hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Magánnyugdíjpénztári tagdíjak: mikor jár jól mindenki?

  • adozona.hu

A magánnyugdíjpénztári tagdíjak tovább utalásának felfüggesztése nem ördögtől való. Az állam csak kölcsönvenné a magánnyugdíj-pénztárakba befizetett összeget, amelyre minimum jegybanki alapkamatot, legfeljebb a pénztárak átlagos éves hozamának megfelelő kamatot fizetne, mindenki jól járhatna.

 Amennyiben az állam csak kölcsönvenné a magánnyugdíjpénztári tagdíjakat, nem hiányozna ez az összeg a magánnyugdíj-pénztár tagoknak sem , mivel egy későbbi időpontban (nyugdíjba vonulás) használnák fel azt. Nem esnének el a hozamtól sem, sőt, ha a magánnyugdíj-pénztár hozama nem érné el a jegybanki alapkamatot, akkor az állam kipótolhatná azt.

Az állam is jól járna, mert nem külső és drága forrásból kellene finanszírozni a nyugdíjkassza hiányát, hanem a magánnyugdíj pénzári tagdíjakból, viszonylag olcsó kamatteher mellett. Ez így egyelőre csak egy kölcsön lenne. Ezzel párhuzamosan csökkenteni lehetne a magánnyugdíj-pénztárak súlyát, másképpen a felosztó-kirovó rendszerből kivont pénz mennyiségét azzal, hogy meg kellene szüntetni a pályakezdők kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságát. Felnőtt emberekről lévén szó, hadd döntsenek maguk. A döntést vissza kellene adni a magánnyugdíj-pénztár tagok kezébe is, hogy visszaléphessenek az állami nyugdíjrendszerbe.

Azoknál, akik visszalépnek nem kellene a „kölcsönvett” pénzt visszafizetni, sőt a korábban befizetett 8 százalékot is át kellene utalni az állami nyugdíj alapba. A magánnyugdíjpénztárban csak a 8 százalékot kiegészítő befizetések maradnának. Ezzel egészíthetné ki a később nyugdíjba vonuló magánszemély az állami nyugdíját. Ha majd beindulnak a magánnyugdíj-pénztárból finanszírozott nyugdíjak, akkor a tapasztalatok birtokában a magánszemélyek megalapozottabban tudnának dönteni a magánnyugdíj-pénztárakba való belépésről.

A fenti alternatíva épp a fordítottja lenne a mostani rendszernek, melyben a költségvetés finanszírozza – általában kölcsönökből –a magánnyugdíj-pénztárakba befizetett összegek kiesését a felosztó-kirovó rendszerből.

Tévhit ugyanis, hogy a nyugdíjas a korábban befizetett járulékaiból kapja a nyugdíját. Ehhez ugyanis az aktív munkavállalók nyugdíjjárulékainak befizetéseiből jut hozzá. A magánnyugdíj-pénztári rendszer ezen változtatott. A munkavállalótól továbbra is 9,5 százalék járulékot vonnak le, de a magánnyugdíj-pénztár tagoknál 8 százalék kikerül a rendszerből és egy jövőbeli nyugellátás finanszírozására egy külön alapba kerül.  Mivel a felosztó-kirovó rendszer a 9,5 százalékos finanszírozásra épül, ezért a kieső 8 százalékot a költségvetésnek kell pótolni ahhoz, hogy minden hónapban ki lehessen fizetni a nyugdíjakat. A kormány becslése szerint ez havi 30 milliárd, éves szinten 360 milliárd. Nem kis összegről van tehát szó. Persze ez csak az érem egyik oldala. Későbbi években, amikor majd beindul a magánnyugdíj-pénztári tagdíjakból fedezett nyugdíjak kifizetése, akkor a költségvetésbe lassan elkezd visszaáramolni a korábban megelőlegezett költségvetési kifizetések.

Angyal József okleveles adószakértő

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Devizakonverzió

Nagy Norbert

adószakértő

Teljesítés igazolása áruexport esetén

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink