A foglalkoztató teendője kereseti korlát túllépése esetén

Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

2019.06.24., 06:15 Frissítve: 2019.07.11., 09:37

Tetszik

Gyakori kérdés, hogy a foglalkoztatónak van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége, ha a foglalkoztatott személy túllépi a rá vonatkozó kereseti korlátot? Elvben nincs teendője, de a gyakorlatban munkáltatói és foglalkoztatotti érdekből mégis figyelni kell erre a szempontra.

A válaszunk a bevezetőben feltett kérdésre (legyen szó korhatárt be nem töltött nyugdíjasról, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyről, vagy rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű személyről) egyértelmű nem. Annál is inkább, mert a kereseti korlát számítása során valamennyi jogviszonyból származó jövedelmet figyelembe kell venni, miközben az egyes foglalkoztatóknak nem lehet információja a biztosított másutt szerzett jövedelméről.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 97. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. Ez az előírás tehát a nyugdíjast, illetve a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy számára írja elő a bejelentési kötelezettséget, ha a kereseti korlátot estelegesen túllépi.

Tippeket szeretne a bérköltség csökkentésére?
Rendelje meg kedvezményesen a Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben című kiadványt.
Kiadványunk bemutatja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a legkedvezőbb foglalkoztatási formák, és ötleteket ad a juttatások optimalizálásához.
Részletek >>

A nyugellátásban részesülők közül kereseti korlát csak a korhatárt be nem töltött nyugdíjast érintheti a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyából (tehát az Mt. szerinti munkaviszonyából nem!), vagy kiegészítő tevékenységű egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyából származó jövedelme tekintetében.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy a különböző közterhek, illetve a járandóságok miatt miért fontos figyelemmel lenni a kereseti korlátra!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.