Ha a nyelvtanár magánszemélynek számláz

Megosztás Tetszik

Különangol, matek-korrepetálás vagy zongoralecke – ki ne vett volna már igénybe magántanárt saját vagy gyermeke tudásszintjének javítására? De hogyan számláz egy magánszemély egy másik magánszemélynek? Erről érdeklődött egyik olvasónk. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: „Adószámos magánszemély nyelvoktatásról magánszemélynek állít ki számlát. A kérdésem: 1. Hogyan alakul a 15% szjaelőleg-fizetési kötelezettsége az adószámos magánszemélynek (negyedévente vagy havonta), ha a magánszemély nem kifizető? 2. Egyéni járulék (10+3+4%) -fizetési kötelezettség havonta vagy negyedévente van? 3. Valamilyen bevallást kell-e beadnia az adószámos magánszemélynek havonta vagy negyedévente (08-as?), vagy majd év végén az 53-as szja-bevallásban számol el a jövedelmeivel és a járulékaival? 4. Ha kifizetőtől származna a bevétele, úgy az a 22% szochót befizetné. Ha magánszemélytől származik a bevétele, akkor saját maga után kell befizetnie a 22% szochót? Vagy a 14% ehot? Vagy esetleg más mértékű közterhet?”

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Személyi jövedelemadó

Amennyiben magánszemélytől származik a bevétel, akkor a negyedévet követő hó 12-éig adóelőleget kell fizetnie a nyelvtanárnak. Az egyes negyedévekre vonatkozó jövedelemszámításkor a bevételeket és a költségeket az adóév elejétől  göngyölítve kell megállapítani. A jövedelem után az szja-előleg 15 százalék.

A jövedelmet az adóévet követően kell az szja-bevallásban szerepeltetni, évközben nincs bevallásadási kötelezettsége a magánszemélynek.

Abban az esetben, ha kifizetőtől származik a jövedelem, akkor az adóelőleg levonására a kifizető a kötelezett, és ezt a 08-as bevallásban szerepeltetnie is kell.

Ügyelni kell arra, hogy a jövedelemszámítás azonos lehet, vagyis vagy a bevétel 90 százalékát tekinti jövedelemének a nyelvtanár, vagy a tételes költségelszámolást alkalmazza.

Járulék 

Az adószámos magánszemély nem önálló biztosítási kategória, tehát az érintett saját magát biztosítottként bejelenteni nem tudja, ilyen címen járulékfizetési kötelezettség nem terheli. 

Vállalkozási tevékenységet folytat, de nem egyéni vállalkozó, így biztosítási kötelezettségét a kifizetőnek az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) g) pontjában foglalt – a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokra vonatkozó – szabályok szerint kell elbírálnia.

Az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyre akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg alap számításánál figyelembe vehető) jövedelme havi szinten eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. 

Amennyiben a biztosítás fennáll, akkor a kifizető vonja le az egyéni járulékokat és fizeti meg a szociális hozzájárulási adót.

Biztosítás hiányában egyéni járulékfizetési kötelezettség nincs. 

Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, akkor a magánszemélyt a jövedelem után 22 százalékos eho terheli.