hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Katások tb-jogszerzése 2019-ben – példával

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

A szociális hozzájárulási adó csökkentéséről szóló, 2019. június 12-én elfogadott 2019. évi XLVIII. törvény, egyebek mellett, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (Katv.) is módosította. A módosítás következtében a főállású kisadózók magasabb mértékű társadalombiztosítási jogszerzést érhetnek el, mivel az általuk teljesített tételes adófizetésekhez a korábbinál magasabb mértékű járulékalap társul.

Az említett törvény rendelkezései 2019. július 1-jétől hatályosak, ezen időponttól kezdődően a főállású kisadózónál, amennyiben havi 50 ezer forintos tételes adót fizet, a társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során, járulékalapot képező jövedelemként 2019. július 1-jétől a korábbi havi 94 400 forint helyett havi 98 100 forint vehető figyelembe.

Ha a főállású kisadózó a magasabb, havi 75 ezer forintos tételes adó megfizetését vállalja, úgy a társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során járulékalapként a korábbi havi 158 400 forint helyett 2019. július 1-jétől havi 164 000 forint vehető figyelembe.

A főállású kisadózókkal kapcsolatban számtalanszor felmerül az a kérdés, hogy esetükben kell-e alkalmazni az úgynevezett arányos szolgálati időszámítást, vagy a befizetéseik után minden esetben az adott időszak teljes időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időként elismerhető lesz.

Az arányos szolgálati idő fogalmát az 1998. január 1-jétől hatályos, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. §-a vezette be, melynek rendelkezéseit az 1996. december 31-ét követően fennállt, külön meghatározott, biztosítási jogviszonyok esetében kell alkalmazni.

Az említett szakasz előírásai gyakorlatilag arról rendelkeznek, hogy amennyiben a meghatározott biztosítási jogviszonyban – részmunkaidő, főállású kisadózó stb. – szerzett, elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a nyugdíj mértéke szempontjából (Tny. 20. §) a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a részleteket, valamint hogy példánk segítségével kiszámolja egy főállású kisadózó idei évre vonatkozó jogszerzését!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A 2019-es változásokról további cikkeinket itt olvashatja el!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Őcsg-tag, biztosított

Széles Imre

tb-szakértő

Vállalkozói tb

Széles Imre

tb-szakértő

Hallgató szakmai gyakorlata

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink