A belföldi fordított adózás előleg számlájával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Az áfabevallásnál ezt a tételt hol kell szerepeltetni? A törvény értelmében nem keletkezik adófizetési kötelezettség egyik félnél sem, ha jól tudom. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Külföldi, de magyar adóazonosítóval rendelkező magánszemély belföldi ingatlanok rövidtávú kiadásával foglalkozik. Alanya az áfának. Befogadhat-e és az adóalapja terhére elszámolhat-e kanadai illetőségű vállalkozótól takarításra és menedzsmentre vonatkozó számlákat, és harmadik országbeli import szolgáltatásként elszámolhatja-e az adóalapja terhére? A szolgáltató nem rendelkezik belföldi adóazonosítóval, adószámmal és lakóhellyel. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Azonos című kérdésemhez kapcsolódóan azt kérdezném még, hogy az említett "fordított adózás" csak az EU-n belüli szolgáltatásnyújtásra érvényes, igaz? Vagy rosszul gondolom, és EU-n kívüli szolgáltatásnyújtás esetén is ez érvényes? Köszönöm.
Tisztelt Adószakértő! Egy hulladékkereskedő cég partnerei nem minden esetben írják rá a számlára a „fordított adózás” kifejezést, hanem annak egyéb hasonló tartalmú változatait („Fordított ÁFA”, vagy „Az áfát a vevő fizeti”). A cég ezeket a számlákat befogadja, és természetesen a fordított adózásnak megfelelően könyveli, és szerepelteti a bevallásban. Kérdéseim a következők lennének: 1) Bármelyik felet sújthatja-e bármilyen (pénzbeli) szankció, amiért nem szó szerint „fordított adózás” szerepel a számlán? Ha igen, melyik felet, milyen nagyságrendben? 2) Tudomása szerint van-e a fenti témára vonatkozó NAV-os állásfoglalás? 3) Mi a helyzet akkor, ha a partner sem a „fordított adózás” kifejezést, sem egyéb rokon értelmű megfelelőit nem szerepelteti a számlán; de a befogadó kereskedő cég ennek ellenére annak megfelelően kezeli? 4) Ha a gépi számlára utólag tollal ráírják a „fordított adózás” kifejezést, elégséges-e? Köszönöm szépen válaszát!
Tisztelt Szakértő! Cégünk egyik szállítója pénzforgalmi elszámolású. Fordított adózású számlát állított ki részünkre, melynek beérkezési ideje 2017.03.31. A számla kelte 2017.03.20, teljesítése 2017.03.09, fizetési határideje 2017.04.04. Ha a fizetési határidőnek megfelelően 2017.04.04-én fizetjük ki a számlát az áfát milyen időszakban kell szerepeltetni?
Tisztelt Szakértő, Az áfatörvény szerint építési engedélyköteles ingatlan létrehozására, bővítésére és átalakítására irányuló építési-szerelési szolgáltatásokra fordított adózás vonatkozik, ha a szolgáltatás igénybevevője erről írásban nyilatkozik. Kérdésem: amennyiben a szolgáltatás igénybevevője és nyújtója között szerződés születik az adott szolgáltatásra vonatkozóan, amiben rögzítik a fordított adózás tényét és építésiengedély-köteles voltát, akkor szükséges-e még külön nyilatkozat kiadása a szolgáltatónak a fordított adózás alkalmazására vonatkozóan, vagy a szerződés már írásbeli nyilatkozatnak minősül?
Tisztelt Szakértő! Segítségüket szeretném kérni, hogy a gránit könyöklő a fordított adózás mely pontja alá tartozó termék? Köszönöm segítségüket: Bartos János
Annak érdekében, hogy ingatlan befektetéseinkből származó bevételünket optimalizáljuk, érdemes ismernünk a vonatkozó adózási szabályokat is. Ezek szinte minden adónemben speciálisak, de talán az áfában a legösszetettebbek. Nézzük, hogy milyen szempontokat érdemes szem előtt tartanunk, amikor az ingatlanértékesítés adómentességéről vagy adókötelessé tételéről döntünk.
Közösségen kívüli adóalanynak (USA) nyújtott szolgáltatás (áfatörvény területi hatályán kívüli) esetén a "fordított adózás"-t rá kell-e írni a számlára?
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi ingatlan értékesítője adókötelezettséget választott ingatlan-értékesítéseire. A vevő adóalany három részletben egyenlíti ki a vételárat, ezt követően kerül sor a birtokba adásra. Fordított adózás alkalmazása mellett az áfa tv. 59. § nem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget. Előlegszámlát viszont ki kell állítania az eladónak a vételárrészek átvételének napján, mert a 159. és a 165. §-okban nem szerepel mentesítés erre az esetre. Helyes az az értelmezés, hogy három előlegszámlát kell kiállítani, mely nem tartalmaz adót, de a vevőnek sem kell rá felszámolnia? A birtokba adás napjára mint teljesítési időpontra pedig az eladó végszámlát állít ki nulla fizetendő összeggel, az előlegek beszámításával. A vevő viszont a fordított adózás speciális szabályozása következtében nem ezt a teljesítési dátumot veszi figyelembe az áfaelszámolásánál a 60. § értelmében, hanem a számla kézhezvétel, az ellenérték megtérítése vagy a teljesítést követő hó 15-ike közül a legkorábbi időpontot, tehát jelen esetben a harmadik részlet megfizetésének napját. Ez is a vevő, nem az eladó szempontjából kezelendő, mert akkor minősül kiegyenlítettnek, amikor a vevő átveszi, számláján jóváírják stb. Helyes ez az értelmezése a szabályoknak? Köszönöm előre is a válaszát!
Magyar építőipari vállalkozás mint fővállalkozó magyarországi építésiengedély-köteles munkájához egy romániai cég építőipari szolgáltatását veszi igénybe (melyet majd a fővállalkozói számlájában továbbszámláz a megrendelő felé). Ebben az esetben fordított adózás alá esik a román cég szolgáltatása? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalását kérem belföldi adóalanyok közötti fordított adózású, időszakos elszámolású ügylet számlahelyesbítésnél alkalmazandó helyes jogértelmezéshez. A fordított adózás tényében változás nem történt. A hiba nem érinti sem az adó alapját, sem az adó összegét. A számlán feltüntetett áfateljesítés időpontja helytelen, nem az áfatörvény 58. §-a szerinti időpont. A számla befogadója havi gyakoriságú áfabevalló, a fizetendő adót az áfatörvény 60. § szerint megállapította és bevallotta. A levonható adót ugyanabban az adó megállapítási időszakban levonásba helyezte. A számla helyesbítésre ezt követően kerül sor. A javítás úgy történne, hogy: A eset: az eredeti, hibás számlát sztornózza a szolgáltató cég, és helyette új számlát állít ki (2017. januárban). B eset: számlával egy tekintet alá eső okiratot bocsát ki (2017. januárban) a szolgáltató cég. A fenti esetben, az adóbevallást követően kiállított, sztornózás után kiállított új számla esetében, és helyesbítő okirat esetében hogyan alakul a számla befogadójánál a fordított adózású számla esetében az adó levonási jog? Mely adó megállapítási időszakban helyezheti levonásba az adót a számla befogadója? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A korábban feltett, azonos című kérdésemet pontosítanám. A számla befogadója a fizetendő és a levonható áfa összegét az áfatörvény 60. paragrafusa szerint állapította meg, és vallotta be. A számla kiegyenlítése megtörtént 05. 23-án. A javítás úgy történne, hogy A eset: az eredeti, hibás számlát sztornózzák, és helyette új számlát állítanak ki. Az áfatörvény 58. §-a szerint teljesítés esetében az új számlán milyen dátumokat (áfateljesítés időpontja, fizetési határidő) kell kfeltüntetni, ha azt novemberben állítják ki? Az eredeti adatok: számviteli teljesítés: 2016. április; áfateljesítés: 2016. 04. 30.; számla kelte: 2016. 05. 06., fizetési határidő: 2016. 05. 20. B eset: ugyanazon az áprilisi számviteli teljesítésű számla esetében számlával egy tekintet alá eső okiratot bocsát ki (2016 novemberében) a szolgáltató cég. Ebben az esetben mik lesznek a helyes dátumok? A számlával egy tekintet alá eső okirat kelte adott (a mindenkori kibocsátás dátuma). Milyen áfateljesítési időpont és milyen fizetési határidő szerepeljen az okiraton? Megerősítést kérek (törvényi hivatkozással), hogy az említett számviteli teljesítésű szolgáltatásnál sem a sztornózott, illetve a később kiállított új számla esetében, sem a később kiállított okirat esetében nem változik sem az áfateljesítés időpontja, sem a fizetési határidő? A számla befogadójának nem keletkezik önellenőrzési kötelezettsége?
Tisztelt Szakértő! Az általunk könyvelt építőipari cég építésiengedély-köteles munkáihoz igénybe vesz anyagmozgatásra alvállalkozókat. Kérdésünk: a targoncahasználatot, a daruzást, a rakodást hogyan számlázzák felénk? Az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő Egy kft. vásárolt egy "használt" ingatlant magánszemélytől 18 millió forintért, értelemszerűen áfamentesen, továbbértékesítési céllal. A kft. élt a választási lehetőségével, és áfakötelessé tette az ingatlanértékesítést. Kérdésem, hogy amennyiben értékesíteni kívánja az ingatlant magánszemélynek, akkor áfakötelesen tudja csak azt megtenni? Ha esetleg jogi személynek adná el az ingatlant, aki megfelel a feltételeknek, akkor pedig fordított adózás alá esik az ügylet? Köszönöm a válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték