hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adóamnesztia: a jövőben úgy teszünk mintha

  • Szolnoki Béla

A múlt hónaptól élnek megváltozott formában és időben kiterjesztve az új adóamnesztia szabályok, eltérő megítélésekkel és várakozásokkal kísérve. Rogán Antal képviselő módosító indítványát - kis fazonírozással - gyakorlatilag változatlan formában fogadta el a parlament. A jogszabály értelmezéséből kiderül, hogy milyen vagyonokat és miként lehet a jövőben tisztára mosni a 10 százalékos adó megfizetésével.

hirdetés
hirdetés

A jelenlegi adóamnesztia elődjét 2008-ban fogadták el, és azóta minden évben meghosszabbították. Eredetileg nagy pénzösszegek hazahozatalára számítottak a jogszabályalkotók, de a NAV korábbi tájékoztatása szerint eddig az offshore amnesztia eredményként május elejéig 4,4 milliárd forint tért haza és kb. 440 millió forint az államkasszába. Az új kiterjesztő szabályoktól nagyobb összegeket remélnek, ezzel is serkentve a gazdaságot, bár a kérdést számos etikai vita is kíséri.

Az új szabályok (július 15-én lépett hatályba, a közlönyben kihirdetést követő napon) megváltozott adóeljárási technikát követnek. A 2008-as adóamnesztia érdektelensége egyik okaként azt feltételezik, hogy tételesen kellett a magánszemélynek bevallania az adóhatóság felé - a nyomtatvány külön során - a hazahozott jövedelmeket. Ezt felváltja az új – adóhatóság felé - névtelenséget ígérő szabály: a jövedelmek hazautalása során a magánszemélyek névtelenek maradhatnak, és az adóhatóság felé azonosíthatatlanok, az utalásokat a PSZÁF és a NAV által kijelölt magyar bankok számlájára utalhatják, és az utalásokról csak a bankoknak kell majd összesítő adatot szolgáltatniuk. A 10 százalékos speciális adót a bank vonja le és utalja el a NAV célszámlájára, a magánszemély azonosítói nélkül. Az adó megfizetéséről a bank igazolást ad az érintett magánszemélynek.

Ezért a törvény nagy része arról szól, hogy:

- milyen nyilatkozatokat kell tennie az érintettnek különböző esetekben és
- a bank milyen igazolást állít ki, amivel később az érintett adózó igazolhatja, hogy teljesítette az adóamnesztia feltételeit és utána a bank megfizette az adót.
A hitelintézet az adót a nála vezetett számlán való jóváírás napján megállapítja és levonja, és a következő hónap 12. napjáig – a magánszemély bármely azonosító adatának feltüntetése nélkül – magánszemélyhez nem köthető személyi jövedelemadó kötelezettségként havi adóbevallásában szerepelteti.

Az új szabályoknak három fő eleme van:

- egyrészt elősegítik a külföldi, korábban nem adózott pénzeszközök anonim hazautalását,
- másrészt lehetővé teszik a külföldi forrásokból kedvezményezett eszközök megszerzését (pl. belföldi társaságban lévő tulajdonrészek „hazahozatala”) - kvázi „belföldiesíteni a külföldi vagyont” -,
- harmadrészt lazítja a 2010-től „adóparadicsomokban” bevezetett szabályt, miszerint ettől kezdve az ezen országok társaságainál keletkező ki nem osztott nyereség is egyéb jövedelemként adókötelessé vált.

Milyen jövedelmekről van szó?

Az amnesztia a személyi jövedelemadóban olyan jövedelmekre terjed ki, amelyeknél a jövedelemszerzés helye külföld, és a következő típusokba sorolható:

- az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenőrzött külföldi társaság (ellenőrzött külföldi adózó) által, vagy megbízása alapján fizetett
• kamat;
• osztalék, valamint
• az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott árfolyamnyereség
• vállalkozásból kivont jövedelem, illetve
- az olyan államból származó kamat, amely állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.
Az amnesztia kiterjed azokra a tulajdonosokra is, akik a részvények be nem jegyzett tulajdonosaként, de a tulajdonlás tényleges haszonélvezőjeként szereztek jövedelmet (beneficial owner). Az új fogalom szerint elegendő a szavazati jogok vagy tulajdoni hányad 10 százaléka, vagy a Ptk megfelelő alkalmazásával a meghatározó befolyás, vagy a tényleges haszonhúzói igazolása.

Nem alkalmazhatók a szabályok olyan jövedelmekre, amelyek bűncselekményből erednek, és amelyet olyan társaság fizet, melynek székhelye az OECD-vel együtt nem működő államban van (Andorra, Monaco, Liechtenstein).

„Adóparadicsomi pénzek hazautalása”

Belföldi magánszemélyek tíz százalékos speciális adó megfizetésével szabadon hozzájuthatnak az előbb említett külföldi társaságukban felhalmozott jövedelmeikhez (hazautalhatják az eddig külföldi bankokban tartott pénzeiket). Az adóamnesztia csak a külföldi társaság által 2011. április 30-áig megszerzett pénzekre vonatkozik. Az amnesztiával élő személyek bemutatják a kijelölt magyar pénzintézet részére a külföldi bank igazolását arról, hogy az adott összeg 2011. április 30. előtt már a külföldi számlán volt. A fentiek szerint megszerzett jövedelmek adózott jövedelemnek minősülnek. Így ezzel kapcsolatban vagyongyarapodás nem vélelmezhető, büntetőjogi felelősség nem kérhető számon. Az utólagos adóellenőrzés során az „adóamnesztia” feltételeinek teljesítését a közreműködő banktól kapott igazolással lehet bizonyítani.

„Kedvezményezett eszközök megszerzése” (például belföldi részesedések nevesítése)

Az új nyári amnesztiatörvény másik eleme, hogy belföldi magánszemélyek vagy azok társaságai 2012. június 30-áig megkötött szerződéssel adómentesen szerezhetnek belföldi „kedvezményezett eszközt”, ha a korábban említett ellenőrzött külföldi társaságtól veszik meg. Ez egyben azt jelenti, hogy például az offshore cég (alapítvány) által birtokolt belföldi részesedést, tulajdonolt belföldi kedvezményezett eszközt megveszi a - tartalmilag - befolyást gyakorló magánszemély. Sőt e helyett a vevő lehet a belföldi magánszemély(ek) társasága is, feltéve, hogy az nem áll végelszámolás, csődeljárás vagy felszámolás alatt. Fontos, hogy mire vonatkozhat a tranzakció, azaz mi lehet a kedvezményezett eszköz.

Ilyennek számít:

• a belföldi ingatlan,
• ingatlanhoz kapcsolódó földhasználati jog, haszonélvezeti jog, használat joga és bérleti jog,
• jármű, légi jármű, vízi jármű,
• részesedés (tagi, részvényesi jogviszony, kivéve a tőzsdére bevezetett értékpapírnak minősülő részesedést).

A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a magánszemély vagy annak belföldi társasága csak a kijelölt hitelintézetet használhatja és a vételárat legkésőbb 2012. december 31-éig megfizesse, illetve a kedvezményezett eszközt eddig birtokba vegye. Ha a belföldi magánszemély belföldön bejegyzett társaságban ily módon szerez részesedést, akkor az adóamnesztia érvényesítéséhez a részesedés megszerzésének tényét be kell jelentenie 2012. december 31-éig az adóhatóságnak, (az e célra rendszeresített nyomtatványon).

Igazi adózási előny, hogy az új szabály megengedi, hogy ha a természetes személy vevő megveszi a kedvezményezett eszközt (pl. részesedést) a külföldi offshore cégtől, és megfizeti külföldi személy részére az ellenértéket, akkor az ügylet után, de legkésőbb 2012. január 31-éig adómentesen lehet azt a magánszemély részére bármely jogcímen visszajuttatni. Ehhez ismét szükség van az igénybevett kijelölt bank igazolására is. Ha belföldi társaság veszi meg a kedvezményezett eszközt, akkor - a bank igazolásával - vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül a banki igazolásban szereplő ellenértéknek megfelelő határig az elszámolt költség, ráfordítás.

Ahhoz, hogy az adóamnesztia a gyakorlatban is működjön, több jogi garanciális elemet fogalmaz meg a törvény:

- a kedvezményezett eszközök ily módon való megszerzésével, pl. belföldi társaságban való részesedés szerzésével összefüggésben a magánszemélynél nem állapítható meg sem vagyongyarapodás,
- sem egyéb adókövetkezmény, (ez nem vonatkozik a vámra, forgalmi adóra, regisztrációs adóra, eljárási illetékre), illetve
- büntetőjogi következmény.
- További kedvezmény:
o kívül esik az oly szigorú transzferár-szabályokon (azaz úgy kell tekinteni, mintha megfelelne pl. a megvett részesedés ellenértéke a szokásos piaci értéknek),
o valamint nem minősíthető át, azaz úgy kell tekinteni, mintha megfelelne a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének.

„Az offshore cégek fel nem osztott eredménye”

A korábbi évtizedekben alakult ki „adómenekülésnek” az a formája, hogy magyar magánszemélyek alacsony adót kivető („offshore”) országokban alapítottak céget, és ott jelenítették meg különféle módokon egyes bevételeiket. Az ebből keletkező jövedelmek az ottani „offshore” társaságok nyereségeként csapódtak le, és sokszor ezt a nyereséget nem is vette ki a cégből a tulajdonos magyar magánszemély.

Ennek a folyamatnak próbált gátat vetni a személyi jövedelemadó törvény módosítása: a 2010. január 1-jén életbe lépett szabállyal. Eszerint az ellenőrzött külföldi társaságban legalább 25 százalékot elérő szavazati arányú/részesedésű magánszemélynek az „adóparadicsomokban” levő társaság ki nem osztott nyereségét is szerepeltetnie kell belföldi, magyar éves adóbevallásában, és ugyanúgy meg kell fizetnie utána a személyi jövedelemadót, mintha megkapta volna. A hivatkozott módosító indítvány generálisan eltörölte volna a fenti rendelkezést, de az elfogadott törvény már csak annyit tartalmaz, hogy nem kell alkalmazni arra a jövedelemre, amelyre 2012. december 31-éig az adóamnesztia kiterjed. Így általánosan (az előbbi eseten kívül) az adókötelezettség előírása a „ki nem osztott nyereségre az offshore társaságban” továbbra is érvényes.

Szolnoki Béla
BDO

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás 2017 című képzésén is!
Ha 2017. október 18-áig rendel, akkor Early Bird akciónk keretében kiküldjük önnek a HVG Kiadó Nemzetközi ügyletek áfája című kiadványát is.

Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

De minimis számítása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Kaució

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Külföldi bankszámlák bejelentése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X