Cafeteriára jogosultság felmentési időre

Megosztás Tetszik

Munkavállaló kéthónapos felmentési idejét tölti (ebből a munkáltató egy hónap munkával töltését írta elő), és végkielégítésre is jogosult. A felmentési időre, valamint a végkielégítés időszakra jár-e neki cafeteriajuttatás? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Nincs kötelező jogszabályi előírás arra nézve, hogy kinek, mikor, mennyi cafeteria jár – szögezte le válasza elején szakértőnk. A munkahelyeken azonban kollektív szerződésben, helyi szabályzatban vagy a munkaszerződésekben általában rögzítik a munkabéren felüli juttatások körét, feltételeit, így azt is, hogy az adott cégnél a felmentési időre, illetve a végkielégítés mellett jár-e cafeteria.

Ha az említett esetben nincs ilyen szabályzat vagy szerződéses megállapodás, a munkáltató jóindulatától függ, hogy a felmentett dolgozónak a munka törvénykönyve szerinti kötelező járandóságokon túl milyen juttatást ad.

A munkaviszony megszűnésének csak az adókötelezettség szempontjából, és csak akkor van jelentősége, ha a cafeteria keretében SZÉP-kártya támogatást kap a dolgozó.

Ugyanis a SZÉP-kártyára utalt támogatások 2019. január 1-jétől 15 százalék szja- és 19,5 százalék szochokötelezettséggel béren kívüli juttatásként, illetve 1,18x(15% szja+19,5% szocho) kötelezettséggel egyes meghatározott juttatásként a következők szerint adhatók [szja -törvény 69-71. §]:

Béren kívüli juttatásnak minősül

– a szálláshely alszámlára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshelyszolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;

– a vendéglátás alszámlára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;

– a szabadidő alszámlára utalt, a szabadidőeltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.

Egyes meghatározott juttatásként adóköteles

– az előbbi értékhatárokat meghaladó támogatás;

–  az előbbi értékhatárokat meg nem haladóan az adóévben folyósított támogatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része.

Az éves rekreációs keretösszeg

– amennyiben a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, ha a munkáltató költségvetési szerv, évi 200 ezer forint, más munkáltató esetében évi 450 ezer forint;

– a 200 ezer, illetve 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn.

Az egyes alszámlákra vonatkozóan előírt értékhatárokat nem kell arányosítani, de be kell tartani.

Ha például a kérdezett esetben a dolgozó munkaviszonya a cégnél április 30-án szűnik meg, akkor 450 000:365x120=147 945 forint SZÉP-kártya-támogatás minősül béren kívüli juttatásnak, feltéve, hogy az utalás a szálláshely alszámlára és/vagy a vendéglátás alszámlára történt. Az ezt meghaladó rész (bármekkora összegben) egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Ha a támogatás nem több ugyan 147 945 forintnál, de azt a szabadidő alszámlára utalták, 147 945–75 000=72 945 forint minősül egyes meghatározott juttatásnak.