hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szervezeti változás kiválással

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló

A szervezeti változások (a továbbiakban: átalakulás) között sajátos helyet foglal el a kiválás. A cikk ennek folyamatát mutatja be, de az adózási kérdésekkel egy külön cikkben foglalkozunk.

A jogi háttér

A kiválásra vonatkozó előírásokat a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (Áttv.), továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) tartalmazza. 

A kiválás

A Ptk. 3:45. § (1) bekezdése szerint a kiválás a szétválás egyik formája. Lényege, hogy a tulajdonosok – tagok, részvényesek – (a továbbiakban: tag) vagy egy részük a jogi személyben lévő vagyonukkal vagy egy részével új jogi személyt alapítanak, miközben az a jogi személy, amelyből kiváltak, megszűnés nélkül működik tovább. Kiválás lehetséges oly módon is (Ptk. 3:45. § (2) bekezdés), hogy a kiváló tag(ok) a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez, mint jogutódhoz csatlakozik (beolvadásos kiválás). A kiválással átalakuló jogi személy jogutódja a Ptk. 3:46. § (1) bekezdése szerint a kiválással létrejött jogi személy, illetve a megmaradó jogi személy – beolvadásos kiválás esetén az a már működő jogi személy, amelybe a beolvadás történik. A jogutódlásnak – többek között – a jogelődnél keletkezett jogok és kötelezettségek „átszállása” szempontjából van jelentősége. A Ptk. 3:46. §-ban foglaltak szerint ugyanis:

♦       a szétválás előtt keletkezett kötelezettségekért a szétválási terv rendelkezései szerint kötelesek a jogutódok helytállni,

♦       ha azonban az adott kötelezettséget a szétválási tervben nevesített jogutód nem teljesíti, azért valamennyi jogutód egyetemlegesen köteles helytállni,

♦       ha pedig egy kötelezettségről a szétválási tervben nem rendelkeznek, azért a jogutódok szintén egyetemlegesen kötelesek helytállni.

♦       a vagyonmegosztás előtt szerzett jogok érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelynek az adott jogot a szétválási terv juttatta. Ha valamely jogról a szétválási tervben nem rendelkeztek, az a jogutódokat a vagyonmegosztás arányában illeti meg.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudhatja, mikor nem alakulhat át a jogi személy, hogyan zajlik az átalakulási folyamat, mit tartalmaz a vagyonmérleg tervezete és a végleges vagyonmérleg!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozások meghatározása

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink