• Névtelen kérdező
Hozzászólások 0

Iparűzési adó 2023

Tisztelt Szakértő! Társaságunk (továbbiakban „szállító”) 2023-tól kénytelen volt az alábbi tartalmú kereskedelmi beszállítói szerződést megkötni egy áruházlánccal (továbbiakban „vevő”). 1.) A szerződés szerint a szállító a megrendelt, kiszállított árukészletet az eladásig, saját tulajdonú készletként tartja nyilván. A számlázás az áruházlánc (vevő) utólagos eladási jelentése alapján történik. A szerződés szerint a szállító nettó eladási ára = az áruházlánc nettó eladási árával, amit a számlában csökkent a cikkenként megállapított bizományi díj. A szállító – ennek alapján lekönyveli az árbevételt – a nettó fogyasztói áron számított összeget és költségként a bizományi díjat ( 52. főkönyvi számla). A vevő által fizetendő összeg a két tétel különbözete + ÁFA. A problémánk a bruttó módon történő könyvelés miatt van, ugyanis az iparűzési adó számításánál az 52… szolgáltatás számlán lévő összeg az iparűzési adó alapjának meghatározásánál nem vonható le. 2.) Az áruházlánc könyvelése a pénztári kiadás alapján történik, tehát árbevétel itt is az áfával csökkentett pénztári bevétel, ez egyenlő a szállító által könyvelt árbevétellel. Az eladott áruk beszerzési értéke (elábé) pedig a szállítói számla nettó fizetendő összege. A különbözet a bizományi díj, tehát erre az összegre megfizetik az iparűzési adót. Kérdésem, hogy a vevő és a szállító által is azonos alapra megfizetett adó – kétszeres fizetés indokkal – a szállítónál levonható-e?


A folytatáshoz előfizetés szükséges.
Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is.

 

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
VIDEÓ
2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1