hirdetés
További témák

Menetlevél vagy útnyilvántartás?

  • adozona.hu
2

Menetlevelet vagy útnyilvántartást kell vezetni, ha a cég egy nyolcszemélyes Opel Vivaroval szállítja a dolgozókat vidékről a munkahelyükre? Le lehet-e vonni ilyenkor 100 százalékban az áfát? Cégautóadót kell-e fizetni? – kérdezte az Adózóna olvasója. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt

hirdetés
hirdetés

A kérdés konkrétan így szólt: "Építőipari tevékenységgel foglalkozó cég azért vásárolt (nyílt végű pénzügyi lízinggel) nyolcszemélyes Opel Vivarot a cég nevére, hogy a dolgozókat azzal szállítsa vidékről a munkahelyükre. A dolgozók közül fogja valaki vezetni. Ezt a gépkocsit kizárólag, 100%-ban erre fogják használni. Egyik kérdésem, hogy menetlevelet vagy útnyilvántartást kell-e vezetni? Ebben az esetben le lehet-e vonni 100 százalékban az áfát? Cégautóadót kell-e fizetni?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Amilyen rövid a kérdés, annál összetetteb. Nézzük a fogalmakat, mivel személygépkocsiról beszélünk, de nem akármilyenről, legalábbis a kérdésből úgy tűnik!

A személygépkocsi fogalma az Szja tv. szerint [1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, 3. § 45.) pont]:

“Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

Menetlevél vagy útnyilvántartás?

Belföldi fuvarozás esetén rendelet írja elő a menetlevél kötelező használatát. A 261/2011. kormányrendelet határozza meg a fuvarlevélre és a menetlevélre vonatkozó követelményeket. 

Menetlevél szükséges a saját számlás közúti áruszállítást végző teherjármű és saját számlás személyszállítást végző autóbusz esetén, tehát a személygépkocsi esetében nem.

A 158/2008. (VI. 10.) kormányrendelet módosította a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendeletet, így 2008. július 1-jétől a magántulajdonban lévő tehergépkocsik vezetői mentesülnek a menetlevél, illetve fuvarlevél kitöltésével járó adminisztrációs teendők alól.

A rendelet hatályától, 2008. július 1-jétől ugyanis kizárólag a gazdálkodó szervezetekre terjed ki ez a kötelezettség. Esetünkben a kérdés gazdálkodóra vonatkozik, így a vállalkozások továbbra sem mentesülnek a menetlevél-, illetve fuvarlevél-kitöltési kötelezettség alól.

Menetlevélként olyan okmány használható, amely tartalmazza legalább az üzemben tartó megnevezését, székhelyét és a gépjárművezető nevét, a jármű rendszámát, telephelyét, a rakományra vonatkozó (a szállítmány megnevezése, mennyisége, származása, a csomagolás módja, veszélyes áraknál az ADR szerinti adatok), illetve a szállított személyek számára vonatkozó adatokat az indulás, a megállások és az érkezés helyének és idejének, a kilométeróra állásának, valamint a megtett kilométer-teljesítménynek a feltüntetésével.

A menetlevél szigorú számadásúnak minősül, azt eseményszerűen kell vezetni.

A menetlevelet az üzemben tartó vagy írásbeli felhatalmazása alapján a jármű vezetője állítja ki, aki köteles azt a szállítás során eseményszerűen vezetni és aláírásával hitelesíteni.

Közúti közlekedési szolgáltatásnál a megrendelő, illetve a fuvaroztató az okmányon igazolja az elvégzett teljesítményt, árufuvarozásnál az áru átvételét is, így előszeretettel kéri a pénzügyi ellenőrző hatóság is.

Hogy mi is az a menetlevél, és mikor kell használni, azt – mint már hivatkoztam – a 261/2011-es kormányrendelet határozza meg, amely előírja a fuvarlevélre és a menetlevélre vonatkozó követelményeket.

Fuvarlevél

A fuvarlevél a szállítást végző cégnek ad információkat a szállítandó áruról, illetve arról, hogy azt milyen körülmények között kell célba juttatnia. A szállítólevelet a küldemény feladójának vagy a szállítócég alkalmazottjának kell kitöltenie, minden esetben a feladó által megadott adatok alapján.

A fuvarlevél biztosítékként is szolgál, mert bizonyítja a fuvarozási szerződés megkötését és az áru feladótól történő átvételét. A fuvarlevelet mindkét félnek hitelesítenie kell.

A fuvarlevél jellemzői

A fuvarlevél lehet előre gyártott formanyomtatvány, ami a kereskedelemben megvásárolható, vagy a cég által elkészített saját nyomtatvány.

A fuvarlevélen szerepelnek a feladó és a szállítm ányadatai, illetve a szállítás körülményei. A fuvarlevél tartalmazhat megjegyzést is, például arra nézve, hogy milyen módon kell átadni a csomagot. Minden esetben tartalmaz dátumot és a hitelesítés érdekében aláírást, illetve bélyegzőt.

A fuvarlevélről igény szerint a szállítónak másolatot kell biztosítania a feladó számára.

Tehergépjármű-menetlevél

A tehergépjárművek számára kötelező a menetlevél használata. A menetlevél a szállítás folyamatával és körülményeivel kapcsolatos minden lényeges információt tartalmaz.

A menetlevél kiállítása a küldemény feladójának, míg kezelése a szállítónak a feladata. A szállítólevél meglétét és annak tartalmát a hatóságok ellenőrzik.

A tehergépjármű-menetlevél jellemzői

A szállítólevél pontos információkat tartalmaz a járműről, a rakományról és az üzembentartóról. Szerepel benne a jármű rendszáma, teherbírása, az üzembentartó és a szállító neve.

A rakomány szempontjából meg kell határozni, hogy mit és milyen tételben szállítanak, illetve azt, hogy mi az úticél. A rakománnyal megtett kilométerek számát is rögzíteni kell.

Ezek szerint menetlevél szükséges a saját számlás közúti áruszállítást végző teherjármű és saját számlás személyszállítást végző autóbusz esetén.

Okmányként csak olyan dokumentum használható saját számlás menetlevélként, amely tartalmazza legalább az üzembentartó megnevezését és székhelyét, a gépjárművezető nevét, a jármű rendszámát és annak telephelyét.

Áruszállítás esetén a rakományra vonatkozóan fel kell tüntetni az ADR szerinti adatait.

A saját számlás menetlevél szigorú számadású nyomtatványnak minősül, tehát a jármű vezetője köteles eseményszerűen vezetni és az aláírásával hitelesíteni.

Saját számlás közúti áruszállítást végző teherjármű esetében elektronikus formában is vezethető a menetlevél.  Ebben az esetben a meghatározott adatoknak a rendelkezésre állásuknak idejében kell egy automatikus, zárt rendszerben rögzíteni.

Az elektronikus menetlevél adatrögzítő berendezésének alkalmasnak kell lennie arra, a tárolt adatok aktuális tartalmát teljeskörűen megjelenítse, és ezekről hiteles nyomtatást készítsen, vagy biztosítsa az ellenőrzést végző hatóság számára – a jármű üzemben tartója által működtetett zárt informatikai rendszer útján – a tárolt adatok közvetlen, valós idejű letöltését.

Továbbá a kormányrendeleten kívül, a gépjármű üzemben tartója is kérheti a menetlevél vezetését adminisztrációs okokból. Ezáltal nyomon követhető, mikor és ki vezette a járművet. Erre nem található rendelet, az üzembentartó határozza meg, hogy milyen adatokat, és azokat milyen módon és formában kéri. Itt lényeges lehet a későbbiekben a használati jogcím kérdése az áfalevonás tekintetében.

Az adóhatóságot az adókötelezettség megállapítása érdekében érdekli és vár a gazdálkodótól írásos, elszámolási szabályt.

A menetlevél  adattartama:

• a gépkocsivezető(k)  neve(i), azonosító száma,

• a gépkocsi és pótkocsi forgalmi rendszáma, típusa(i),

• a szállított áru, anyag, megnevezése, tömege,

• teljesítés adatai, kmóra állása, megállások helyei, az üres és rakott km-ek száma, az érkezés és  indulás  ideje,

• nyilatkozatok és aláírások a  gépkocsi átvételről, a menetlevél vezetés hitelességéről,

• forgalmi, kereskedelmi rendelkezések,

• egyéb,  teljesítéssel kapcsolatos megjegyzések.

Nézzük az útnyilvántartás szabályait!

Az  1995. évi CXVII. törvény 5. számú melléklete 7. pontja rendelkezik a gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás) szabályairól. Ennek célja a jövedelemszerzés érdekében történő költség elszámolásának alátámasztása, ha annak alapja a felmerülés igazolásával teljesíthető, és ez a lényeg.

A jövedelemszerző a tevékenységéhez használt gépjármű-költségelszámoláshoz útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Erre a célra a menetlevél vezetése is megfelel, ha tartalmazza a fentiekben már részletezett adatokat.

Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá, ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni.

Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell:

• az utazás időpontját,

• az utazás célját (honnan, hová történt az utazás),

• a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,

• a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát, és a partnerek közti távolságokat.

Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is.

A cégautóadó-fizetési kötelezettséget az útnyilvántartás léte vagy nem léte nem befolyásolja, társaság esetében a jármű birtoklásának puszta ténye, általánosságban, megalapozza az adófizetést, ha az adó tárgya a hivatkozott jármű.

A mi esetünkben a Gjt. (1991. évi LXXXII. tv. a gépjárműadóról) 18. § 3. szerint a személygépkocsi a személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb kilenc állandó ülőhely van, ide nem értve az e törvény szerinti autóbuszt, valamint motorkerékpárt, tehát ez dönti el a gépjármű típusát és a gépjárműadó-kötelezettséget.

A Gjt. 17/A. § (1) szerint cégautóadó-köteles az az Szja tv. szerinti személygépkocsi – ide nem értve a környezetkímélő gépkocsit – (a továbbiakban, e fejezet alkalmazásában személygépkocsi), amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség, ráfordítás, értékcsökkenési leírás együtt: költség) számoltak el. Tehát itt vizsgálni kell, hogy a jármű 8 vagy 9  személyes, azaz a cégautóadó-kötelezettség szempontjából ez lényeges kérdés.

(2) Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó – költségei ellentételezésére – kizárólag az Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja és 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el.

Ugyancsak nem játszik szerepet az útnyilvántartás a személyi jövedelemadó kapcsán, a személygépkocsi esetleges magáncélú használata miatt (majd érinti a kiküldetés és a munkába járás költségtérítés szabályait) nem kell adóköteles jövedelemmel számolnia sem az érintett magánszemélyeknek, sem a cégnek (Szja. tv. 1. számú melléklet 8.37. pont).

Ugyanakkor a tao. szempontjából a tevékenység miatt, annak érdekében szükséges a jármű és annak használata, ami megalapozza a költségek elszámolását, éppen ezért fontos hogy a futásteljesítmény, nyitó és záró km-óraállás feljegyzése kötelezettség a nyilvántartás hiányában.

Ugyancsak nem indokolt az áfatörvény kapcsán útnyilvántartást vezetniük, hiszen a személygépkocsi üzemeltetéséhez felhasznált üzemanyag áfája nem vonható le, függetlenül a jármű hivatalos használatának arányától (124. §).

Az áfa rendszerében akkor volna főszerepe az útnyilvántartásnak, ha a gépkocsit, ide nem értve a tovább értékesítési célt, nyílt végű lízingszerződés vagy bérleti szerződés keretében – az áfatörvény fogalmai szerint szolgáltatást véve igénybe – üzemeltetnék, mert akkor az esedékes részletek áfájának üzleti célú arányát dokumentálnunk kellene. Ez van a kérdésben.

Az áfatörvény 124. § (4) bekezdése alapján 2013. január 1-jétől hatályos 124. § (4) bekezdése értelmében nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatás áfatartalmának 50 százaléka.

Az áfatörvény 125. § (1) bekezdés f) pontja alapján azonban az áfa levonható, ha az ilyen szolgáltatások igénybe vétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül, hogy az az Áfa törvény 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be.

Az áfatörvény 124. § (4) bekezdésében foglalt 50 százalékos levonási tilalom alkalmazása során az adóalany az általa használt személygépkocsival kapcsolatban – figyelemmel az áfatörvény 120. §-ának szabályára – elsősorban azt köteles vizsgálni, hogy az érintett személygépkocsi bármilyen mértékben szolgálja-e az adóalany adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét.

Amennyiben igen, akkor a továbbiakban a személygépkocsi gazdasági tevékenység körében való használatának a tényleges mértékét nem szükséges külön út- vagy egyéb nyilvántartással alátámasztani, hanem – az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történő használat tényének megfelelő igazolása mellett – az adóalany (függetlenül a gazdasági és a magánhasználat tényleges arányától) az áfatörvény 124. § (4) bekezdésében megjelenő, 50 százalékos levonási tilalmat alkalmazza. Tehát a javítás 50%-a sem indokolja a nyilvántartást.

Annak alátámasztása, hogy az adóalany az érintett személygépkocsit – bármilyen mértékben – adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez használja, bármilyen (akár út-, menet vagy más egyéb) nyilvántartással történhet.

Amennyiben az adóalany a személygépkocsit igazoltan használja adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységi körében, azonban adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet is folytat, akkor az áfatörvény 124. § (4) bekezdése szabályának és az adómentes tevékenység miatti adólevonási korlátnak az egymáshoz viszonyított alkalmazása a következők szerint történhet.

Az áfa levonásnak van gazdasági tevékenység kötöttsége, azaz az adóalany adóköteles tevékenységéhez kell kapcsolódnia, ennek érdekében adóalanynak kell ezt áthárítani, amit, az adó alanya, az adóköteles tevékenysége érdekében levonhat, ezt nevezem adólevonási jog keletkezésnek.

Az adólevonási jognak van terjedelme, olyan arányban vonhatom le, amilyen arányban az adóköteles tevékenységem miatt felmerül, a magánhasználat meg nem térített része nem adóköteles tevékenység.

Végül vannak adólevonási korlátok vagy tilalmak. Ilyen a személygépkocsi mint termék beszerzése is, aminek van adólevonási tilalom alóli mentesülés lehetősége, előbbi az áfatörvény 124. §-ában, utóbbi az áfatörvény 125. §-ában található, amelynek bizonyos fogalmai a 126. §-ban találhatók. Ebből következik, hogy a cégautóadó megfizetésének az áfalevonáshoz semmi köze nincs, ami esetünkben is biztos, hogy kötelezettség.

Az adóköteles, adómentes tevékenység, használatarány megállapítását szolgálja a felhasználás nyilvántartása, esetünkben az útnyilvántartás vagy a menetlevél, ami akár személygépkocsi-menetlevél is lehet, amit a gazdálkodó a hitelesség, az elszámolás miatt előír. Annak hiányában nincs a levonhatóságra megállapítási lehetőség, így az áthárított áfa levonására nincs lehetősége, ha a levonási jogot meg akarja alapozni, arra jogot akar formálni, annak mértékének igazolására kell a nyilvántartás.

Munkába járás vagy kiküldetés?

2016. augusztus 1-jétől változott a kiküldetés fogalma a személyi jövedelemadóban.

Az új fogalommal kapcsolatosan számos jogértelmezési kérdés merült fel, amelyek szükségessé tették a fogalmi meghatározás pontosítását, kiegészítését.

Az Szja tv. 3. § 11. pontjának újabb módosítását 2016. augusztus 1-jére visszamenőleges hatállyal hirdette ki az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (Módtv.).

A módosítás értelmében kiküldetésnek a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül.

Az értelmező rendelkezés – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel (Mt.) összhangban – rögzíti azt is, hogy kiküldetésnek minősül különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés is.

Továbbra sem tekinthető azonban kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás. A fogalmi meghatározás szempontjából munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. Ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelyét kell munkahelynek tekinteni.

2017. január 1-jétől módosul az Szja tv. 3. 10. pontja is. A hivatali, üzleti utazást értelmező rendelkezésben – az Mt.-vel összhangban – a kirendelés helyett a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást nevesíti a törvény. Tekintettel arra, hogy ez a meghatározás munkajogi szempontból tartalmában azonos a korábban használatos „kirendelés” kifejezéssel, így a fogalom módosítása érdemi változást nem jelent.

A hivatali, üzleti utazás módosított fogalma – a kiküldetéshez hasonlóan – az Szja tv. 90. § (6) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés alapján a 2016. augusztus 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható.

Szja tv. 3. § 10. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).

11. Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.

12. Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.

A fentiek alapján, ha a tartózkodási helyéről, lakóhelyéről az autóval a sofőr bejön pl. a budapesti székhelyre, a munkahelyére, akkor munkába járásról beszélhetünk.

Ha a sofőr a vidéki otthonából közvetlenül pl. a budapesti partnerhez megy: kiküldetés, ha munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges az utazás, ilyen különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást – így nem kell úgy tekinteni, mintha először a budapesti székhelyre jött volna, és innen ment volna a partnerhez, de ha így tekinti, akkor a budapesti székhelyre utazás munkába járás, innen a partnerhez utazás kiküldetés, éppen ennek a pontosítása indokolta az ismételt módosítást.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

2018-ban a legjobb választás! 
Az akció feltételei a 2018. január 25-étől március 13-áig megrendelt, és 2018. március 29-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 22 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 20 kreditpontot (8+10+2 kreditpontot) gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (2)

Kata90

Én azért külön kihangsúlyoznám, hogy menetlevél vezetését nem a NAV hatáskörébe tartozó jogszabály írja elő, ahogy annak ellenőrzésére sem a NAV-nak van jogosultsága - ergo helytelen vezetéséért sem ő szabhatna ki bírságot! 25. §31 (2) Az e rendeletben foglaltak megtartását - a hatásköre gyakorlására vonatkozó szabályok szerint - a közlekedési hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzést végző szerv hatáskörébe tartozóan lefolytatja a szabálysértési vagy közigazgatási eljárást, és a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység gyakorlásának jogát felfüggesztheti.

axacont

Zseniális az a profizmus, ahogy Juhász Tibor megírja a válaszait. Logikus, minden részletre kiterjedő, hitelesen alátámasztott, imádom! Éva

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Adózás, ha a bíróság mondja ki a teljesítést

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Személyszállítási tevékenység adózása

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

2018 február
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X