Rokkantsági ellátás megállapítása

Egy cégünknél munkaviszonyban álló dolgozónk egészségi állapotának mértéke 27 százalékos, 2018. 06. havi komplex minősítés alapján. A rokkantsági ellátás megállapítására beadott kérelemre hozott határozat szerint jogosult rokkantsági ellátásra, ha a keresőtevékenysége megszűnik vagy keresőtevékenységet nem folytat, s az egyéb feltételeknek megfelel. Kérdésem: ha a munkaviszonyt a 07.03. napon közös megegyezéssel megszüntetjük, majd 07.04-én a munkavállaló beadja a rokkantsági ellátás iránti kérelmet, kéri az ellátás megállapítását 07.04. naptól, csatolja a munkaviszony megszűnéséről az igazolást, aztán 07.05-én új munkaszerződést kötünk vele, nem kizáró ok-e a rokkantsági ellátás megállapításánál? Jól értelmezem, hogy a rokkantsági ellátás megállapításhoz csak a fenti ellátásra vonatkozó kérelem beadásának napján nem állhat munkaviszonyban? Ha beadta a fenti ellátás iránti kérelmet, a következő naptól cégünk újra alkalmazná a munkavállalót. Jól tudom, hogy a rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenység egyetlen korlátja a 2011. évi CXCIX. tv. 13. § (1) bekezdés d) pontja, mely szerint megszűnik a rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az érintett keresőtevékenységet folytat, és az ebből származó (egészségbiztosításijárulék-alapot képező) jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát, azaz a 138 000 x 150% = 207 000 forintot? Azaz ha három hónap alatt összesen a fenti jövedelem nem haladja meg a 621 ezer forintot, akkor nincs akadálya, hogy 4 órás munkaviszonyban újra foglalkoztassuk a magánszemélyt?