hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kiskereskedelmi adó a veszélyhelyzeten túl: amit az eljárási szabályokról tudni kell

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász

A veszélyhelyzettől függetlenül meg kell fizetniük a kiskereskedelmi adót az arra kötelezett vállalkozásoknak, miután a parlament elfogadta az erre vonatkozó törvényt. Cikkünkben az eljárási szabályokat ismertetjük, s külön írásban részletezzük majd a gyakorlati tudnivalókat, amelyeket az új adónem alkalmazásával kapcsolatban figyelembe kell venni.

Az Országgyűlés a 2020. június 3-ai ülésnapján elfogadta a kiskereskedelmi adóról szóló törvényjavaslatot, amely 2020. évi XLV. törvényként a Magyar Közlöny 2020. évi 137. számában 2020. jelent meg, és az ezt követő napon hatályba is lépett. A törvény hatálybalépésével egyidejűen a vonatkozó kormányrendelet hatályát vesztette.

Nem csak ideiglenesen

Az Adózónán már több alkalommal jelentek meg írások a koronavírus-járványra tekintettel – a járványügyi alap feltöltése céljából – bevezetett kiskereskedelmi adóról, amelynek szabályai 2020. május 1-jén léptek hatályba a 109/2020. kormányrendelet alapján. A jogszabály a veszélyhelyzet által okozott hátrányos gazdasági következmények csökkentése céljából tette adókötelessé a kiskereskedelmi tevékenységet bizonyos TEÁOR-kód szerinti tevékenységet folytató azon vállalkozások számára, amelyek a veszélyhelyzet akár csak egy napján is működtek, nettó árbevétellel rendelkeztek.

Fontos kiemelni, hogy a törvényi szintre emelt szabályozás már nem köti az adókötelezettséget a veszélyhelyzet időtartamához, tehát attól függetlenül alkalmazandó szabályozást ad (vagyis megszűnik az adókötelezettség ideiglenessége).

Adótárgy

A törvény – a kormányrendelethez hasonlóan – rögzíti, mi tekintendő adóköteles kiskereskedelmi tevékenységnek, nettó árbevételnek, illetve a kapcsolt vállalkozásokra bizonyos esetekben adóalap-összeszámítási szabályokat rögzít, az adóelkerülés kizárása miatt. Kiskereskedelmi adót az adóalap 500 millió forintot meghaladó része után kell fizetni. Ezen szabályokat korábbi cikkünkben részletesen ismertettük.

Mostani írásunk első részében a kiskereskedelmi adóról szóló törvény eljárási szabályait ismertetjük, amelyek újdonságot jelentenek a 109/2020. kormányrendelet korábbi szabályozásához képest, a második részben pedig azokra a sarkalatos pontokra térünk ki a szabályozás kapcsán, amelyek a jogalkalmazás során jelentőséggel bírnak.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az adóelőleg-bevallási, és -fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfamentes szolgáltatásnyújtás EU-ba

Bunna Erika

adótanácsadó

Német adóügyi illetőségű egyéni vállalkozó

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Hozamszámítás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink