hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kft. ügyvezetője ekkor úszhatja meg a minimumjárulék-fizetést

  • adozona.hu
6

Heti 36 óránál rövidebb idejű jogviszonyt ki lehet-e úgy egészíteni 36 órára, kft.-ügyvezető esetében, hogy ügyvezetőként ne kelljen a minimálisan elvárt járulékot megfizetnie, az csak a ténylegesen kapott jövedelmét terhelje? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna, társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

hirdetés
hirdetés

"Kft. ügyvezetőjének van egy másik cégnél heti 30 órás jogviszonya. Az ügyvezetést megbízásban látja el. Ha jól tudom, ebben az esetben – mivel nincs 36 órát meghaladó jogviszonya akár egy vagy több munkáltatónál – a minimálbér szerint meg kell fizetnie a főállású társas vállalkozóra vonatkozó közterheket. Ez a tulajdonos-ügyvezető – társasági szerződés módosításával – július óta munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. Ebben az esetben a munkaviszony szerint elég őt heti 10 órára (napi 6 óra más helyen, és napi 2 óra a saját cégnél) bejelenteni, és így van 40 órás munkaviszonya, vagy a saját cégnél is a minimálbért kell legalább megfizetni neki, csakúgy mint a munkavállalóknál? Magával köt szerződést? A szerződésben benne lehet, hogy a napi 2 óra tartalmazza az ügyvezetést és a személyes közreműködést is?" – kérdezte olvasónk.

A munkaviszonyban végzett ügyvezetői feladatok teljes vagy részmunkaidőben láthatók el. Azaz nem kötelező a napi 8 órás munkavégzés, ha a feladatokat részmunkaidőben is el lehet látni. Amennyiben a tevékenység ellátható részmunkaidőben (jelen esetben napi 2 órában), akkor a minimális díjazás a részmunkaidőhöz arányosítható.

A munkavállaló ugyanazzal a munkáltatóval csak egy munkaszerződést köthet. Azaz egyidejűleg nem lehet több munkaszerződése a munkavállalónak a munkáltatójával. Több munkakör esetén az úgynevezett kapcsolt munkakört kell alkalmazni. Ez esetben egy munkaszerződésbe kell foglalni a tevékenységeket (ügyvezetés, illetve a megnevezett személyes közreműködői tevékenység), valamint az ezen tevékenység alapján fizetendő munkabért. Az általános szabály az, hogy a munkaviszonyban a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot.

Egyszemélyes kft. tagjának munkaviszonyban ellátott ügyvezetése esetén az a különleges helyzet áll elő, hogy a tag egyidejűleg betölti mind a munkavállaló, mind a munkáltató szerepét. Azaz önmaga foglalkoztatója. A Ptk., amikor kimondja, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselője munkaviszonyban is dolgozhat, nem tesz különbséget egyszemélyes vagy több taggal rendelkező kft. között. A Ptk. jogértelmezése szerint, ami nem tiltott, az szabad, azaz az egyszemélyes kft. tagja dolgozhat ügyvezetőként munkaviszonyban. Ez esetben saját maga írja alá a munkaszerződést, mint munkáltató, és mint munkavállaló is.

Nem teljesen vág egybe ezzel a bírói, méghozzá a munkaügyi bíróság gyakorlata. Egy korábbi legfelsőbb bírósági döntés úgy szól, hogy senki nem lehet egyben munkavállaló és munkáltató. Ez a döntés akkor is élt, amikor a korábban hatályban lévő gazdasági társaságról szóló törvény (Gt.) kimondta: az egyszemélyes kft. ügyvezetője akkor dolgozhat munkaviszonyban, ha belefoglalják az alapító okiratba, hogy ezt a feladatot munkaviszonyban is elláthatja az ügyvezető. Szakértőnk hangsúlyozta: függetlenül ettől a bírósági döntéstől, a tapasztalatok szerint számos esetben is munkaviszonyban dolgozik az egyszemélyes kft. tagja, mint ügyvezető, hiszen a Ptk. erre lehetőséget ad.

Az is megoldható, hogy az ügyvezető heti 10 órában munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, és így a másik munkaviszonnyal együtt heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. Ez esetben a társas vállalkozói jogviszonyban ellátott személyes közreműködésnél nem kell a minimális alapok szerint fizetni a tb-közterheket. Azaz, ha a társas vállalkozói jogviszonyban álló személy rendelkezik minimum 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is, akkor társas vállalkozóként nem kell megfizetnie a minimális alapok után a tb-közterheket, hanem a 7 százalék egészségbiztosítási járulék, a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 22 százalékos szociális hozzájárulási adó a ténylegesen kapott jövedelmét terheli.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás 2017 című képzésén is!
Ha 2017. október 18-áig rendel, akkor Early Bird akciónk keretében kiküldjük önnek a HVG Kiadó Nemzetközi ügyletek áfája című kiadványát is.

Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (6) , melyek közül a legfrissebbek:

1020Iren

Jól megzavartatok a kft ügyvezetőkre vonatkozó szabályokkal. Akkor kost kaphatnánk egy összefoglalót arról, hogy a KFT tulajdonosai végezhetik e tevékenységüket (ügyvezetőit és a tevékenységgel összefüggő szakmai munkát munkaszerződésben foglaltak szerint? Azt is szeretném tudni, hogy az a KFT tulajdonos ( és egyben ügyvezető) köteles e garantált bérminimum alapján megfizetni a járulékot, ha saját cégében csak 4 órás részmunkaidőben tevékenykedik (kevés a bevétele ), és más szervezetnél nincs munkaviszonya. A témával kapcsolatban sok kérdést tettem már fel szakértőknek, de nem tudtam megfogalmazni úgy a kérdésem, hogy erre a dilemmára konkrét választ kapjak. Tehát azt szeretném konkrétan tudni, hogy a társaság tagja, aki a társasági szerződés alapján végezheti a tevékenységét munkaviszonyban a saját vállalkozásában, - és máshol nincs munkaviszonya - lehet 4 órás alkalmazásban a saját vállalkozásában? Mi után kell megfizetnie a járulékokat? A 4 órás munkaviszony szerinti munkabére után, vagy meg kell fizetnie minimum a garantált bérminimum utáni járulékot? Ebben kérem szíves segítségeteket. A társasvállalkozó megnevezést általában használják a szakmában, miközben a munkaviszony ezt a meghatározást felülírja. Ezért én úgy értelmeztem a szabályokat, a fentiekben vázolt esetben nem kell a minimum járulékokat megfizetni, csak a unkabér után, mert nem minősül a tulajdonos társas vállalkozónak. Kérem, Tőletek a pontos választ, hogy megfelelően jártunk e el ? Köszönöm a segítséget: Kardos Irén Szeged

radics.zsuzsanna

Kata90!

Köszönöm szépen Salgó Gyöngyinek a hozzászólást.
Az alábbiakban jelzett Kúria - 1/2014. számú PJE – határozat kimondja, hogy az új Ptk. szabályozási körébe tartozó adott elvi iránymutatások, az új Ptk. alapján elbírálandó ügyekben nem irányadóak, hanem azok csak a régi Ptk., illetve más hatályon kívül helyezett jogszabályok (pl. Gt., Csjt.) alapján elbírálandó ügyekben alkalmazhatóak. Ebbe a körbe tartozik 3/2003PJE határozat is, így Kata90 hozzászólása - több mint három éve hatályon kívül helyezett - HATÁLYTALAN határozatra épül.

Ruszin Zsolt

Köszönet Salgó Gyöngyinek a rövid, tömör összefoglalóért. Magam se írhattam volna másként.

salgo.gyongyi

Kata90!
Érdemes egy kicsit tovább keresgélni, és elolvasni az 1/2014. sz. PJE határozatot is!
"2. Az új Ptk.-tól függetlenül a régi Ptk., illetve más, hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján elbírálandó ügyekre nézve is hatályon kívül helyezi, illetve meghaladottnak tekinti:
- a PJE határozatok közül a 2/1998., 1/1999., 3/1999., 5/1999., 2/2002., 1/2003., 2/2003., 3/2003., 1/2004., 2/2004., 3/2008., 2/2010., 3/2010., 4/2010. és az 1/2012. sz. PJE határozatokat;"

Kata90

Azaz:nem lehet munkaviszonyban egy egyszemélyes Kft ügyvezetője, amennyiben ő maga a tulajdonos, és nem lehet a beltag sem munkaviszonyban, ha nincs egy másik beltag ( vagy kültag) aki kizárólag a munkáltatói jogok gyakorlója.

Kata90

Megdöbbent a cikk írójának jogi "szakmaitlansága" az egyszemélyes Kft ügyvezetője munkaviszonyának kérdéséről.Tudnia kellene, hogy attól még, hogy egy általános szabály szerint valamit szabad , azt egy speciális jogszabály tilthat. A másik: nemcsak egy konkrét ügyben hozott LB határozat mondja ki, hanem egy PJE - polgári jogegységi határozat( A jogegységi határozat jogszabályalkotásra nem jogosult szerv által alkotott olyan norma, amely a bíróságokra és a bírósághoz forduló jogkeresők számára – amennyiben az ügy tárgyánál fogva szóba jöhet a jogegységi határozat alkalmazása – az adott ügyben kötelező.) , hogy - idézem:A munkaviszony kétoldalú, széles körű utasítási jogot, alá- fölérendeltségi kapcsolatot magában foglaló jogviszony. A munkaviszony létesítésének nemcsak az az előfeltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személye elkülönüljön, hanem az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye se essen egybe. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye nem különül el a munkavállaló személyétől, fogalmilag kizárt munkaviszony létesítése.3/2003. számú PJE határozat.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Ingatlanértékesítés

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Illeték

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Létszámtípusok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X