Követelés megszűnésének hatása a társaságiadó-alapra – 2. rész, példával

Megosztás Tetszik

Kétrészes sorozatunk első része a követelések számviteli értékelésével, az értékvesztés és a behajthatatlan követelés társaságiadó-alapra gyakorolt hatásával foglalkozott, míg a második részben a behajthatatlannak nem minősülő követelések társaságiadóalap-módosító hatását mutatjuk be.

A cikksorozat első része itt érhető el.

Tekintsük át érinti-e a társaságiadó-alapot, ha a vállalkozás behajthatatlannak nem minősülő követelését

• elengedi,
• térítés nélkül másnak átadja!

A követelés elengedése esetén az elszámolt egyéb ráfordítás növeli az adóalapot, amely szabály alól kivétel, ha az elengedés magánszemély javára, vagy olyan külföldi személy vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személy javára történik, amellyel nem áll a vállalkozás kapcsolt vállalkozási viszonyban [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. (Tao.) törvény 8. § (1) h)].

Kérdés azonban, hogyan kezelendő, ha a követelésre korábban már értékvesztést számolt el a vállalkozás és rendelkezik is az elengedés időpontjában nyilvántartott értékvesztéssel. Erről a Tao. tételes előírást nem tartalmaz, de egy lehetséges értelmezés lehetne a következő.

Ha a követelés elengedésekor az elszámolt ráfordítást növelő tételnek kell tekinteni, mert magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozás az adós, akkor a korábbi értékvesztés miatt az elengedéskor adóalap-módosítással nem kell (nem lehet) számolni, hiszen azt az értékvesztés elszámolásakor már figyelembe vette az adózó. Természetesen az elengedéskor elszámolt egyéb ráfordítás növeli az adóalapot.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy alakul az adóalap, ha az elszámolt értékvesztés kapcsolt vállalkozást, illetve ha nem kapcsolt vállalkozást érintett! Ismertetjük továbbá azokat az eseteket, amikor nincs hatással az adóalapra az ellenérték nélkük elengedett követelés!