hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Drasztikusan nő a kockázat és az adminisztráció – változás a társasági adózás érzékeny pontján

  • adozona.hu

Tízezres nagyságrendre tehető Magyarországon azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyeknek jelentős adminisztrációs többletterhekkel és növekvő adózási kockázatokkal kell szembenézniük 2018-tól. Ennek oka az a tegnap kihirdetett NGM rendelet, amely a nemzetközi adóelkerülés nehezítését célzó globális törekvésekkel összhangban hazánkban is kötelezővé teszi az érintett cégeknek a kétlépcsős nyilvántartási forma alkalmazását transzferár-dokumentációjuk elkészítése során. A szabályozás a kizárólag belföldi jelenléttel bíró kapcsolt vállalkozásokra ugyanúgy vonatkozik, mint a nemzetközi cégcsoportokra.

hirdetés
hirdetés

Az elmúlt egy-másfél évtizedben a nemzetközi adózás legfontosabb kérdésévé nőtte ki magát a multinacionális cégcsoportok agresszív adótervezése, melynek egyik alapvető eszköze a különböző országokban működő leányvállalatok egymás között bonyolított gazdasági eseményei (kereskedelmi, szolgáltatási, finanszírozási ügyletei), ismertebb nevükön a kapcsolt tranzakciók. A kapcsolt tranzakciókban alkalmazott elszámoló árak (az úgynevezett transzferárak) manipulálása ugyanis lehetővé teszi, hogy egy cégcsoport a magasabb adókulccsal rendelkező államokból kedvezőbb adózási környezetbe csoportosítsa át jövedelmét, jelentősen javítva ezzel adózási pozícióját.

Az ilyen jellegű adótervezési stratégiák értelemszerűen nem legálisak, és mivel a világkereskedelem jelentős része – egyes becslések szerint közel kétharmada – kapcsolt vállalkozások között zajlik, így a világ számos országában (hazánkban is) törvény írja elő, hogy a cégek nem téríthetik el transzferáraikat a piacon szokásostól, illetve ha megteszik, adófizetési kötelezettségüket akkor is a piaci ár alapulvételével kell teljesíteniük.

A transzferár-szabályozást bevezető államok többsége az érintett vállalkozásokra bizonyítási terhet is telepít ezzel kapcsolatban, melynek lényege, hogy egy – szintén jogszabályban meghatározott tartalmú – részletes elemzés (transzferár dokumentáció) keretében ismertetniük kell az adóév során végbement kapcsolt tranzakciókat, és alá kell támasztaniuk azok szokásos piaci értékét. Egy adóellenőrzés során az adóhatóság revizorai elsősorban a transzferár dokumentációt megvizsgálva ítélik meg, hogy a vállalkozás kapcsolt tranzakciói után a jogszabályoknak megfelelő módon teljesítette-e nyereségadó fizetési kötelezettségét.

Az adóhatóság fokozott érdeklődést mutat a terület iránt, amivel kapcsolatban Girászin János, a Niveus Consulting Group transzferár tanácsadási üzletágának partnere elmondta: „A kiemelt figyelem oka kettős. Egyrészt a transzferárazás nem egy egzakt tudomány, ami olyan vitás helyzetek kialakulásához vezethet, melyekre az ellenőrzött vállalkozás számviteli szakemberei megfelelő tapasztalat hiányában nincsenek felkészülve. Másrészt az adóellenőrzéseken kiszabható mulasztási bírságtételek közül az egyik legmagasabb (nyilvántartásonként maximum 2-8 millió forint) a transzferár dokumentáció hiányához, vagy pontatlan vezetéséhez kapcsolódik, és a tartalmi követelmények közel sem annyira egyértelműek, hogy azokat szakirányú ismeretek nélkül tökéletesen tudják teljesíteni az adózók.”

Így változnak a szabályok 2018-tól

A tegnap kihirdetett NGM rendelet értelmében a dokumentációk elkészítésénél ezentúl kötelező lesz a kétlépcsős nyilvántartási forma alkalmazása, mely egyrészt a teljes cégcsoport felépítésével, működésével és teljesítményével kapcsolatos információkat tartalmazó úgynevezett Fődokumentumból, másrészt a nyilvántartást készítő adózó kapcsolt tranzakcióit vizsgáló, úgynevezett Helyi dokumentumból áll majd.

A kétlépcsős formátum eddig is szerepelt a hazai szabályozásban, azonban csak választható opcióként, ezentúl viszont mindenkire nézve kötelező lesz.

Girászin János hozzáfűzte: „A Fődokumentum elkészítése alapvetően anyavállalati, illetve központi kompetencia, így az esetek többségében a magyar csoporttagnak csak a tartalmi megfelelőség ellenőrzése lesz a feladata. Adódhat ugyanakkor olyan szituáció, amikor az anyavállalat országában eltérő a szabályozás, így nem kell Fődokumentumot készítenie, vagy egyszerűen csak nem készítik el azt határidőre, és ilyen helyzetben a kötelezettség – szinte megoldhatatlan feladatként – könnyen a magyar entitásra hárulhat.”

Az egységes követelményrendszer további hátulütője, hogy az a kizárólag belföldi jelenléttel bíró cégeket ugyanúgy terheli majd, vagyis ha nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett cégcsoportról, hanem csak 2-3 belföldi illetőségű kapcsolt vállalkozásról, a jogszabály szerint a Fődokumentumot akkor is el kell készíteni a Helyi dokumentummal együtt. 

Kis magyar transzferár-történelem

A transzferár dokumentációra vonatkozó részletes tartalmi követelmények Magyarországon először 2003-ban jelentek meg egy pénzügyminiszteri rendelet formájában, majd ezt követően néhány éven belül az adóellenőrzések egyik slágertémájává vált a terület, és napjainkig folyamatosan szerepel a NAV által évente publikált kiemelt ellenőrzési irányelvek között.

A téma speciális, kevésbé rutin jellege és az erős adóhatósági fókusz miatt a kapcsolódó adó- és mulasztási bírság megállapítások összege az elmúlt években folyamatosan emelkedett. Eközben a dokumentációs követelmények többször változtak, elsősorban az adminisztrációs terhek mérséklésének irányába, csökkentve az olyan esetek számát, melyeket kötelező dokumentálni.

A jelenlegi dokumentációs szabályaink a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által 1995-ben kiadott, majd 2010-ben aktualizált irányelveken alapulnak. Az elmúlt években a G20 államok és az OECD közösen kidolgoztak egy, a nemzetközi adóelkerülés hatékonyabb visszaszorítását célzó akciótervet (BEPS /Base Erosion and Profit Shifting/ akcióterv), melynek egyik sarkalatos pontja volt a transzferár dokumentációs követelmények újragondolása.

A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott, és vállalta a különböző BEPS ajánlások hazai jogszabályokba történő implementálását. Ennek eredményeképpen hirdették ki 2017. október 18-án a 32/2017. (X.18.) NGM rendeletet, mely a 2018-tól hatályos transzferár dokumentációs követelményeket tartalmazza.

Az új struktúra bevezetése mellett a dokumentációval kapcsolatos tartalmi-technikai követelmények is jelentősen bővültek a korábbiakhoz képest. A Fődokumentumnak például tartalmaznia kell majd a cégcsoport konszolidált beszámolóját, csoporton belüli finanszírozási rendszerének részleteit és a legjelentősebb forgalmú termékek, szolgáltatások, valamint azok csoporton belüli áramlásának bemutatását. A Helyi dokumentum kapcsán egyrészt csökkent az eddigi mentesülési és egyszerűsítési lehetőségek száma, másrészt a piaci ár meghatározásával kapcsolatban a korábbinál jóval szigorúbb analitikai és elemzéstechnikai követelményeket fogalmazott meg a jogalkotó.

A tartalmi követelmények kapcsán Girászin megjegyezte: „A Fődokumentum az eddiginél lényegesen átfogóbb képet ad majd az adóhatóság számára a cégcsoport működésének egészéről, ami miatt növekedhet a több országot érintő vitás ügyek, egyeztető eljárások száma. A Helyi dokumentum pedig a bővülő tartalmi és szigorodó elemzési követelmények végett hibalehetőségek sokaságát rejti majd. A nem megfelelő részletességgel, pontossággal elkészített nyilvántartások jelentős mulasztási bírságot eredményezhetnek.”

Összességében tehát az új dokumentációs szabályok a társasági adózás egyik legérzékenyebb területét még bonyolultabbá teszik számos Magyarországon működő vállalat számára. A transzferár-dokumentációs kötelezettség által érintett cégek száma tízezres nagyságrendre tehető.

Girászin szerint: „Az érintetteknek már csak rövid idejük maradt a felkészülésre, ezt követően pedig szinte biztosra vehető, hogy az adóhatósági ellenőrzéseken még nagyobb hangsúlyt kap majd a transzferárak kérdésköre.” 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Osztalékelőleg

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

OEP-finanszírozott, háziorvos tevékenységű kft. osztaléka

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Heti munkavégzés

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2017 november
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X