hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Életbiztosítás is választható cafetériában

  • adozona.hu

Olvasónk cégénél a dolgozók a cafetéria keretén belül az életbiztosítást is választhatják. Szólhat a biztosítás balesetbiztosításról is vagy csak életbiztosításról? – kérdezte az olvasó. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

hirdetés
hirdetés

A kérdés konrétan így szólt: "A cafetéria keretén belül dolgozóinknak lehetősége van az életbiztosítást is választani. A biztosított egyértelműen a munkavállaló, de a szerződő is lehet a dolgozó, vagy a szerződőnek a munkáltatónak kell lennie, vagy elegendő-e, ha a cég csak díjfizetőként szerepel az életbiztosítási szerződésben? Illetve a biztosítás teljes megnevezése kockázati élet- és balesetbiztosítás. Szólhat a biztosítás balesetbiztosításról is vagy csak életbiztosításról?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Úgy értelmezem, hogy a cafetéria keretében kockázati biztosítás választására nyílik lehetőségük a dolgozóknak és a kérdése arra irányul, hogy milyen adózási következménye van annak, ha a szerződő a munkáltató, illetve milyen adózási következményekkel jár, ha a munkáltató csupán csak díjfizető.

Feltételezem továbbá, hogy a biztosítás kedvezményezettje magánszemély.

1. A biztosítás kockázati biztosításnak minősül (ez lehet élet-, baleset-, egészségbiztosítás)

Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amely esetében biztosítási esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonására nincs lehetőség (így különösen nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke), azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is, de nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás – akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki –, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül vagyoni érték kivonásának az a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítés (így különösen a díjkedvezmény, díjengedmény, díjvisszatérítés), amelyre a díjat fizető személy jogosult, de vagyoni érték kivonásának minősül, ha a személybiztosítás díját más személy – ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt – fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre a biztosítás feltételei szerint magánszemély jogosult, ez utóbbi esetben azzal, hogy amennyiben a magánszemély erre a szerződéskötést követően egy későbbi időpontban válik jogosulttá, akkor a biztosítás a teljes tartam alatt nem minősül kockázati biztosításnak (Szja tv. 3. § 91. pont).

Ez esetben a biztosítás díja a minimálbér 30 százalékáig adómentes, függetlenül attól, hogy a munkáltató a szerződő vagy a díjfizető.

Ha biztosítás havi díja meghaladja az említett összeget, akkor az értékhatárt meghaladó rész adóköteles.

Amennyiben a munkáltató a szerződő, az adóköteles rész egyes meghatározott juttatásként kifizetői adózással visel közterheket, amennyiben a munkáltató díjfizetői minőségében fizeti a díjat, az adóköteles rész a magánszemélynek a kifizetővel fennálló jogviszonya szerinti, ennek hiányában egyéb adóköteles jövedelme.

2. A biztosítás a szerződési feltételek szerint bármely ok miatt (vagyonkivonásra van lehetőség, lejárata van stb.) nem felel meg az szja-törvény kockázatibiztosítás-fogalmának, és nem minősül határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló (de visszavásárolható) életbiztosításnak, adóköteles.

Amennyiben a munkáltató a szerződő, a díj egyes meghatározott juttatásként kifizetői adózással visel közterheket.

Amennyiben a munkáltató csak díjfizetői minőségében fizeti a díjat, akkor az általa befizetett díj a magánszemélynek a vele fennálló jogviszonya szerinti, ennek hiányában egyéb adóköteles jövedelme.

3. A biztosítás úgynevezett kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló (de visszavásárolható) életbiztosítás

Ez esetben szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként a kifizető (munkáltató) által fizetett rendszeres díj adómentes (Szja tv. 1. számú melléklet 6.9. pont).

Rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét (árcsökkenés esetén a 30 százalékpontot).

Az adómentességnek nem feltétele, hogy a biztosítási szerződés szerződője egyben a díjat fizető legyen, mert például a munkáltató által fizetett rendszeres díj abban az esetben is adómentes, ha a munkavállaló a szerződő, feltétéve, hogy a díjat fizető munkáltató a díjfizetői minőségét előre bejelenti a biztosítónak.

A díjfizetőnek az ilyen biztosításról (a biztosítási díj összegéről, a biztosító nevéről és székhelyéről) magánszemélyenként adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság részére.

A rendszeres díjnak nem minősülő más (például eseti, vagy több évre előre megfizetett) díj adóköteles, mégpedig, ha

– a kifizető a szerződő, egyes meghatározott juttatásként kifizetői adózással visel közterheket,

– a kifizető bejelentett díjfizetői minőségében fizeti a díjat, az a magánszemélynek a kifizetővel fennálló jogviszonya szerinti, ennek hiányában egyéb adóköteles jövedelme.

Az ilyen biztosítások díjának adómentessége – a most hatályos szabályok szerint – 2017. december 31-ét követően megszűnik, ami azt jelenti, hogy 2018. január 1-jétől a kifizető által fizetett díj (mind a rendszeres díj, mind az eseti díj) – hasonlóan az egyéb, megtakarítási (tőkegyűjtéses) típusú biztosításokhoz – egyes meghatározott juttatásként visel majd közterheket, ha a kifizető a szerződő.

Szintén a jelenleg érvényes szabály szerint a kifizető által díjfizetői minőségben fizetett díj a magánszemélynek a kifizetővel fennálló jogviszonya szerinti, ennek hiányában egyéb adóköteles jövedelme lesz.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás 2017 című képzésén is!
Ha 2017. október 18-áig rendel, akkor Early Bird akciónk keretében kiküldjük önnek a HVG Kiadó Nemzetközi ügyletek áfája című kiadványát is.

Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Öregségi nyugdíj munkaviszony

Széles Imre

tb-szakértő

Engedményezés

Pölöskei Pálné

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X