről, a szállítás közben esetlegesen keletkezett sérülésekről, adott esetben biztosítást kötnek.

A szerződésből fakadó követelések (így például a jótállás) érvényesítéséhez is elengedhetetlen, hogy az adóalany kontrollálja, hogy a szerződéses partnere létező jogalany-e és a nevében az arra jogosult köt-e szerződést.

A későbbi jogviták elkerülése érdekében a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése során, így az ellenérték kiegyenlítésekor is elemi érdeke a gazdálkodónak, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az ellenérték kiegyenlítését megalapozó kötelezettségeit a partner (értékesítő, szolgáltatásnyújtó) teljesítette, valamint arról, hogy az arra jogosultnak egyenlíti-e ki a vételárat.

A tájékozódást segítő eszközök

Az adóalany tájékozódását segíti, hogy az adóhatóság honlapján egy egyszerű lekérdezéssel ellenőrizhető a leendő partner adószámának érvényessége, de akár az is, hogy a számlakibocsátó rendelkezik-e és szám szerint mennyi alkalmazottal, rendelkezik-e közösségi adószámmal, 180 napon túli, illetve jelentős összegű adótartozással, végrehajtási eljárás van-e folyamatban vele szemben, foglalkoztatott-e be nem jelentett alkalmazottat, vagy akár a köztartozásmentes adózók adatbázisában szerepel-e, minősített adózónak minősül-e.

Az előzőek mellett a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül – az Art. 175. § (15) bekezdés d) pontjában foglaltak alapján – az adóalany hozzáférhet az általa befogadott számlák tekintetében más adózó által az Art. 31/B. § alapján teljesített általános forgalmi adó összesítő jelentés adataihoz.

További információforrás lehet a gazdasági szereplők számára a nyilvános és közhiteles cégnyilvántartás, illetve a szintén nyilvános kamarai nyilvántartás is.

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 8/A. § (1) bekezdése alapján a cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon belül köteles a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni.

A kamarai nyilvántartás a cégjegyzékben szereplő adatok mellett kötelező jelleggel tartalmazza a főtevékenységgel egyetemben a ténylegesen végzett tevékenységeket is, illetve az országos gazdasági kamara alapszabályában megállapított önkéntes adatszolgáltatáson alapuló további adatokat, ezáltal elősegítve az üzleti forgalom biztonságát mind a vállalkozások egymás közötti, mind a vállalkozások és a fogyasztók közötti szerződéses kapcsolatban.

Ezek között említhető a foglalkoztatottak statisztikai létszáma, a nettó árbevétel, a külkereskedelmi tevékenység végzésének ténye, a vállalkozás honlapcíme.

Az adólevonási jogot gyakorolni kívánó adóalanytól az adókijátszásban való részvétel elkerülése érdekében elvárható ésszerű intézkedések meghatározása mindig az adott ügy körülményeitől függ.

Amennyiben azonban az adóalany az adókijátszás kockázatának ismeretében nem tesz az adott ügyben ésszerűen elvárható intézkedéseket, a megbízhatóságáról való meggyőződés érdekében nem tájékozódik azon másik gazdasági szereplő felől, amelytől termékeket vagy szolgáltatásokat kíván beszerezni, igénybe venni, az adóhatóság e körülményekre hivatkozva az adólevonási jogot megtagadhatja, amennyiben az értékesítési láncban elkövetett adókijátszás bizonyítást nyer.

Olvassa el a témában korábban megjelent cikkünket itt!

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Számlán lévő vásárlási utalvány

Pölöskei Pálné

adószakértő

Kft. kiválása bt.-ből

Pölöskei Pálné

adószakértő

2017 november
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X