Amit az online adatszolgáltatásról a számlabefogadónak tudnia kell

Megosztás Tetszik

Háromrészes cikksorozatunk összefoglalójában a számlabefogadóra vonatkozó rendelkezéseket ismertetjük. Az adóhatóság által meghirdetett moratórium 2020 szeptember végével véget ér, ez adta az apropóját az előző részek – a számlakibocsátóra vonatkozó általános szabályok, majd a speciális, kisvállalkozásokra vonatkozó szabályok – elemzésének is.

A számlánkénti jelentéstétel bevezetésével nemcsak a kibocsátott, hanem a befogadott számlák is adatszolgáltatási kötelezettség alá esnek. A 2021. június 30-áig hatályos szabályozás szerint az adóalanyok termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról voltak kötelesek adatot szolgáltatni, amelyekben az áthárított adó összege a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja. Ez a kötelezettség 2020. július 1-jétől értékhatár nélkülivé vált.

Az adatszolgáltatás ugyanakkor itt nem automatikus, hanem az adómegállapítási (bevallási) időszakhoz kapcsolódik. A számlákról arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban kell adatot szolgáltatnia az adóalanynak, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol. Fontos tehát, hogy az adatszolgáltatás az adólevonási jog gyakorlásához kötődik és nem a teljesítési időpontjához, vagy a számla kézhezvételéhez.

A 2020. júliusáig hatályos szabályok szerint adatszolgáltatással kapcsolatosan elkövetett legjellemzőbb hibákat az adóhatóság ("Az áfabevallások M lapjainak benyújtása során tapasztalt leggyakoribb hibák" című) tájékoztatójában az alábbiak szerint ismertette:

• Az adózók a fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletről is beadják az M-es lapot, azonban mivel itt áthárított adó nincs, nyilatkozattételi kötelezettség sem terheli őket.
• A teljesítés időpontja helyett az adózó más dátumot (számla kelte, pénzügyi rendezés időpontja stb.) tüntet fel.
• A számla valós sorszáma helyett egy belső sorszámot tüntet fel az adózó, vagy kézi számla esetén a betűjelet nem szerepelteti az M-es lapon.
• Többször előfordul, hogy az adózók nem adnak be M-es lapot a számláról, mert a számlán áthárított adónak csak egy részét helyezik levonásba.  […]
• Az adólevonással érintett számla teljes áthárított adójának az összege a mérvadó a nyilatkozattételi kötelezettségnél, így ha a számla adótartalma elérte a jogszabályi összeghatárt, az adózónak nyilatkozattételi kötelezettsége van, függetlenül attól, hogy a számla alapján mekkora összegű áfát helyezett levonásba.
• Az adózók sok esetben csak a végszámláról nyújtanak be M-es lapot, de az előlegszámláról nem. Ha az előleg átvételéről kibocsátott számlában az áthárított áfa eléri az értékhatárt, akkor azt szerepeltetni kell az összesítő jelentésben.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amely tovább részletezzük a számla befogadójának adatszolgáltatási tudnivalóit!