Lehet egy cafeteriával több?

Megosztás Tetszik

Évről-évre izgalmas kérdés, hogyan változnak a vállalati juttatások, több vagy kevesebb cafeteriát kapnak a dolgozók, miközben a cégeket érthetően az foglalkoztatja, hogyan lehet a meglévő szabályozások mellett ösztönző csomagokat összeállítani. E kérdéseket sajnálatos módon az élet egy újabbal egészítette ki: mi lehet a válasz arra, hogy a koronavírus-járvány miatt a cafeteria-keretek jelentős része egy ideig nem használható fel.

Fizethetek SZÉP-kártyával? Már több mint nyolc éve hangzik el ez a kérdés idehaza. Mindenekelőtt szállodákban, éttermekben vagy egy fürdő-, illetve strandbelépő megvásárlásakor. Ám az addig létezett üdülési csekket 2012 januárjától felváltott Széchenyi Pihenőkártyával (közismert rövidítésén: SZÉP-kártyával) ezek mellett számos szolgáltatás árát lehet rendezni. Például színház-, múzeum-, koncert- vagy fesztiváljegyet, de sok más egyéb mellett még állatkerti és kalandpark-belépőt is vehetünk.

Számos vállalat teszi lehetővé dolgozóinak, hogy béren kívüli juttatásként – az idehaza is már szállóigévé vált idegen kifejezéssel: cafeteriaként – SZÉP-kártyát válasszanak, de elterjedt az óvodai, bölcsődei költségek térítése és a kulturális- vagy sportrendezvényekre szóló belépő biztosítása. E cafeteria jellegű juttatási rendszerek alapgondolata, hogy a munkavállaló rendelkezzen egy keretösszeggel, melyen belül a munkáltatója által számára felajánlott juttatások közül a szükségletei szerint választhat.

A cafeteriában szokásos juttatásokkal összefüggő adójogszabályok évről évre módosulnak, nem volt ez másként 2019-ről 2020-ra sem. Ezúttal azonban a korábbi évekkel szemben nem került sor lényeges változásokra – derül ki a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak felméréséből, melyet a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával készítettek el.

A kutatásból kiderül, hogy a leggyakrabban biztosított fix juttatások sorrendje a tavalyihoz képest több ponton is változott. A már említett SZÉP-kártya elemei az élre kerültek, leszorítva onnan a cégesautó-használatot és a vállalati rendezvényeket is. Az ötös toplista elemeit a kutatásban részt vettek fele használja, amelyek nagyjából ötven százaléka valamilyen szolgáltatási tevékenységet végez és valamivel több mint az egynegyedük az ipar területén működik.

A toplista elemei:

1. Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla
2. Mobiltelefon-használat
3. Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla
4. Széchenyi Pihenőkártya szálláshely alszámla
5. Munkabérelőleg

A választható juttatások körénél jól látszik a tavalyi jogszabályváltozás hatása. A válaszadók 80 százaléka kínálja juttatásként a cafeteria-rendszerében a SZÉP-kártyát. Míg ezt tavaly még a bérként adózó pénzkifizetés – mint választható elem – követte, addig az idén már csak a 7. leggyakrabban nyújtott elem. Az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás is leszorult a 9-10. helyre, miközben a cafeteriaként ezeket kínálók aránya is jelentősen csökkent.

A legnépszerűbb juttatási formák:

1. Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla
2. Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla
3. Széchenyi Pihenőkártya szálláshely alszámla
4. Bölcsőde térítése
5. Óvoda térítése
6. Kulturális szolgáltatásra szóló belépő
7. Pénzjuttatás

Az már évek óta ösztönöz cafeteria-juttatásokra, hogy a munkáltatói közteher (szociális hozzájárulási adó) évenként 2 százalékkal csökken. „Mindazonáltal megállapítható, hogy lényegében az utóbbi években az adómentes ösztönzési elemek választéka nem változott, azaz maradt a 2017 utáni, jelentősen lecsökkentett változatban. A vállalkozások elsősorban a munkabérhez viszonyított közterhek nagyságától teszik függővé a béren kívüli juttatások folyósítását. Így azok úgynevezett ösztönzési funkciója fokozatosan mérséklődött” – hívja fel a figyelmet Dr. Beke Jenő egyetemi docens, adószakértő.

Dr. Kovács Ildikó Éva egyetemi adjunktus azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a felmérés adatai továbbra is alátámasztják azt a korábban is megfigyelt tényt, miszerint a juttatások elterjedtsége szoros összefüggésben van a szervezet méretével. A válaszadók közül az 1000 fő fölötti alkalmazotti létszámmal rendelkezők túlnyomó többségében, 91 százalékában vannak valamilyen fixen nyújtott és/vagy cafeteria-juttatások. Ez az arány az 50 fő alatti mikro- és kisvállalkozásoknál jóval kisebb, mindössze 49 százalék.

A cafeteria-rendszerben működő juttatásokat nyújtó intézmények, illetve szervezetek megoszlása is változó. A 10 fő alatti vállalkozásoknak mindössze 24 százaléka biztosít cafeteria-rendszeren belüli juttatásokat, míg a 10 fő felettiek között a cafeteriát nyújtó szervezetek aránya a létszám növekedésével párhuzamosan egyre magasabb, az 1000 főnél is többet foglalkoztató vállalatoknál és intézményeknél már 77 százalék.

A válaszadóknál idén is magasabb volt azok aránya, akik nem adnak, vagy csak 100 ezer forint alatt biztosítanak cafeteria-keretet. Míg tavalyelőtt még csupán a válaszadók 2 százaléka nyilatkozott így, addig 2019-ben már a 7 százalékuk, 2020-ban pedig a 6 százalékuk nyújtott, illetve nyújt ilyen, alacsonyabb mértékű juttatási csomagot. Az átlagos bruttó juttatási keret 2020-ban a tavalyinál alig alacsonyabb összegűre, 371 ezer forintra tehető. „A változás főként annak tudható be, hogy néhány munkáltató átstrukturálta az eddig ilyen formában kínált juttatási csomagját” – összegezte Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője.

Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke szerint a cafeteria-index átlagos értéke az elmúlt évhez képest minimális értékkel csökkent. Részletesebben megvizsgálva azonban jelentősebb változások figyelhetők meg a munkáltatói preferenciáknál.

Jól látszik, hogy a béren kívüli juttatások terén az egyedi, a személyre szabott megoldások jelentik a jelent és a jövőt. Ezért önmagában nem az adóterhek döntik el a juttatások alkalmazott megoldásait, hanem sokkal inkább az a HR és vállalati policy, amit a cég a munkaerő megnyerése és megtartása érdekében követ. 2020-ra jelentősen nőtt azok aránya, akik szerint a juttatásokra fordított többletmunka egyenértékű vagy nagyobb hozzáadott értéket nyújt a dolgozói elégedettség növelésében, a HR szakterület elismertségének javításában, mint amennyi a befektetett túlmunka.

A koronavírus hatása

Az idei év legnagyobb változása persze a koronavírus-járvány globális elterjedése. Ami a cafeteria vonatkozásában is kihívások elé állítja a munkáltatókat – mutatott rá Fata László. Annak következtében, hogy egy sor olyan tevékenység nem űzhető, amelyre a vállalatok által adott cafeteria-juttatásokat használják a dolgozók. Ilyenek például a kulturális és sporttevékenységek. De az óvodák, bölcsődék kényszerű bezárása miatt e szolgáltatások igénybevételéről sem tudnak a munkavállalók számlát hozni. „Most a munkáltatóknak azt kell mérlegelni, hogy a jelenlegi szabályozásuk milyen válaszokat kínál a problémákra, és ez a megoldás milyen hatással lehet a munkavállalókra. Többféle forgatókönyv is elképzelhető, és szerencsés esetben még az is megvalósulhat, hogy a koronavírus-járvány visszaszorulása után ismét elérhetővé válnak a most elzárt szolgáltatások” – véli a Cafeteria TREND Magazin szakértője.

A helyzetre jellemző, hogy két hazai nagybank, az OTP és a K&H is március végén két hónapra – áprilisra és májusra – felfüggesztette a 2019. május 31-én lejárt SZÉP-kártya egyenlegek utáni 3 százalékos havi díj felszámítását. Ezzel szeretnék ugyanis megkönnyíteni ügyfeleik helyzetét, mondván, a koronavírus-járvány következtében szinte teljesen leálló belföldi turizmus és vendéglátás nagymértékben leszűkíti az egyenlegek felhasználhatóságát, valamint sokan meg is feledkezhetnek a kártyán lévő összeg felhasználásának határidejéről. Az intézkedés az OTP-nél több mint 100 ezer, míg a K&H-nál 15 ezer kártyabirtokost érint. Utóbbinál az el nem használt összeg 40 százaléka a szállás, 33 százaléka a vendéglátás, 27 százaléka pedig a szabadidő alszámlán maradt meg. Ugyanakkor a kormány még ennél is hosszabb ideig tartó és – ami a lényeg – immár valamennyi SZÉP-kártyára vonatkozó könnyítést rendelt el, azáltal, hogy előírta, "a szolgáltatók a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a Széchenyi Pihenőkártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben díjat nem számíthatnak fel." 

Az oldalon elhelyezett tartalom az L-SOFT Zrt. közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében az Adózóna.hu szerkesztősége nem vett részt.