Osztalék a vagyonadóban

Tisztelt Szakértő! A 2026.10. 15-én megjelent vagyonadóról szóló összefoglalójukban (https://adozona.hu/2026_os_adovaltozasok/A_vagyonadorol_erthetoen_peldakkal_16CK3T) az alábbi mondat szerepel: " Az osztalék csapda lehet. A mérlegfordulónap után jóváhagyott vagy kifizetett osztalék csökkenti a saját tőkét, ám itt érdemes óvatosnak lenni. A számítási képlet miatt ugyanis 1 forint saját tőke csak egyharmadnyi értéken számít bele a cég számított értékébe, a kifizetett pénz viszont a tulajdonosnál teljes értéken adózik." Két kérdésem lenne ezzel kapcsolatban: 1.), A számviteli törvény szerint a beszámoló elfogadásakor (májusban) jóváhagyott osztalék a határozat napján kikerül az eredménytartalékból, de a kifizetés nem biztos, hogy megtörténik. Akár évekig is kötelezettségként szerepel a könyvekben. Jól értelmezem, hogy ebben az esetben a cég saját tőkéjét már csökkenti a vagyonadó alapjának meghatározásakor, viszont a magánszemély bankszámláját még nem növeli, tehát így nem lesz egyik oldalról sem az adóalap része? 2., Lehetőség van – kifizetés előtt – az osztalékról lemondani. Ekkor az Sztv. előírásai szerint visszakerül a jóváhagyott osztalék a saját tőkébe, mely ott a vagyonadó alapjára növelő hatással van, viszont mentesül a magánszemély a kifizetés általi magasabb adóalaptól. Mennyire támadható ez a rendeltetésszerű joggyakorlás szempontjából? Arra gondolok, hogy végső soron ez a lemondás az adó csökkentésére irányul, még akkor is, hogy ha ismerték volna a törvény szövegét az osztalék jóváhagyásakor, akkor eleve nem hagyták volna jóvá az osztalékot. Köszönöm válaszát!