Ezt kell tudni az szja 1 százalékának felajánlásáról, változott a szabály

Megosztás Tetszik

A magánszemély adófizetők a közérdekű, illetve közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeteket, az egyházak hitéleti tevékenységét évek óta a befizetett személyi jövedelemadójuk 1-1 százalékának felajánlásával támogathatják. A szabályozás változásaira is tekintettel összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A magánszemélyek nyilatkozatban rendelkezhetnek egyes civil kedvezményezettek, illetve egyházak javára az összevont adóalapjuk adójának az adóalap- és adókedvezmények, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat és a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szerint kiutalt adó levonása után fennmaradó részének 1-1 százalékáról.

Rendelkező nyilatkozatot lehet adni a NAV internetes honlapján közzétett

– "Regisztrált civil kedvezményezettek 2015." listában felsorolt civil szervezetek egyike számára, és a

– technikai számmal rendelkező, az Országgyűlés által elismert bevett egyházak közül egynek vagy a kiemelt költségvetési előirányzatnak a javára.

Fontos változás, hogy a 2014. évi adóra vonatkozó rendelkező nyilatkozatok alapján az szja 1 százalékára igényt tartó civil szervezeteknek előzetesen (2014. szeptember 30-áig) az adóhatóságnál regisztrációs eljárás keretében igazolniuk kellett a kedvezményezett státusz fennállásának feltételeit, mert csak így kerülhettek be a regisztrált civil kedvezményezettek 2015-ös nyilvántartásába. Ez azt jelenti, hogy érvényes nyilatkozat csak a nyilvántartásban szereplő civil szervezet részére adható.

Az adóhatóság az 1-1 százalék kiutalását csak akkor teljesíti, ha annak összege legalább 100 forint, vagyis civil szervezetet nem tud támogatni az, akinek nincs, vagy a különböző kedvezmények miatt nem marad adója, vagy az 10 ezer forintnál kevesebb. Ugyanakkor egyház részére még 0 forintról is érdemes rendelkezni, mert az egyházak – az 1 százalék mellett – kiegészítő támogatást is kapnak, amelynek összegét a rendelkező magánszemélyek száma (és nem a kiutalt összeg nagysága) alapján állapítják meg.

A rendelkező nyilatkozatot 2015. május 20-áig kell benyújtani az adóhatósághoz. Ez a határidő jogvesztő, a május 21-én vagy később beadott nyilatkozatokat a törvény erejénél fogva nem veheti figyelembe az adóhatóság. A késedelem igazolását nem lehet kérelmezni.

Aki az egyszerűsített bevallást választotta, a 2015. február 16-áig beadott 1453NY jelű nyilatkozat „EGYSZA” elnevezésű lapján is beküldhette a rendelkező nyilatkozatot. Ha ezt valaki elmulasztotta, van lehetősége arra, hogy azt a május 20-ai bevallási határidőig pótolja.

A következő módokon lehet rendelkezni az 1+1 százalékról:

– munkáltatói adómegállapítás választása esetén a munkáltatónak 2015. május 11-éig, lezárt, adóazonosító jellel ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt postai borítékban,

– a 1453-as személyi jövedelemadó bevallás „EGYSZA” elnevezésű lapján a bevallás részeként 2015. május 20-áig,

vagy

– 2015. május 20-áig a NAV honlapján közzétett általános nyomtatványkitöltő- és ellenőrző program (ÁNYK-AbevJava) segítségével kitölthető 14EGYSZA jelű formanyomtatvány „EGYSZA” elnevezésű lapján

kinyomtatva lezárt, a rendelkező magánszemély adóazonosító jelével ellátott postai borítékban, személyesen vagy postán, illetve

elektronikus űrlapként, elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül.

A rendelkező nyilatkozatot tehát nem kötelező például a munkáltató közreműködésével eljuttatni az adóhatósághoz.

Lényeges hangsúlyozni, hogy mindkét kedvezményezett körből csak egynek a javára lehet rendelkezni, több nyilatkozat beérkezése esetén egyik sem lesz érvényes. Aki csak az egyik körbe tartozó kedvezményezett javára kíván rendelkezni, és nem elektronikus úton nyújtja be a rendelkező nyilatkozatát tartalmazó személyijövedelemadó-bevallását, az az „EGYSZA” elnevezésű lapon található másik nyilatkozatra szolgáló részt hagyja üresen, vagy húzza át.

A nyilatkozaton a rendelkező magánszemély adóazonosító jele mellett, a civil körbe tartozó szervezet esetében a kedvezményezett adószámát, a második körbe tartozó egyház és a kiemelt költségvetési előirányzat esetén a technikai számot kell feltüntetni, ez utóbbiak esetén a kedvezményezett neve is megjelölhető.

Nem érvényes a rendelkezés, ha nem tartalmaz adószámot, technikai számot, vagy az téves, illetve olvashatatlan. Fontos tudni, hogy akkor sem érvényes a rendelkezés, ha a magánszemély nem rendezi a fizetendő adóját a törvényes határidőig.

Nem kötelező, illetve nem feltétele az érvényes rendelkezésnek, miszerint a civil szervezet javára szóló nyilatkozatban a magánszemély arról is nyilatkozhat, hogy a nevét és postai, illetve elektronikus levelezési címét a szervezet kérésére az adóhatóság közölheti. A beleegyezést az erre vonatkozó kódkockában kell jelölni, és a nyilatkozat felső részén lehet megadni az adatokat. A kedvezményezett a megadott adatokat kizárólag a közhasznú tevékenységével összefüggő kapcsolatfelvételre, tájékoztatás nyújtására használhatja fel, és legfeljebb 5 évig kezelheti.

A felajánlott összeg kiutalásáról 2015. szeptember 30-át követően a NAV elektronikus úton tájékoztatja az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyeket. A 2015. évben tett rendelkezések alapján, a következő év januártól lehet a NAV honlapján megtekinteni, hogy mely kedvezményezettek részesültek a felajánlott 1+1 százalékos összegekből.