Nyugdíjkérdések: a nyugdíj összege, a rokkantnyugdíj és a szolgálati idő

Megosztás Tetszik

Mennyi a várható nyugdíjam 40 év szolgálati idő után? Mi számít bele a szolgálati időbe? Olvasóink kéréseire Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője válaszol.

Számításaim szerint negyven év szolgálati idővel, bruttó 200 ezer forinttal, és 2012. dec.31-e elötti nyugdíjbamenetellel a várható nyugdíj összege 69232 forint. Szeretnék érdeklődni, helyes-e a fenti nyugdíjra vonatkozó előkalkuláció?

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátás összege alapvetően béridőszakban elért, szükség szerint hiánypótolt, nettósított, valorizált keresetek átlagának degresszált értéke, amelyet az elismert szolgálati évek számától függő mértékskála megfelelő százaléka határozza meg. A béridőszak (átlagszámítási időszak, amely hosszának mérése naptári napokban történik) első napja mindenkinek 1988. január 1. Az átlagszámítási időszak utolsó napja, a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó naptári nap. Látható minél később megy valaki nyugdíjba, annál hosszabb a számára meghatározott átlagszámítási időszak, azaz haladunk az „életpálya nyugdíj” szerinti megállapításhoz. A nyugdíjak összegének meghatározásánál az előzőekben említett időszak alatt elért, a kifizetés időpontjában érvényes szabályok szerinti nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetet, jövedelmet lehet figyelembe venni, 1992. március 1-jétől úgynevezett járulékfizetési felső határértékig – amely évente határoznak meg. Az úgynevezett nettósítási eljárásról is elmondható, hogy ez egy elméleti nettó jövedelmet eredményez, vagyis inkább csak egy számítási módszer. A valorizációs eljárás során, a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve, a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. A tárgyévi nyugdíjmegállapitáshoz tartozó valoriziációs szorzószámokat a KSH előző évi tényadatai alapján a Kormány határozza meg.

A degresszió pedig lényegében egy újraelosztási formula annak számszerüsítésére, hogy a jogalkotó a magasnak ítélt átlagkeresetet nem kívánja teljes egészében figyelembe venni. Minden évben törvény határozza meg sávosan, hogy a sávra jutó keresetrészeknek hány százalékát kell számításba venni a havi átlagkereset számításánál. A vázoltakból érzékelhető, hogy a nyugdíjmegállapítás egy bonyolult folyamat, amelynek minden lépése szigorúan szabályozott és előre még „ismeretlen”, változó adatok befolyásolják. Nyugdíjrendszerünk ezért egyedül arra biztosít lehetőséget, hogy a szolgálati időt előzetesen tisztázni lehessen, úgynevezett szolgálati idő kiszámítására irányuló kérelmek benyújtásával indított eljárásban – az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző tíz éven belül.

Jelenleg rokkantnyugdijas vagyok, mellette dolgozom is. A kédésem az, beleszámitanak-e ezek a munkával eltöltött évek a szolgálati időbe?

2007-től a saját jogú nyugdíjasként folytatott keresőtevékenységre is kiterjed a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség. A nyugdíjasnak 2007. április 1-jétől  - önkéntes vállalással már 2007. január 1-jétől - 8,5 százalékos, 2008. január 1-jétől 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetnie. A járulékfizetés ellenében, a saját jogú nyugdíj mellett munkát vállaló személyeknek a nyugdíjjárulék fizetés minden 365 napja után – kérelemre – jár a nyugdíjjárulék alap havi átlagának 0,5 százaléka, nyugdíjnövelés címén. Amennyiben a rokkantnyugdíj megszűnését követően újabb saját jogú nyugellátás megállapítására kerülne sor, úgy az említett időszak szolgálati időnek számít, illetve „bérként” is figyelembevételre kerül.

1951. 07. hónapban születtem, alkalmazotti jogviszonyban dolgozó férfi vagyok. Kérdéseim: a jelenleg érvényes jogszabály szerint 2011-ben várhatóan 45 év szolgálati idővel jogosult vagyok-e előrehozott öregségi nyugdíjra? Az elkövetkező két évben az eddigiekhez képest megközelítően 20 százalékkal csökken a jövedelmem, hogyan befolyásolja ez a számított nyugdíjat? Csökkentheti-e azt az összeget melyre jogosult lennék, ha most mennék nyugdíjba?

Az 1951-ben született férfi előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult a 60. életéve betöltésétől, amennyiben rendelkezik legalább 37-40 év szolgálati idővel.
Társadalombiztosítási nyugdíjrendszerünkben a saját jogú nyugdíj nagysága (összege) alapvetően a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresettől és a szolgálat időtől függ. A kereset átlagát az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás időpontjáig elért keresetből kell számítani, amely időszak folyamatosan közelit az életkereset arányai felé. Az elismert szolgálati évek számához pedig kapcsolódik az átlagkereset százalékos mértéke. Pl. 30 év esetén 68 százalék, míg 40 év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 80 százaléka lesz a nyugdíj,  40 évtől minden további évre 2-2 százalék a növekedés. Véleményem szerint a szolgálati időhöz kapcsolható mérték növekedés ellensúlyozhatja az említett nyugdíjalapcsökkenést, illetve „segíthet” a valorizációs szorzószámok aktuális értékeinek alakulása is.