Kiemelkedő nyugdíjprémium – de mit is jelent ez?

Megosztás Tetszik

Az utóbbi hetekben nagy port kavart, hogy a rendkívül erős gazdasági növekedés okán 2021 őszén rekordösszegű, akár 80 000 forintra rúgó nyugdíjprémiumot kaphatnak az idősek. Ennek apropóján a Bankmonitor.hu körbejárta, mit érdemes tudni a nyugdíjprémiumról, illetve azt is megvizsgálták, van-e reális esély arra, hogy a nyugdíjprémium révén érdemben, fenntarthatóan javuljon az idősek anyagi helyzete.

Csaknem 18 százalékot nőtt a magyar gazdaság

2021. második negyedévében az előző évihez képest 17,7 százalékkal nőtt a magyar GDP. Ehhez a kiemelkedő növekedéshez jelentős részben hozzájárult, hogy a koronavírus-járvány miatt egy évvel korábban hasonlóan nagyot zuhant a gazdaság: így erről az alacsonyabb bázisról a korlátozások feloldásával lehetségessé vált egy rekordmértékű növekedés. Az idősek számára ez kifejezetten örömteli hír, hiszen a nyugdíjprémium összegét mindig az adott év gazdasági teljesítménye alapján határozzák meg.

Miért van szükség a nyugdíjprémiumra?

A nyugdíjprémium a nyugdíjrendszer egyik kiegészítő, méltányossági eleme, amelynek keretein belül az idősek is élvezhetik az erős gazdasági teljesítmény előnyeit. 2010-től kezdődően ugyanis megszűnt a svájci indexálás, tehát azóta kizárólag az inflációt veszik figyelembe az éves rendszeres nyugdíjemelés megállapításakor, a gazdasági növekedés mértékét pedig már nem. Ennek következtében az utóbbi évtizedben a nyugdíjak drasztikusan leszakadtak a bérszínvonaltól: 2010-ben még az átlagbér 73 százalékát tette ki az átlagnyugdíj, míg 2020-ban ez a szám 56 százalékra zuhant.

Hogyan lehet idén rekordösszegű a nyugdíjprémium?

A nyugdíjprémium intézménye ezt a jövedelmi egyenlőtlenséget tudja némiképp enyhíteni. Az egyszeri juttatás összegének megállapításakor az éves várható GDP-növekedést veszik figyelembe: az idősek a novemberi nyugdíjuk egynegyedének (de legfeljebb 20 000 forintnak) annyiszorosát kapják, ahány százalékponttal a gazdasági növekedés mértéke meghaladja a 3,5 százalékot. A szorzó törvényi maximuma 4, azaz 7,5 százalékos (vagy afeletti) GDP-növekedés esetén jár a maximális, 80 000 forintos prémium. Az elemzői várakozások alapján elképzelhető, hogy az idei évben eléri a 7,5 százalékot a magyar gazdasági növekedés, ezáltal az idősek idén rekordösszegű juttatást kaphatnának a novemberi nyugdíjuk mellé. (A kormányzati kommunikáció egyelőre óvatosabb ennél, ők 50–56 000 forintos nyugdíjprémiumot helyeztek kilátásba.)

A nyugdíjprémium kiemelkedően méltányos juttatás!

Látható, hogy a maximálisan kapható prémium mértéke egyre kisebb arányát teszi ki a nyugdíjnak, ahogyan egyre magasabb jövedelmi szintre lépünk. A legfeljebb 80 000 forintos járadékra jogosultak esetében ez az érték 100 százalék, de például az átlagnyugdíj – havi 150 000 forint – környékén már csak 53 százalék. Így a nyugdíjprémium kivételes módon olyan kiegészítő eleme a magyar nyugdíjrendszernek, amely egyúttal csökkenti is az idősek közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket. (Ezzel szemben a rendszeres emelés vagy a 13. havi nyugdíj esetében nincs felső korlát vagy progresszív elem, így a luxusnyugdíjasok luxusjuttatást kaphatnak, míg a legalacsonyabb jövedelmű idősek részére csak minimális összeg jár.)

Megoldja-e a nyugdíjrendszer problémáit a nyugdíjprémium?

Az egyik legfőbb nyugdíjprobléma az időskori elszegényedés, hiszen egy elöregedő társadalomban az állami nyugdíj egyre kevésbé képes tisztes megélhetést biztosítani tömegek számára. Ez a jelenség többek között az idősek fogyasztási szokásait megvizsgálva is megfigyelhető: a 65 év felettiek átlagosan napi 1100 forintot tudnak ételre költeni. Ezt a problémát a nyugdíjprémium sem oldja meg: ha idén meg is valósulna a rekordösszegű prémium, akkor is csak havi 7000 forint ütné az idősek markát, egy évre arányosan elosztva. Mindazok pedig, akiknek a novemberi nyugdíja 80 000 forint alatt lesz (ők az összes nyugdíjas kb. 10 százalékát teszik ki), még ennél is kevesebb pénzt kapnak az erőteljes gazdasági növekedés révén.

Mit tehetünk ez ellen még aktív korunkban?

Az időskori elszegényedést tehát sem a rendes állami nyugdíjjal, sem a különböző kiegészítő elemekkel nem lehet érdemben orvosolni. A jelenlegi kilátások alapján arra kell számítanunk, hogy a nyugdíjba vonulás időpontjától drasztikusan romlani fog az anyagi helyzetünk. Egy kutatás rámutatott, hogy a nyugdíjasok jellemzően már az első 5 évben életszínvonalbeli zuhanást szenvednek el, azaz nem képesek fenntartani az aktív korban megszokott életüket. Ennek elkerülése érdekében a megoldás az öngondoskodás, azaz az egyéni nyugdíjcélú előtakarékosság.

A nyugdíjkatasztrófát csak azok úszhatják meg, akik még aktív éveikben gondoskodnak arról, hogy idősebb korukban is elegendő jövedelemforrás álljon rendelkezésükre. A problémát már az állam is felismerte, ezért évi 20 százalékos (legfeljebb évi 280 000 forintos) támogatást nyújt a nyugdíjmegtakarításokra. Mostanra 1,5 millió fő rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, de a magyarok nagy többsége még semmilyen lépést nem tett ebbe az irányba! Életkortól függően akár havi 25–30 000 forint elegendő lehet arra, hogy kellő mennyiségű tőkét gyűjthessünk össze idős korunkra.