Megvan, ki dönt arról, hogy közvetett adó lesz-e a telefonadó

Megosztás Tetszik

Matolcsy György (május 9-én) szerdán többek között bejelentette az új telefonadót és a tranzakciós adót. Rögtön megindult az új adók kommunikációja. Giró-Szász András szerint ezek nem adók, hanem illetékek. Ez adószakmai tévedés. Mi a különbség valójában?

Az a különbség az adó és illeték között, hogy az adóval szemben semmilyen közvetlen állami ellenszolgáltatás nem jár, addig az illetékért cserébe állami ellenszolgáltatás jár. Tehát mindenfajta kommunikációs szándék és elnevezés ellenére a bejelentett terhek egyértelműen adók és nem illetékek.A másik feszegetett kérdés, hogy kit fognak terhelni az új adók: a lakosságot és a vállalkozásokat, vagy a szolgáltatót.

Ennek a kérdésnek az eldöntésénél nem az a meghatározó, hogy ki az adó alanya, hanem hogy közvetlen vagy közvetett adóról van-e szó. Közvetlen adó például a személyi jövedelemadó, közvetett adó például az áfa. A közvetett adó megjelenik a fogyasztónak küldött számlában, míg a közvetlen adó nem. Tehát ha a telefonadó közvetlen adó lesz, akkor ez a magánszemélyeknek, vállalkozásoknak kiküldött számlában nem jelenik meg. Közvetlenül a telefontársaságokat terheli. Ez csak úgy hárítható át a fogyasztóra, ha például 2 forinttal emelik a percdíjat a szolgáltatók. A percdíj emelése, csökkentése valóban versenykérdés, azt nem az új adó befolyásolja. Ha közvetlen adó lesz a telefonadó, akkor az ütközik az uniós szabályokkal, mert az ebből befolyó összeg a költségvetés számára nem szabadon felhasználható. Hasonló ügyben (a távközlési cégeket terhelő válságadó miatt) már van egy ügyünk az Európai Bíróság előtt.

Ha közvetett adó lesz a telefonadó, akkor azt a számlában, az áfa alapjában fel kell tüntetni, tehát a 2 forintos percdíj-adó az áfának is alapja lesz, tehát a lakosságot, vállalkozásokat összességében 2,54 forint adó fogja terhelni. Ez utóbbi viszont az EU forgalmi adóra vonatkozó szabályaival fog ellenkezni. Giró-Szász András ma a TV2 mokka című adásában arra hivatkozott, hogy más országokban is fontolgatják például a tranzakciós adó bevezetését, sőt Brüsszel is foglalkozik ilyen adók bevezetésének kérdésével. Szögezzük le: bárki ötletelhet új forgalmi adóról, de döntési joga Brüsszelnek van.

Új forgalmi adók kivetése körében a tagállamoknak nincs szabad döntési lehetősége. Forgalmi adók terén tagállami egyetértés esetén az EU határozhat meg forgalmi típusú adókat. A tagállamok forgalmi adó bevezetései az egységes belső piacot veszélyeztetik, a tőke, szolgáltatások, áruk szabad áramlását. A kormány most újra  átlépett egy határt: nem csak ötletel valamiről és várja Brüsszel döntését, hanem maga kíván dönteni olyan kérdésben, amiben nincs döntési kompetenciája. Mindenesetre meg kell várni a normaszöveget. Abból fog kiderülni, hogy valójában a lakosságot és a vállalkozásokat terhelő közvetett fogyasztási típusú adóról van szó vagy közvetlen, a szolgáltatók versenyhelyzetét korlátozó adókról. Bármelyiket rögzíti is majd a javaslat, megint a farok próbálja csóválni a kutyát.