hirdetés
További témák

Kapcsolt vállalkozások-e? Iránytű a kérdés eldöntéséhez

  • adozona.hu
3

Közeli hozzátartozó cégtulajdonosok társaságai gyakran vannak üzleti kapcsolatban egymással. Két olvasói kérdés apropóján Erdős Gabriella adószakértő válaszai alapján ismertetjük, mikor minősülnek a vállalkozások kötelékeik alapján kapcsolt vállalkozásnak.

hirdetés
hirdetés

Kérdés: Közeli hozzátartozók az egyéni vállalkozó és az „A” Bt. tagjai=50–50 százalékban tulajdonos a leánya és a veje. (Az egyéni vállalkozó ezen kívül még kültagja az evás „B” Bt.-nek 40 százalékban.) Az egyéni vállalkozó vagy esetleg a „B” Bt. számlázna az „A” Bt.-nek. Kapcsolt vállalkozásnak számítanak-e?

Válasz: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (tao) 4. § 23. pontja a kapcsolt vállalkozás fogalmát a következőképpen határozza meg:

c)
az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával –közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,
f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg; 

Az első megállapítás, amit tehetünk, az az, hogy az egyéni vállalkozó, illetve az evás bt. „más személynek” minősül, tehát a kapcsolt vállalkozási viszony közöttük és a taoalany „A” Bt. között fennállhat, amennyiben a feltételek megvalósulnak.  

Az első feltételcsoport a befolyás, amely takarhat tulajdonosi részesedést vagy szavazati jogot is.

Az új Ptk. 8. könyv első rész 8:2. § határozza meg a többségi befolyás fogalmát. Eszerint:

(1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és
a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy
b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. 
(5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

A második feltételcsoport a rokonság foka.

Ugyanezen törvény 8:1. §-a határozza meg a közeli hozzátartozó fogalmát: a házastárs, az egyenes ági rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;

A szülő és a leánya közeli hozzátartozóknak minősül. Hasonlóan a leány és a vej (feltételezem, hogy egymás házastársai) is közeli hozzátartozói egymásnak. A vej a leány szülőjének nem közeli hozzátartozója. Ebből az következik, hogy mivel a leány és a vej közeli hozzátartozók, ezért az „A” Bt.-t a kapcsoltság szempontjából úgy kell tekinteni, mintha teljes egészében a leány birtokolná. Mivel a szülő és a leány is közeli hozzátartozók, ezért az egyéni vállalkozó és az „A” Bt. kapcsolt vállalkozások. 

A harmadik feltétel, amely kapcsoltságot keletkeztethet, a közös ügyvezetés, közös üzletpolitika.  

Nem tudom, hogy a „B” Bt. beltagja és többségi tulajdonosa milyen viszonyban áll a többiekkel, ezért a fenti adatok alapján a „B” Bt. és az „A” Bt. kapcsoltsága nem dönthető el. Amennyiben a „B” Bt. beltagja közeli hozzátartozó, akkor biztosan kapcsoltak lesznek. Kapcsoltak lesznek abban az esetben is, ha az „A” Bt. és a „B” Bt. beltagja azonos, hiszen a beltag végzi a bt. képviseletét, azért az ő funkciója feleltethető meg az ügyvezetés fogalmának. Mindezen feltételeket a valós tartalom alapján kell vizsgálni. 

Kérdés: Adott egy kft., melynek 5–95 százalékban tulajdonosai a férj és a feleség. Tulajdoni többsége, szavazati többsége a feleségnek van, ő az ügyvezető is. A feleség egyéni vállalkozást kezdene, székhelyének a kft. tulajdonában levő ingatlant jelölné meg. Bérleti szerződést kötne a kft. és az egyéni vállalkozó. Mivel kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, van-e bejelentési kötelezettsége a kft.-nek a NAV felé, ha bérleti szerződést kötnek?

Válasz:
Igen, kapcsolt vállalkozások, és ez bejelentési kötelezettséget von maga után az első szerződéskötést követő 15 napon belül. A bejelentési kötelezettséget az adózás rendje törvény szabályozza.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 23. § (4)(b) pontja értelmében a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül kell bejelenteni az adóhatósághoz.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 20 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, az év eleji akciónk keretében további 18 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (3)

gabi.erdos

Ugyanaz a magánszemély valóban nem lehet két társaságban korlátlan felelősséggel bíró, ez a Ptk általános gazdasági társaságokra vonatkozó szabályaiból vezethető le.
3:90. § [A társaság tagjai]

(1) Természetes személy egyidejűleg egy gazdasági társaságban lehet a társaság korlátlanul felelős tagja. Kiskorú személy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet.

gabi.erdos

A Ptk 3:156. § [Ügyvezetés] szerint
"A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője." Én továbbra is ezt az álláspontot képviselem, de van olyan nem kötelező érvényű állásfoglalás, amely a Ptk diszpozitivitásából nem ezt vezetik le (ld. pl.Szeiler Nikolett cikke az Adózónán (2015.4.14.).

hómaró

"ha az „A” Bt. és a „B” Bt. beltagja azonos"
Én úgy tudom, hogy senki nem lehet két Bt. beltagja egyidejűleg.
Másrészt úgy tudom, hogy a Bt. kültagja is lehet ügyvezető, ha a társasági szerződés így rendelkezik (ez nem érinti a beltag korlátlan felelősségét).
Tévedek?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Lakhatási támogatás cég által

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Áfa levonása adószám visszaállítása után II.

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Kamion belépő

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2017 február
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X