Özvegyi nyugdíj és árvaellátás: ki, mikor és mennyire jogosult?

Megosztás Tetszik

A hozzátartozók ellátásának alapvető feltétele az, hogy az elhunyt az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.

Ideiglenes özvegyi nyugdíjra – fő szabályként – az özvegy, a házastárs halálától egy évig jogosult. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi (állandó) nyugdíjra az jogosult, aki az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, vagy rokkant, vagy a jogszerző legalább két árvájának, (vagy fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg árvájának) eltartásáról gondoskodik. Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha a felsorolt feltételek valamelyike a házastárs halálától számított 10 éven belül bekövetkezik. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak, amely az elhunytat megillette, illetve megillette volna. Ugyancsak 60 százalékos mértékű az özvegyi nyugdíj, ha saját jogon szerzett nyugdíjjal az özvegy nem rendelkezik. Ha az özvegy részére saját jogú nyugellátás kerül folyósításra, akkor az özvegyi nyugdíj a jogszerző nyugdíjának 30 százaléka. Ez utóbbi az özvegyen maradt házastársnak saját jogú (öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági) nyugdíj összegétől függetlenül jár.

Az árvaellátás a gyermek 16 éves koráig, vagy a nappali oktatásban való részvétel befejezéséig, de legfeljebb 25 éves koráig jár. Az árvaellátás összege a jogszerző nyugdíjának 30, mindkét szülő halála vagy az életben lévő szülő rokkantsága esetén 60 százaléka. Az árvaellátás összege nem lehet kevesebb egy évente meghatározott minimumnál, ami 2008. január 1-jétől kezdődően 24.250 forint. A nyugdíjrendszer hozzátartozói ellátásként a szülői nyugdíjat is magában foglalja. Ennek megállapítási feltétele az általános jogosultsági feltételeken túl, hogy a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomórészt eltartotta, továbbá a szülő a gyermekének halálakor rokkant volt, vagy 65. életévét betöltötte.

Az üzemi baleset (foglalkozási ártalom) következtében elhunyt biztosított hozzátartozói (özvegye, árvája, szülője) esetén is az előzőek érvényesek.

Molnár László
Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjfolyósító Intézet igazgatója