Gyenge nyugdíjpénztári hozamok: röpködnek a mínuszok

A küzdelem heroikusnak ígérkezik, a nyugdíjpénztárak vagyona ugyanis piaci értéken több mint 130 milliárd forinttal csökkent az idei első negyedévben, ezen belül a magánpénztári ágban 4 százalékos, az önkéntes pénztáraknál pedig 7 százalékos vagyonvesztést kellett elkönyvelni a 2007 végi állapothoz képest. Az esés - bár csillapuló ütemben - a második negyedévben is folytatódott. Mindez a nemzetközi és a hazai részvényárfolyamok mélyrepülésével, valamint a magyar állampapírárak tavaly óta tartó esésével indokolható, az előbbi elsősorban a magas részvénytartamú pénztári portfóliókat tépázta meg. Meglehetősen rosszul jött tehát azoknak a magánnyugdíjpénztáraknak, amelyek a jogszabály által előírt 2009-es határidő előtt egy évvel bevezették a választható portfóliós rendszert és ezen belül a 40 százaléknál nagyobb arányban részvényt tartalmazó növekedési portfóliót. Így tett az OTP Magánnyugdíjpénztár is, arra hivatkozva, hogy nem akarja megfosztani zömmel pályakezdő tagjait a múltbeli hozamok alapján a legkedvezőbbnek látszó befektetési csomagtól. A növekedési portfólió ugyanis csaknem 600 ezer - a nyugdíjra még legalább 15 évet váró - OTP-s kasszatagnak jár.

A sietség látszólag nem fizetődött ki, hiszen az OTP Magánnyugdíjpénztár vagyona piaci értéken számolva 6 százalékkal sorvadt az első három hónapban, azóta pedig tovább fogyott. Erre mutat, hogy a pénztár által - egyelőre egyedüliként - közölt napi árfolyamadatok szerint a növekedési portfólió teljesítménye 15 százalékos mínusszal elérte eddigi mélypontját, és a 10-40 százalék közötti részvényhányadot tartalmazó kiegyensúlyozott portfólió is a kiinduló érték 91 százalékán áll, míg a kevesebb mint 10 százaléknyi részvényt tartalmazó klasszikus csomag hónapok óta 95-96 százalékos piaci értéken mozog, tehát az első fél évet tekintve ugyancsak negatív hozamot ért el.

"A befektetési politikát nem néhány hónapra határozzuk meg, hanem az egyes portfóliókban a várható nyugdíj-előtakarékossági időtávhoz igazítjuk" - óvta a HVG-t az elhamarkodott következtetésektől Gáti László, a pénztári vagyont kezelő OTP Alapkezelő marketing- és értékesítési igazgatója. Így a növekedési portfólió befektetési stratégiája több évtizedre, míg a kiegyensúlyozott portfólióé is 5-15 évre méretezett. Az egyes csomagokba választott értékpapíroknál azonban igyekeznek figyelembe venni a rövidebb távú trendeket is, tette hozzá Gáti. Az idei teljesítményeket azonban behatárolja a befektetési célpiacok hozama, miután pedig az idén eddig mind a kötvény-, mind a részvénypiacok teljesítménye negatív, a pénztári hozamok is csak akkor javulhatnak, ha kedvezőre fordul a klíma a nemzetközi tőkepiacokon.

Csak minimális pluszra lát esélyt a kasszák ez évi hozamainál Harsányi Judit, az AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, valamint a Premium Magánnyugdíjpénztár vagyonkezelését végző AXA Biztosító Zrt. vagyonkezelési igazgatója is. A 2006-os indulása óta legalább felerészben részvényeket tartó Premium kassza befektetési csomagjának irányadó piaci indexe például jelenleg mínusz 11,8 százalékon áll, míg az AXA növekedési portfóliójáé mínusz 13,5 százalékon, s csupán az állampapír-túlsúlyos konzervatív portfóliónál van kétszázalékos pluszban az index. A tőzsde- és állampapír-piaci indexekre azonban minden befektetési csomagnál rá tudott verni az AXA. A részvények esetében például sikeresnek bizonyult a latin-amerikai részvények favorizálása és a pénzintézeti papírok mellőzése. Helyette fogyasztási cikkeket előállító és megfelelő osztalékhozamot biztosító fejlődő piaci vállalatokra összpontosított a vagyonkezelő.

Az erőteljes részvényáresés azonban kedvezhet azoknak a pénztártagoknak, akik most választanak majd portfóliót. Ők vannak többségben, hiszen tavaly csak fél tucat pénztár vállalta az úttörő szerepet a meglévő húszból (számuk jövőre eggyel csökken az Uniqa és az Aegon pénztárak egyesülése miatt). A mélybe zuhant tőzsdei árak miatt annak is érdemes megfontolnia a váltást, aki tavaly kockázatkerülésből a konzervatív, állampapír-többségű csomagra voksolt. Más kérdés, hogy a váltással kapcsolatos döntést nehezíti, hogy a tagok számláin idén keletkező hozamot előreláthatólag minimum féléves késéssel tudják majd jóváírni, mert továbbra is akadozik a központi díjbeszedéshez kapcsolódó adattovábbítás.