Adóváltozások: ezek várhatnak ránk 2013-ban

Megosztás Tetszik

A munkahelyvédelmi terv megvalósítása érdekében meghatározott célcsoportok foglalkoztatása esetén csökkenne a cégek által fizetett szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mértéke, és bevezetik a kisvállalati adót, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adóját - az erről szóló törvényjavaslatokat kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek a kormány.

A javaslatok célja - az indoklás szerint - a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése az élő munkára rakódó terhek mérséklésével.  "A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról" szóló törvényjavaslat hat törvényt módosít, így például az áfa-törvényt, az adózás rendjéről szóló jogszabályt, illetve a szakképzési hozzájárulásról és a gazdasági társaságokról szóló törvényt. Az előterjesztéssel a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a gyedről, gyesről, gyetről visszatérők, a képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatottak és a tartósan munkanélküliek alkalmazását segítené elő a kabinet.

A javaslat lehetővé tenné, hogy csökkenjen a munkaadói szakképzési hozzájárulás alapja, így a munkáltatónak a foglalkoztatás első két évében szociális hozzájárulási adókedvezményt kell érvényesítenie olyan foglalkoztatottja után, aki vagy tartósan álláskereső, vagy a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy után dolgozik nála.  A kedvezmény munkavállalónként havonta maximum 100 ezer forint lehet - olvasható a javaslatban. 

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehetne igénybe; az indítvány szerint ennek mértéke a foglalkoztatott bruttó munkabérének - de legfeljebb 100 ezer forintnak - a 14,5 százaléka. Ugyanígy alakul a huszonöt év alatti és ötvenöt év felettiek foglalkoztatása után leírható adókedvezmény. 

A foglalkoztatás kezdő időpontját megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatott (tartósan álláskeresők), illetve az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatottak után ugyancsak legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után vehet igénybe kedvezményt a munkáltató. A kedvezmény mértéke mindkét célcsoportnál 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, míg a harmadik évben 14,5 százalék.

A kisvállalkozások adózási kötelezettségeinek könnyítésére vonatkozó előírásokat is tartalmaz a javaslat: 5 millióról 6 millió forintra emeli az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt, illetve bevezeti a pénzforgalmi szemléletű adózás választásának lehetőségét. 

Az áfatörvény úgy módosulna, hogy pénzforgalmi elszámolás választása esetén a számlában kötelezően szerepeltetni kell az ügylet pénzforgalmi elszámolás alá tartozására történő, egyértelmű utalást. 

A javaslatok 2013-ban léphetnek életbe.

A kormány külön előterjesztést nyújtott be a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról.

A javaslat indoklása szerint a kisvállalatok adózásának egyszerűsítése érdekében két gyökeresen új és egyszerű, az érintettek számára választható adónem jogi szabályait, valamint az adó választására, megfizetésére, bevallására vonatkozó eljárási rendelkezéseket fogalmazza meg.

A tételes adó mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer forint, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint.

A kisadózó vállalkozás bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett, amely megfizetése azonban nem mentesíti a tételes adófizetési kötelezettség alól.

A tételes adót választhatja egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.

A tételes adó megfizetésével a vállalkozó mentesül a vállalkozói szja és osztalékalap utáni adó vagy átalányadó bevallása és megfizetése alól. Kiváltja a tételes adó a társasági adót, az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást is. Ugyanakkor a kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.

Kisvállalati adót az a cég választhat, amely az adóévet megelőző év január első napjától november utolsó napjáig a foglalkoztatottak száma egy időpontban sem haladta meg a 25-t, és  az adóévet megelőző adóév november hónap utolsó napjáig megszerzett bevétele az 500 millió forintot.

Az adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege. Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A kisvállalati adó megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő is támogathatónak tartja a két törvényjavaslatban megfogalmazottak több pontját, de - mint mondta - a tételes adóknál nem eredményez igazi adminisztrációcsökkenést, ha nem rendezik a helyi iparűzési adók kérdését.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint jelentős forrást hagy a vállalkozásoknál a munkahelyvédelmi akcióterv, amely szerintük elsősorban a kisvállalkozások megkapaszkodását segítheti.