Kártérítés, értékcsökkenés, társaságiadó-alap, na és a könyvelés

Megosztás Tetszik

Másik fél hibájából kár keletkezett a vállalkozás gépében 2016-ban. A biztosító megítélte a kártérítést, amit csak az idei évben, de az is lehet, hogy csak 2018-ban fizet ki. Hogyan kell ezt figyelebe venni a társasági adó számításánál? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.

"2016 augusztusában egy önjáró permetező gépünk közúti balesetet szenvedett. A gép beszerzési ára 105 millió forint volt, a káresemény napján a könyv szerinti érték 68 millió, a keletkezett kár körülbelül 20 millió forint. A napokban hozott a rendőrség határozatot, amelynek értelmében vétlenek vagyunk a balesetben, a másik fél szabálytalanságából következett be a kár. Várhatóan a kötelező felelősségbiztosítás terhére kártérítést fogunk kapni, vélhetően a mérlegkészítés napja után. Ismerve a biztosítási ügyintézést, még az is lehet, hogy csak 2018-ban. A gép helyreállítása várhatóan idén mérlegkészítésig megtörténik, ekkor derül ki a tényleges kár is. Egyelőre előleget fizettünk, 2016-ban 7 millió forintot. Az lenne a kérdésünk, hogy 2016-ra kell a terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Ezt a társaságiadó-alapnál növelő tételként kell-e figyelembe venni? Amennyiben képeztünk 2016-ra terven felüli értékcsökkenést, akkor azt a gép helyreállításakor 2017-ben vissza kell-e írni, ami társaságiadóalap-csökkentő tétel-e? A gép helyreállítási kiadásait költségként lehet-e könyvelni, vagy a gép értékére kell aktiválni? Amennyiben a biztosítótól kártérítést kapunk, azt melyik év bevételeként kell elszámolni? Mi lesz a döntő: a tudomásunkra jutott kártérítés összege, vagy az összeg jóváírásának a napja? További kérdés, hogy a költségek ellentételezésére kapott támogatásokat (SAPS) bevételként melyik évre kell elszámolni: amelyik évre jár, vagy a pénzügyi teljesítés dönti el?" – kérdezte olvasónk.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt – tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó – összeget. E szerint 2016-ra akkor lehet a biztosító térítését elszámolni az egyéb bevételek között az akítv időbeli elhatárolással szemben, ha a kárt és a térítés összegét a biztosító a mérlegkészítésig vissza igazolja.

A használhatatlanná vált tárgyi eszköz esetében – ha helyreállítás után használható lesz – indokolt lehet terven felüli értékcsökkenést elszámolni, amelyet a helyreállítási munkák tényleges elvégzésekor indokolt visszaírni. A terven felüli értékcsökkenés értékét úgy kell meghatározni, hogy az eszköz használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. A javítást követően – 2017-ben – a terven felüli értékcsökkenést (vagy egy részét) vissza kell írni, oly módon, hogy az eszköz a mérlegben az eszköz piaci értéken, de legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított, a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékén szerepeljen.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) előírása szerint nem kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel növelni az adóalapot, ha az eszköz a mérlegfordulónapon szerepel a nyilvántartásban, és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának oka elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás. Ugyanakkor nem lehet a visszaírással csökkenteni az adóalapot, ha a terven felüli értékcsökkenés nem volt növelő tétel.

A gép helyreállítására felmerült kiadásokból a felújításnak minősülő költségeket a bekerülési érték növeléseként, a felújításnak nem minősülő kiadásokat a felmerülés évének eredménye terhére, költségként kell elszámolni.

Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul, és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak.

A költségek ellentételezésére kapott támogatást annak az üzleti évnek az egyéb bevételéként kell elszámolni, amelyhez kapcsolódik, feltéve, hogy azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték, vagy a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént.

[A figyelembe veendő jogszabályhelyek: Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pont, 48. § (1) bekezdés, 53. § (1) bekezdés b) pont és (2) bekezdés, 57. § (2) bekezdés, 77. § (2) bekezdés d) pont, (3) bekezdés f) pont, Tao. 7. § (1) bekezdés cs) pont, 1. számú melléklet 10. pont]