hirdetés
További témák

Belépődíjat szed az alapítvány: ez már vállalkozói tevékenység?

  • adozona.hu
3

Vállalkozói tevékenységnek minősül, ha egy alapítvány a szociális céljaival összhangban lévő tábort szervez, de az ár egy részét a jelentkezőknek meg kell téríteniük? – kérdezte olvasónk. Magos Zoltánné adószakértő válaszolt.

hirdetés
hirdetés

Nonprofit alapítvány (még nem közhasznú) nyári tábort szervez olyan személyeknek, akik a szociális céljaival összhangban vannak, de a tábor költségeinek egy részét meg kell téríteniük a jelentkezőknek. Ez már vállalkozási tevékenységnek minősül az alapítvány szempontjából? Mi a megítélése annak, ha bármilyen más olyan rendezvényt szervez az alapítvány, mely a céljaival szintén összhangban van, de belépődíj-köteles? Ez vállalkozási jellegűnek számít, és ilyenkor már társaságiadó-kötelezettséggel is számolni kell? A befolyt bevételt az alapítvány szigorúan az alapítvány céljaival azonos célokra használná fel. Az ilyenkor kitöltendő bizonylat akár a tábor részvételi díjáról, akár az esetlegesen megszervezendő rendezvényről alapesetben lehet kézi nyugta? – sorolta kérdéseit olvasónk.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (civiltörvény) 2. paragrafusának 11. pontja szerint „gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve

a) az adomány (ajándék) elfogadását,

b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),

c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,

d) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását.”

A 2. paragrafus 10. pontja szerint „gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek”.

A civiltörvény szerint a civilszervezet alapcél szerinti tevékenysége az alapító okiratában meghatározott cél szerinti tevékenység [17. § (3) bekezdés].

Meg kell tehát különböztetni a gazdálkodó tevékenységet a gazdasági-vállalkozási tevékenységtől. A szervezet alapcél szerinti tevékenységei is járhatnak bevétellel, de – a fentiek szerint – a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységek nem minősülnek gazdasági-vállalkozási tevékenységnek.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (taotörvény) 9. paragrafusának (1a) bekezdése szerint „az alapítvány, a közalapítvány és az egyesület esetében a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezéseit figyelembe véve, a gazdasági-vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének megfelelően kell megállapítani, azzal, hogy e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő – alapcél szerinti (közhasznú) – tevékenység”.

Tehát a taotörvény visszautal a civiltörvény meghatározására és főszabály szerint nem adóztatja a civiltörvény szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet. Ugyan nem tartozik szorosan a kérdéshez, de a jogszabály helyes értelmezése miatt fontos volt megemlíteni, hogy adóalap-korrekció is kapcsolódik az egyébként gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő ingatlanhasznosítási tevékenységhez, az abból származó bevételekkel meg kell növelni az adóalapot, és bizonyos, ahhoz kapcsolódó költségekkel csökkenteni lehet azt.

Tehát, ha az adott nyári tábor, rendezvény vagy más esemény bevétellel jár, akkor azt kell vizsgálni, hogy az az alapító okiratban rögzített cél szerinti tevékenység-e; ha igen, akkor alapcél szerinti tevékenységként kezelendő, és nem vállalkozási tevékenységként.

Fontos még kiemelni, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) gazdasági tevékenység fogalma más, mint a civiltörvényé, ezért az egyébként alapcél szerinti tevékenységként végzett tevékenység is keletkeztethet adóalanyiságot áfában. Áfa tekintetében adóalany „az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) a saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére”  [áfatörvény 5. § (1) bekezdés].

Gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik [áfatörvény 6. § (1) bekezdés). Tehát elegendő egy tevékenység rendszeres jelleggel történő végzése, ha az ellenérték elérését eredményezi, nem szükséges, hogy nyereség keletkezzen, vagy, hogy a tevékenységet üzletszerűen végezzék.

Ennek megfelelően az áfánál vizsgálni kell, hogy az adott tevékenység adómentes-e (85-86. §), valamint azt is, hogy a szervezet választotta-e az alanyi adómentességet 187-196. §. Ha nem, úgy az áfatörvény szerint gazdasági tevékenységnek minősülő tevékenység bevétele áfakötelezettség alá esik.

Szintén az áfatörvény határozza meg a számlakibocsátási kötelezettség feltételeit, valamint az az alóli mentesülés eseteit. Az törvény 159. paragrafusának (1) bekezdése szerint az adóalany köteles a termék értékesítéséről, a szolgáltatás nyújtásáról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.

Nem kell számlát kibocsátani – egyebek között – ha a termék értékesítése, a szolgáltatás nyújtása a 85. paragrafus (1) bekezdése és a 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy az adóalany gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül (például pénztárbizonylat).

Akkor sincs szükség számlára, ha a nem adóalany vevő az ellenértéket készpénzben, készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel a teljesítésig megfizeti, a számla kiállítását nem kéri, valamint az ellenérték a 900 ezer forintot nem haladja meg [165. § (1) bekezdés]. Utóbbi esetben – ha az adott tevékenység nem tartozik a 85-86. paragrafusok alá – a számla helyett köteles nyugtát kiállítani [166. § (1) bekezdés].

OLVASSA EL kapcsolódó cikkünket is! Civil szervezet esete az áfával

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, garantáltan megkapja a HVG Extra Business és HVG Extra Pszichológia egy-egy számát, ezen kívül részt vehet a sorsoláson, amelyen wellnesshétvégét és Kern András zenés estjére nyerhet két jegyet! Az akció feltételei a 2018. április 26-tól 2018. május 31-ig megrendelt, és 2018. június 8-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (3)

Ruszin Zsolt

Szerintem a válaszból továbbra is hiányzik a válasz, az általánosságok említése pedig könnyedén félreérthető. Sajnos a közhasznú tevékenység érdekében szedett költségtérítés is rendre áfa köteles, így finomkodás helyett egyértelműsíteni kellene a helyzetet.

A 85.§ (4)-ben csupán a közszolgáltató definíciója van rögzítve, azonban például a közszolgáltató által szedett étkezéssel összefüggő költségtérítés áfa mentessége a jogszabály szövegében tételesen KIZÁRT.

A közszolgáltatás tágítása kifejezetten kockázatos, hiszen az áfa mentesség fogalmát mindig korlátosan kell értelmezni. Ez még akkor is áfakockázatot jelent, ha egyébként az adóhatóság ritkán lép fel az ilyen fel nem számított áfák beszedése érdekében.

Magos Zoltánné

Tisztelt Ruszin Zsolt! A kérdés társasági adóra vonatkozott ("Nonprofit alapítvány (még nem közhasznú) nyári tábort szervez olyan személyeknek, akik a szociális céljaival összhangban vannak, de a tábor költségeinek egy részét meg kell téríteniük a jelentkezőknek. Ez vállalkozási jellegűnek számít, és ilyenkor már társaságiadó-kötelezettséggel is számolni kell?"), melyre az ide vonatkozó rendelkezések ismertetésén túl kifejtettem a választ, mely szerint "ha az adott nyári tábor, rendezvény vagy más esemény bevétellel jár, akkor azt kell vizsgálni, hogy az az alapító okiratban rögzített cél szerinti tevékenység-e; ha igen, akkor alapcél szerinti tevékenységként kezelendő, és nem vállalkozási tevékenységként." Emellett - ugyan a kérdésben nem szerepelt - a teljesség okán kitértem az Áfa törvény rendelkezéseire is. Először ismertettem az ide vonatkozó szabályokat, majd kifejtettem mely adómentességi szabályok vonatkozhatnak az adott alapítványra. Az Áfa tv. 85. § (4) d) pontja miatt, valamint további információk hiányában (alapító okirat, az adott rendezvény körülményei, alanyi mentesség választása) nem lehetséges meghatározni, hogy a konkrét tevékenység Áfa köteles-e, ezért nem lett volna helyes ebben állást foglalni. Lehetséges, hogy csak elkerülte figyelmét, de válaszomban összegeztem azt is, hogy mely esetben lehet áfa köteles az adott tevékenység. ("Ennek megfelelően az áfánál vizsgálni kell, hogy az adott tevékenység adómentes-e (85-86. §), valamint azt is, hogy a szervezet választotta-e az alanyi adómentességet 187-196. §. Ha nem, úgy az áfatörvény szerint gazdasági tevékenységnek minősülő tevékenység bevétele áfakötelezettség alá esik.") Tisztelettel: Magos Zoltánné

Ruszin Zsolt

A cikk végéről lemaradt a válasz. Tipikus adózóna módszer: leírom, hogy mi alapján kellene választ adni, aztán nem merek válaszolni.

Véleményem szerint a nyári tábor áfa köteles lehet, ha a szervezet nem választott alanyi mentességet, de ekkor is számozott (0 áfát tartalmazó) nyugtát, vagy ha a vevő kéri, akkor számlát kell kibocsátani. Az alanyi mentesség is csak 8 mFt-ig biztosít mentességet, ez jövőre várható 12 mFt-ra emelkedik.

Az adóhatóság - érthetetlen okokból - nem szokta megengedni a civil szervezeteknek az alanyi adómentesség választását, ami "dörrentéssel" áthidalható.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Tárgyi eszköz – áfalevonás

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2018 április
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X