Részvényopció adózása: kinek, mit kell megfizetnie?

Megosztás Tetszik

Magánszemély évekkel ezelőtt részvényopciót (RSU) kapott az anyacégétől, a részvényeket három évig tartania kellett, majd tavaly eladta őket – valószínűleg a NYSE-n (The New York Stock Exchange) –, és a vételárat átutalták a magyarországi bankszámlájára. Kell-e ezt szerepeltetnie az szja-bevallásában, ha kell, milyen adókulccsal adózik? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

A pontos válaszhoz ismerni kellene a juttatás részletes feltételeit – hangsúlyozta szakértőnk –,  ennek hiányában a következőket kell áttekinteni.

Az opció juttatása önmagában általában nem jelent jövedelemszerzést, viszont a három év eltelte után, amikortól a magánszemély megszerezte a részvények feletti rendelkezési jogot, értékpapír formájában szerzett jövedelmet, amelynek adózására vonatkozó szabályokat az szja-törvény 77/B paragrafusának (4) bekezdése tartalmazza. Eszerint az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében a jogosult magánszemélynél az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét [szja-törvény 77/A § (1) bekezdés].

A jövedelmet az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napjára, vagy – ha ez korábbi időpont – arra az időpontra kell megállapítani, amikor az értékpapírt a magánszemély birtokba vette (ideértve különösen az értékpapírszámlán történő jóváírást) [szja-törvény 9. § (2) bekezdés b) pont].

Az szja-törvény 77/A paragrafusának (1) bekezdése értelmében az értékpapír formájában szerzett jövedelem adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az anyacég, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembe vételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetve a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.

Mivel a juttatásban a magánszemély az anyacég magyarországi leányvállalatában fennálló jogviszonyára tekintettel részesült, ez a juttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, az adókötelezettségeket pedig – kifizető hiányában – a magánszemélynek, illetve a magyarországi leányvállalatnak (ha a bevétel kifizetőjeként a szja-törvény 2. paragrafusának (6) bekezdése szerint jár el) kell teljesíteni. A szja-előleg (15 százalék) és az ehofizetési kötelezettség (19,5 százalék) a jövedelemszerzés negyedévét követő hó 12. napjáig volt esedékes, a bevallási kötelezettség határideje 2019. május 20., továbbá, ha előlegként nem történt meg, eddig az időpontig kell megfizetni az adót és az ehót, valamint az esedékességtől felszámított késedelmi pótlékot.

Eladáskor a már leadózott jövedelem és a kapott bevétel különbözete után általában az árfolyamnyereségből származó jövedelem szabályai szerint kell az adókötelezettséget teljesíteni.