Érdekességek a képzett járulékalapokkal összefüggésben

Megosztás Tetszik

A biztosított a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapján fizeti meg, ugyanakkor a járulékalap – a szó hétköznapi értelmében – egyáltalán nem (vagy ettől eltérő összegben) jelent jövedelmet a számára. A következőkben e „képzett” járulékalapokkal foglalkozunk.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. (Tbj.) törvény 27. § (1) bekezdése járulékalapot képező jövedelemnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem minősül azzal, hogy ezen túlmenően néhány más juttatás is ebbe a körbe tartozik, nevezetesen

• a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,
• a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás,
• a felszolgálási díj,
• az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.

Utóbbiak adómentesek ugyan, de ettől függetlenül ténylegesen számfejtik őket.

Ahogy tényleges kifizetés áll a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott járulékalap mögött is.

Ebben az esetben a járulékalap azért kerül a főszabálytól (tehát az adóelőleg-alaptól) eltérőn meghatározásra, mert nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja mi lesz a járulék alapja, ezeket figyelembe veszik-e korhatár előtti ellátásra vagy szolgálati járandóságra vonatkozó kereseti korlátnál, családi járulékkedvezmény érvényesítésénél, szociális hozzájárulási maximum adóalap számításánál!