Karácsonyi ajándékok, céges rendezvények adózása

Megosztás Tetszik

Decemberben csaknem minden cég, munkahely szervez munkatársai, ügyfelei számára ünnepi összejövetelt, évzáró közösségi programot, ahol a résztvevőket ingyenesen megvendégeli, gyakran ajándékban is részesíti. Milyen szja-előírásokhoz igazodjanak a szervezők?

Abból kell kiindulni, hogy személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles, és ha valamely értékkel bíró juttatásért a magánszemély semmit nem köteles fizetni, vagy csak a szokásos piaci érték egy részének megfizetésére kötelezett, akkor a szokásos piaci érték vagy annak a fizetési kötelezettség levonásával megállapított része – hacsak a törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik – a magánszemély olyan bevétele, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni [szja-törvény 1.§ (3) bekezdés, 7. § (1) bekezdés b) pont].

Ehhez képest arról, hogy mikor, kinek, mennyi adót kell fizetnie, vagy mikor adómentes valamely juttatás, számos külön szabály rendelkezik, amelyek alkalmazhatósága az esemény jellegétől (szakmai értekezlet, mikulásnapi, karácsonyi, szilveszteri parti stb.), illetve a cég által viselt költségek fajtájától függ. Mindezek mellett fontos szabály, hogy ha „a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – a törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható.” [szja-törvény 1. § (10) bekezdés].

Fontos továbbá két fogalom tisztázása.

Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható [szja-törvény 3. § 26. pont].

Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). [szja-törvény 3. § 27. pont].

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogy mikor, kinek, mennyi adót kell fizetnie, vagy milyen esetben lehet adómentes valamely juttatás különböző célra szervezett céges rendezvények esetében!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.