Külföldi állampolgár foglalkoztatása: adó- és járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettségek

Megosztás Tetszik

Harmadik országbeli magánszemély alkalmazása távmunkában milyen formában lehetséges, illetve ez milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel jár, mikor és milyen bejelentési kötelezettségnek kell eleget tenni? Olvasói kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: XY Kft. libanoni és pakisztáni állampolgárokat szeretne foglalkoztatni úgy, hogy a munkájukat nem Magyarországon, hanem saját országukban, otthonukban végeznék, azaz távmunkában. Tanácsadással foglalkoznának. Ebben az esetben a részükre kifizetett bérnek milyen adó- és járulékvonzata van, illetve milyen jogviszonyban lenne érdemes őket bejelenteni? Hosszabb időre szólna a foglalkoztatás, havi díjat kapnának érte. Megbízási jogviszony lehetséges lenne úgy, hogy a minimálbér 30 százalékát biztosan meghaladná a bérük?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Kérdése nagyon összetett mivel a magyar előírások mellett Pakisztán vonatkozásában a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény előírásait is figyelembe kell venni, míg Libanonnal nincs még ilyen egyezmény.

Válaszom kialakításánál feltételezem, hogy a magánszemélyek külföldi adóügyi illetőséggel rendelkező személyek.

Annak eldöntéséhez, hogy a magánszemélyek munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban lássák el a tevékenységet több információra lenne szükség a tevékenység gyakorlására vonatkozóan. Úgy gondolom bármelyik lehetséges, attól függően, hogy a tevékenység végzése milyen paraméterek mellett történik. Ennek megítéléséhez javaslom nemzetközi munkajogban jártas ügyvéd tanácsát kérni. Ugyanis nem elegendő a magyar előírások ismerete, hanem a foglalkoztatás helyén érvényes munkajogi előírásokról is tájékozódni szükséges, mert nem zárható ki, hogy az adott ország belső előírásai szerint kell helyi munkaszerződést kötni. A külföldi munkajogi előírások mellett tisztázni szükséges továbbá azt is, hogy a munkavállaló/megbízott által a magyar foglalkoztató javára végzett tevékenység következtében a magyar cégnek keletkezik-e telephelye a munkavégzés országában és ha igen, a telephelynek milyen kötelezettségei keletkeznek a foglalkoztatással összefüggésben.

Szja-kötelezettség

Szja-előleget általánosságban nem kell vonni a magyar munkáltatónak, ha a magánszemélyek nem magyar adóügyi illetőségűek, mivel a magánszemélyek nem Magyarország területén végzik a munkát. Nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenységvégzés szokásos helyének fekvése szerinti államot kell a jövedelemszerzés helyének tekinteni az szja-törvény 3. §-a értelmében, mely a kérdéses esetben Libanon vagy Pakisztán lesz.

A magyar előírások szerint, ha a munkavégzés önálló tevékenységnek minősül, akkor szintén az illetőség országában kell az adót megfizetni, kivéve, ha kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény másként nem rendelkezik.

Libanonnal még nincs egyezmény, viszont Pakisztánnal igen (a Magyar Köztársaság és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén Islamabadban, 1992. február 24. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1996. évi II. törvény).

Az egyezmény értelmében, ha a magánszemélyek munkaviszonyban dolgoznak, akkor az ezért kapott munkabér csak az illetőség országában adóztatható, feltételezve azt is, hogy ott végzik a munkát (16. cikk).

Abban az esetben, ha a tanácsadási tevékenységet megbízási szerződés alapján végzik, akkor arra az egyezmény 13. és 15. cikkében foglaltakat kell alkalmazni. A 15. cikk szerint a Pakisztánban végzett önálló tevékenység Pakisztánban adóztatható, tehát ez nem írja felül a magyar rendelkezést.

Amennyiben a tanácsadói tevékenység műszaki szolgáltatást takar, akkor az egyezmény 13. cikkében foglaltakat is figyelembe kell venni, melyet a háttérinformációk ismeretében lehet részletesen megvizsgálni. Ugyanis a műszaki szolgáltatásért járó díj összege bizonyos esetekben 15 százalékban megadóztatható Magyarországon.

Felhívom a figyelmet, hogy a külföldi adóügyi illetőséget az szja-törvény 7. melléklete értelmében a külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolással kell igazolni.

Társadalombiztosítás

A magyar adó- és társadalombiztosítási kötelezettség eldöntésénél fontos szerepet tölt be, hogy a munkavállaló melyik ország állampolgára, és melyik országban végzi a munkát.

A kérdésben szereplő munkavállalók harmadik országból érkeznek, azaz olyan ország állampolgárai, amellyel Magyarországnak nincs szociális biztonságra vonatkozó egyezménye.

A Tbj. hatálya abban az esetben terjed ki a magyar munkaviszonyban dolgozó harmadik ország állampolgárára, ha a munkát Magyarország területén végzi. Ugyan a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre, de ha a tényleges munkavégzés helye a szerződés alapján és a valóságban is külföldön – azaz nem Magyarország területén – található, akkor a magánszemély nem része a Tbj. szerinti „kockázatközösségnek”. Ennek következtében Magyarországon nem jön létre biztosítási jogviszony, így ezen jogviszony hiányában Magyarországon sem járulékfizetési, sem szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség nem keletkezik.

Szeretném jelezni, hogy a külföldön felmerülő adó- és járulékkötelezettséget a foglalkoztatás helyén irányadó belső jogszabályi előírások alapján kell teljesíteni, ezért is fontos lenne az adott országokban tevékenykedő adótanácsadó véleményét beszerezni.