A kormányzati szándék az, hogy minél több, jelenleg rokkant nyugdíjban részesülő személyt visszavezessenek a munkaerőpiacra. A tervekből még kevés részlet ismert. A jelenlegi szabályozás azonban egyértelműen kimondja: ki, melyik rokkantsági csoportba tartozik, milyen járadékban részesülhet, s milyen korlátozások vonatkoznak rá.

Amennyiben egy pillantást vetünk a rehabilitációs hozzájárulás összegének kiszámításánál figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalók körére, megállapíthatjuk, hogy legtöbben az első és második pont (egészen pontosan a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény. 42. § a) és b) pontja) alá tartoznak, tehát olyan személyek, akik

• munkaképesség-csökkenése - az ORSZI 2007. augusztus 15-ét megelőzően az  ORSZI szakvéleménye, 2001. január 1-jét megelőzően vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-100 százalékos mértékű,
• egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékű,

(2011. január 1-jétől az ORSZI jogutódja a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal.)

Nézzük, hogy az előzőekben említett személyek, jelenleg milyen ellátásokban részesülhetnek: akiknek az egészségkárosodása eléri a 40, de alatta marad az 50 százaléknak átmeneti járadékra, illetve rendszeres szociális járadékra szerezhetnek jogosultságot a 387/2007.(XII.23.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb feltételek teljesülése esetén.

Az átmeneti járadékban, illetve rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló nem minősül sajátjogú nyugdíjasnak, tehát biztosítási jogviszony esetén pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék fizetésére is kötelezett.

A járadékban részesülő személy ellátási jogosultsága megszűnik, amennyiben keresőtevékenységet folytat és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori minimálbér összegének a 80 százalékát.

Akinek az egészségkárosodása 50-79 százalék közötti, de rokkantsági nyugdíjra azért nem jogosult, mert rehabilitálható, a 2007. évi LXXXIV. törvény alapján rehabilitációs járadékot kaphat. Az e körbe tartozók saját jogú nyugdíjasnak minősülnek, tehát foglalkoztatásuk esetén ennek megfelelően kötelezettek járulékfizetésre. Kereseti korlát viszont rájuk is vonatkozik:

- rehabilitációs járadék összegét ötven százalékkal csökkenteni kell, ha a rehabilitációs járadékban részesülő három egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, illetve

- meg kell szüntetni az ellátást, amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék – előzőekben említett csökkentést megelőzően folyósított - összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

Akik egészségkárosodása 50-79 százalék között van és nem rehabilitálhatóak a társadalmi nyugellátásról szóló törvényben (Tny.) taglalt egyéb feltételek fennállása esetén rokkantsági nyugdíjra jogosultak. (Ők a III. rokkantsági csoportba tartoznak, ahogy szintén III. csoportos rokkantnak minősülnek azok a személyek is, akik munkaképesség csökkenését 67 százalékosként állapították meg 2008. január 1-jét megelőzően.)

A III. csoportos rokkant – amennyiben még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt – keresőtevékenységet korlátok között folytathat, megszűnik a nyugdíjjogosultsága, amennyiben hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

S végül: akinek egészségkárosodása a 79 százalékot (vagy munkaképesség csökkenése a 100 százalékot) eléri, tehát teljesen munkaképtelen és mások gondozására szorul/nem szorul (I/II. rokkantsági csoportba tartozó rokkantként) szintén rokkantsági nyugdíjban részesül.

Mi változhat?

Az eddig napvilágot látott hírek szerint – az erre vonatkozó törvényjavaslatot még nem terjesztették be – az említett személyeknek (az I. és II. csoportos rokkantak, illetve a már 57. életévüket betöltöttek kivételével) előbb-utóbb vissza kell térnie a munkaerőpiacra.

Százezres nagyságrendről van szó, ennyi munkahely megteremtéséhez nyilvánvalóan elégtelenek a jelenlegi támogatási és ösztönzési formák.

E tekintetben az egyik tervezett újdonság a megváltozott munkaképességű munkavállalók számára bevezetésre kerülő Rehabilitációs kártya. Ezen elvileg mindenki nyerhet:

• a foglalkoztató a kártyával rendelkező dolgozó alkalmazásával összefüggésben teljes járulékmentességet kap,
• a költségvetés az adott munkavállalóval kapcsolatban jóval kevesebb járulékról mond le, mint amennyi ellátást fizetett ki a számára,
• a munkavállaló az eddigi ellátásnál magasabb jövedelmet kaphat.

Persze mindez csak egy tervezett eleme az elképzelt rendszernek, melynek működőképességét az élet igazolhatja majd. De jelenleg csak annyit tehetünk, hogy megvárjuk meg a törvényt.

Széles Imre

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

12 hónapos Adózóna előfizetés

9 990 Ft+áfa HVG Klubkártyával 7 490 Forint + áfa

Mit tartalmaz a csomag?

Az előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

• » Online jogtárszolgáltatás a következő jogterületeken:adójog; számviteli szabályok; társasági jog; munkajog; vámjog; devizajog; társadalombiztosítási jog
• » Jogesetek, bírósági iránymutatások
• » Törvényjavaslatok és azok indokolása
• » SZAKMA számviteli kérdés-válasz adatbázis
• » Adó- és Ellenőrzési Értesítő kérdései és válaszai (2010-ig)
• » Adó- és Vám Értesítő kérdései és válaszai (2011-től)
• » Adózással kapcsolatos hasznos, praktikus cikkek
• » Jogszabályok szakértői kommentárjai
• » HVG Klubkártyával 7 490 Forint + áfa

2 hétig ingyen

12 hónapos Adózóna előfizetés

2012-es HVG ADÓ különszám

11 990 Ft+áfa

Mit tartalmaz a csomag?

Az előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

• » Online jogtárszolgáltatás a következő jogterületeken:adójog; számviteli szabályok; társasági jog; munkajog; vámjog; devizajog; társadalombiztosítási jog
• » Jogesetek, bírósági iránymutatások
• » Törvényjavaslatok és azok indokolása
• » SZAKMA számviteli kérdés-válasz adatbázis
• » Adó- és Ellenőrzési Értesítő kérdései és válaszai (2010-ig)
• » Adó- és Vám Értesítő kérdései és válaszai (2011-től)
• » Adózással kapcsolatos hasznos, praktikus cikkek
• » Jogszabályok szakértői kommentárjai
• » 2012-es HVG ADÓ különszám

2 hétig ingyen

12 hónapos Adózóna előfizetés

2012-es HVG TB különszám

11 990 Ft+áfa

Mit tartalmaz a csomag?

Az előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

• » Online jogtárszolgáltatás a következő jogterületeken:adójog; számviteli szabályok; társasági jog; munkajog; vámjog; devizajog; társadalombiztosítási jog
• » Jogesetek, bírósági iránymutatások
• » Törvényjavaslatok és azok indokolása
• » SZAKMA számviteli kérdés-válasz adatbázis
• » Adó- és Ellenőrzési Értesítő kérdései és válaszai (2010-ig)
• » Adó- és Vám Értesítő kérdései és válaszai (2011-től)
• » Adózással kapcsolatos hasznos, praktikus cikkek
• » Jogszabályok szakértői kommentárjai
• » 2012-es HVG TB különszám

2 hétig ingyen

12 hónapos Adózóna előfizetés

2012-es HVG ADÓ különszám

2012-es HVG TB különszám

14 490 Ft+áfa

Mit tartalmaz a csomag?

Az előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

• » Online jogtárszolgáltatás a következő jogterületeken:adójog; számviteli szabályok; társasági jog; munkajog; vámjog; devizajog; társadalombiztosítási jog
• » Jogesetek, bírósági iránymutatások
• » Törvényjavaslatok és azok indokolása
• » SZAKMA számviteli kérdés-válasz adatbázis
• » Adó- és Ellenőrzési Értesítő kérdései és válaszai (2010-ig)
• » Adó- és Vám Értesítő kérdései és válaszai (2011-től)
• » Adózással kapcsolatos hasznos, praktikus cikkek
• » Jogszabályok szakértői kommentárjai
• » 2012-es HVG TB különszám
• » 2012-es HVG ADÓ különszám

2 hétig ingyen