Reverenda és társasági adózás? Az egyházi jogi személyek gazdálkodása

Megosztás Tetszik

Az egyházi jogi személy céljai megvalósítása érdekében jogosult gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet, valamint elsődlegesen végzett tevékenysége (vallási) mellett gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytatni, az után viszont társaságiadó-fizetésére kötelezett. Cikkünkben példákon keresztül mutatjuk be, hogyan kell az adóalapot megállapítani.

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Lvtv.) megkülönböztet vallási tevékenységet végző szervezetet, valamint az egyházi jogi személyt. Előző cikkünkben a vallási tevékenységet végző szervezet adózását mutattuk be, mostani írásunkban az egyházi jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseket ismertetjük.

Egyházi jogi személy

Az Lvtv. szerint egyházi jogi személy a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye. Bevett egyház az azonos hitelveket valló természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet, amelyeket az Lvtv. melléklete felsorol. A belső egyházi jogi személy a bevett egyház belső szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége. Az egyházi jogi személy nem vehető közhasznú szervezetként nyilvántartásba.

Az egyházi jogi személy céljai megvalósítása érdekében jogosult gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet, valamint elsődlegesen végzett tevékenysége (vallási) mellett gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytatni.

Gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége

a) a hitéleti tevékenységet és a történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális intézmény vagy sportintézmény működtetése, valamint az ilyen tevékenység és a környezetvédelmi tevékenység folytatása,

b) az üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás révén,

c) a hitélethez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése,

d) az egyházi célra használt ingatlan részleges hasznosítása,

e) a temető fenntartása,

f) a kizárólag hitéleti tevékenységet, környezetvédelmi tevékenységet vagy a történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése, ideértve a munkaruha megtérítését is,

g) a hitéleti tevékenységhez, a környezetvédelmi tevékenységhez és a történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás, az ilyen tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása,

h) az államtól vagy a helyi önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátása során létrehozott termék, jegyzet, tankönyv, kiadvány, tanulmány előállítása és értékesítése,

i) az egyházi személyek öngondoskodása céljára létrehozott nyugdíjintézet vagy nyugdíjalap működtetése,

j) az egyházi jogi személy nevének, rövidített nevének, köznyelvben meghonosodott elnevezésének, címerének, illetve logójának, más által történő használatához adott hozzájárulás [Lvtv. 22. § (1)-(2) bekezdés].

A felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos bevétel

a) a szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése,

b) a tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, kötbér, bánatpénz, bírság és adó visszatérítés,

c) a tevékenységhez kapcsolódóan visszafizetési kötelezettség nélkül kapott – pénzügyileg rendezett – támogatás, juttatás, és

d) a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, osztaléknak, illetve az értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel.

Az egyházi jogi személy társasági adókötelezettsége

A társasági adót az egyházi jogi személynek a vállalkozási tevékenysége jövedelmének az adózás előtti eredményt módosító tételekkel korrigált összege után kell megállapítani és megfizetni.

A vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét módosító tételek

Csökkentő tételek az egyesületekkel azonosan

–  a vállalkozási tevékenység elhatárolt vesztesége,

–  céltartalék felhasznált összege (ha kettős könyvvitelt vezet a szervezet,)

– értékcsökkenési leírás (a Tao szerinti értékcsökkenés) és a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összege (ha a leírás növelő tétel volt, és ha a szervezet él a visszaírás lehetőségével),

– kapott (járó) osztalék,

– tulajdoni részesedést jelentő befektetések kivonása révén realizált nyereség,

– iskolai tanuló után (az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő szervezet) – szerződéstől függően a minimálbér 24 vagy 12 százaléka,

– pályakezdő, munkanélküli, egyéb személy foglalkoztatása alapján fizetett szociális hozzájárulási adó,

– behajthatatlan követelés korábban elszámolt értékvesztése a nyilvántartott összeg mértékéig,

– kapott – szja-val adózott – bevétel,

– bírság, egyéb jogkövetkezmény (amelyet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vagy a társadalombiztosítási jogszabályok írnak elő) elengedése, mérséklése alapján elszámolt bevétel,

– tevékenység költsége,

– adóellenőrzési, önellenőrzési eredményt növelő megállapítás,

– megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása (legfeljebb 20 főt foglalkoztató szervezetnél) [Tao 9. § (2) bekezdés c) pont].

Az egyházi jogi személy viszont az adóalap megállapításakor a vállalkozási tevékenység adóévi adózás előtti nyereségének azzal a részével is csökkentheti a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét, amelyet

– kulturális, nevelési, oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, tudományos és műemlékvédelmi tevékenység, továbbá a hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költsége, ráfordítása fedezetére használ fel,

– az előző célból lekötött tartalékba helyezett összeggel [Tao. 9. § (5) bekezdés].

A Tao. nem rendelkezik arról, hogy a lekötött tartalékot milyen ütemben, meddig kell feloldani. Ebből következően jogszerű az eljárás akkor is, ha a következő adóév(ek)ben a felsorolt célokra felmerült többletköltséget ismét levonásba helyezi az egyházi jogi személy, és nem csökkenti – esetleg még növeli is – a lekötött tartalékot. Járható az is, hogy a következő évben felmerülő többletkiadást (vagy egy részét) a lekötött tartalék terhére számolja el, s ha szükséges újabb lekötött tartalékot képez. Legkésőbb azonban az egyház jogutód nélküli megszűnésekor meg kell fizetni az adót a lekötött tartalék azon része után, amely többletköltséggel addig nem lefedett.

Növelő tételek az egyesületekkel azonosan:

– képzett céltartalék (kettős könyvvitelt vezető szervezetnél),

– értékcsökkenés (terv szerinti, terven felüli a számviteli elírások szerint elszámolva),

– a vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert költség, ráfordítás,

– jogerős határozatban megállapított bírság, egyéb jogkövetkezmény (amelyet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vagy a társadalombiztosítási jogszabályok alapján írnak elő),

– követelésre elszámolt értékvesztés,

– alultőkésítés miatti kamat,

– ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre az adóévben elszámolt veszteség,

– adóellenőrzés, önellenőrzés vesztesége,

– kedvezményezett átalakulás során szerzett részesedés kivezetése miatt elszámolt veszteség,

– a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás teljes összege, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van [Tao 9. § (3) bekezdés a) pont és (3) bekezdés ba) pont].

Az egyházi jogi személy az előzőek mellett köteles növelni a vállalkozás tevékenysége adózás előtti eredményét a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott támogatás arányos részével, ha a vállalkozási tevékenységének a bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket. (Az arány a kedvezményezett vállalkozási tevékenységi bevételt meghaladó vállalkozási tevékenységi bevétel és a vállalkozási tevékenység összes bevételének hányadosa). A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke az összes bevétel 15 százaléka [Tao 9. § (3) bekezdés bb) pont].

A módosító tételeket – ha azok kizárólag a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódnak (például elhatárolt veszteség, kapott osztalék) vagy, ha a törvény ezt írja elő (például adótartozás esetén a kapott támogatás) – teljes egészében figyelembe kell venni, ha a költség, ráfordítás kapcsolódik a cél szerinti és a vállalkozási tevékenységhez is, akkor a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeg a módosító tétel.

Az egyházi jogi személy az adókötelezettséghez a végleges adóalapot a levezetett adóalapnak csak egy része után állapítja meg, amely a levezetett adóalapnak a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét meghaladóan elért vállalkozási bevétel és a vállalkozási tevékenység összes bevételének hányadosával számított összeggel azonos.

Például, ha egy adótartozással nem rendelkező egyházi jogi személy

Vállalkozási tevékenységének bevétele összesen: 300 000 eFt

Vállalkozási tevékenységének költsége, ráfordítása: 180 000 eFt

Vállalkozási tevékenységének adózás előtti eredménye: 120000 eFt

Alaptevékenysége bevétele összesen: 1 000 000 eFt                                          

– Ebből: kapott támogatás: 500 000 eFt

– Alaptevékenysége költségei: 1 080 000 eft

– Alaptevékenysége eredménye (vesztesége):  - 80 000 eFt (ebből: kiemelt célok eredménye/vesztesége - 80 000 eFt)

Összes bevétel: 1 300 000 eFt

Számvitelben elszámolt értékcsökkenés: 20 000 eFt

Tao. szerinti értékcsökkenési leírás: 30 000 eFt

1. VÁLTOZAT

Adóalap-levezetés 

Vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye: 120 000 eFt

Csökkentő tételek:

– értékcsökkenési leírás  (Tao): 30 000 eFt

– kiemelt célok vesztesége: 80 000 eFt

Növelő tételek:

– számviteli értékcsökkenés: 20 000 eFt

– arányos támogatás (500 000 eFt x 0,35): 175 000 eFt

ADÓALAP: 205 000 eFt

Végleges adóalap (205 000 eFt x 0,35): 71 750 eFt

Kedvezményezett vállalkozási bevétel: 1 300 000 eFt x 0,15 = 195 000 eFt

Kedvezményezett vállalkozási bevételt meghaladó bevétel: 300 000 eFt – 195 000 eFt = 105 000 eFt.

Arány: 105 000/300 000 = 0,35

2. VÁLTOZAT 

Az egyházi jogi személy 100 000 eFt lekötött tartalékot képez.

ADÓALAP (1. változat szerint): 205 000 eFt

Csökkentő tétel (lekötött tartalék): 100 000 eFt

ADÓALAP (2 változat szerint): 105 000 eFt

Végleges adóalap: 36 750 eFt

Ha az egyházi jogi személy nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor nincs társasági adókötelezettsége.