hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ezt tudnia kell, ha bérbeadná házát, mutatjuk, hogy jár jól

  • Adózóna

Nyugdíjas magánszemély vagyok és kiadnám az üres családi házamat, csak szállásadóként felelne meg az érdeklődőnek, mi a teendőm, egyéni vállalkozóként tehetem csak meg? Milyen kötelezettségeim vannak a NAV felé? Olvasónk kérdésére Surányi Imréné okleveles közgazdász válaszolt.

hirdetés
hirdetés

A lakást (családi házat) nem kötelező egyéni vállalkozóként kiadni.

Az áfatörvény előírásaiból következően bérbeadási tevékenységet főszabály szerint csak adószám birtokában lehet végezni, de a lakást (családi házat) nem egyéni vállalkozóként áfamentesen bérbeadó magánszemélyeknek lehetőségük van a bejelentkezés, adószám megállapítás alóli mentesülésre. Ez alól kivétel, azaz kötelezően áfaköteles az olyan bérbeadás, amely tartalma alapján (például fizetővendéglátás) kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül, illetve a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadás (például garázs bérbeadása).

Áfaköteles ingatlan-bérbeadás esetén a magánszemély az általános szabályoknak megfelelően köteles áfaalanyként bejelentkezni a 15T101 számú nyomtatványon az adóhatósághoz, és adószámot kérni. Amennyiben alanyi adómentességet kíván választani (és annak törvényi feltételei fennállnak), úgy a nyomtatvány megfelelő részén ezt jelezheti.

Az adószám nélküli bérbeadás esetén elegendő a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő, a bérleti díj (beleértve a rezsi és egyéb költségekre fizetett térítést is) megfizetését tanúsító olyan kölcsönösen aláírt bizonylat (például átvételi elismervény) kiállítása, amelyen a bérbeadó neve mellett az adóazonosító jelét, valamint a bérlő adatait kell feltüntetni.

Ilyen bizonylat megfelelő akkor is, ha a bérlő nem magánszemély, hanem például egy cég vagy más szervezet (azaz kifizető).

A jövedelem megállapítására a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint két lehetőség van: választható a tíz százalékos költséghányad levonása vagy a tételes költségelszámolás alkalmazása.

Tíz százalék költséghányad választása esetén a bérbeadónak az adott adóévben valamennyi önálló (nem egyéni vállalkozói) tevékenységből származó bevételénél – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést (például a rezsiköltségek megtérítését is beleértve) – a tíz százalék költséghányad levonását kell alkalmaznia és minden költséget (a jövedelemszerző tevékenységéhez használt tárgyi eszközök erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását is) elszámoltnak kell tekintenie.

Tételes költségelszámolás esetén a bérbeadásból származó bevétellel (a rezsiköltségek megtérítését is beleértve) szemben elszámolható a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és a bérbeadó nevére szóló bizonylatokkal igazolt, a szja tv. 3. és 4. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költség, beleértve a szja tv. 11. számú melléklete szerint a tárgyi eszközök (többek között a kiadott lakás) értékcsökkenési leírását, felújítási költségét.

Költség csak a bevétel mértékéig számolható el, a meghaladó rész nem vihető át a következő évre/évekre.

Az előzőek szerint  megállapított jövedelem után az adó 15 százalék.

Ha a magánszemély nemszálláshely-szolgáltatás (fizetővendéglátás) keretében, hanem tartós ott-lakásra (albérletbe) adja ki a lakóingatlanát, a hozzájárulás-fizetési felső határig (évi 450 ezer forint) tételes költségelszámolás vagy10 százalék költséghányad alkalmazása esetén egyaránt a bérleti díjból megállapított jövedelem teljes összege után 14 százalék ehót is kell fizetnie akkor, ha ez a jövedelem az adóévben meghaladja az 1 millió forintot. (A szálláshely-szolgáltatásból származó jövedelemnél nincs értékhatár, az egészségügyi hozzájárulásról szóló adóról szóló törvény szerint az eho 27 százalék.)

Ha a bérlő magánszemély, a bérbeadónak negyedévenként, a következő hónap 12-éig a megállapított jövedelem után 15 százalék adóelőleget, és ha a bérbeadásból származó várható jövedelem az évi egymillió forintot meghaladja 14százalék, nem szálláshely-szolgáltatás céljára bérbe adott ingatlan esetén 27 százalék ehót is kell fizetnie.

Amennyiben a bérlő kifizetőnek minősül (például egy cég), a kifizetéskor az adóelőleget és az ehót le kell vonnia a bérbeadó költségnyilatkozatának és az ehóra vonatkozó nyilatkozatának figyelembe vételével.

Az eho tekintetében a magánszemély – legkésőbb a kifizetés időpontjáig – arról köteles nyilatkozni a kifizetőnek, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az 1 millió forintot.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a 2017. júniusban megjelenő HVG Adó 2017 – évközi változások különszámot is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2017. június 20-ától július 31-éig megrendelt, és 2017. augusztus 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Pénztárgép helyett gépi számla

Magos Zoltánné

adószakértő

Taoalap csökkentése

Magos Zoltánné

adószakértő

Tárgyi eszköz vagy nem?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

2017 július
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X