adozona.hu
Járulékcsökkentés júliustól: kiskapuk mindenkinek?
//adozona.hu/archive/20090707_apeh_jarulek_2009
Járulékcsökkentés júliustól: kiskapuk mindenkinek?
Tetszik
Július elsejével alkalmazható az a jogszabály-módosítás, mely szerint 2009-ben a minimálbér kétszereséig, vagyis 143 ezer forintig lehet élni a jövőre már a teljes jövedelemre érvényes öt százalékos járulékcsökkentéssel. De mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen kiskapuk és törvényértelmezési problémák merühetlnek fel?
Régóta hangoztatott szakértői vélemény talált meghallgatásra, mikor a kormány rászánta magát a magas munkáltatói terhek csökkentésére. Ehhez egy válsághelyzetnek kellett kialakulni. 2009. július 1-től 5 százalékkal csökken a foglalkoztatók járulékterhe. A mindössze fél évig fennálló sávos járulékkulcs számos problémát vet fel. Az egyik a változás időpontjában fennálló biztosítási jogviszony, a másik a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap meghatározása – mondja Angyal József, okleveles adószakértő.
A társadalombiztosítási törvény (Tbj.) módosítása mindig tartalmaz átmeneti rendelkezést a változás életbelépésére: „a Tbj -t módosító rendelkezések a törvény hatálybalépésének napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni”
A Tbj. törvény 18.§ (5) bekezdése pedig így szól: „A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.”
Angyal József arra hívja fel a figyelmet, hogy az átmeneti szabályok mindig felülírják az általános szabályokat. A két jogszabályhely értelmezése még szakemberek körében is gondot okoz. Ennek oka, hogy eltérőek a jövedelem megszerzésére illetve a járulékfizetési kötelezettség keletkezésére vonatkozó szabályok. „A jövedelem (bevétel) a megszerzésének időpontja az a nap, amikor azt a magánszemély birtokba vette, tehát egy időpillanat (időpont). Ezzel szemben a járulékfizetési kötelezettség mindig egy időponttól, egy időintervallumban keletkezik. Ez az időintervallum a biztosítási jogviszony-, ellátások folyósításának időtartama (kezdete-vége)” - hangsúlyozza.
A szakember példával is szolgál: a magánszemély 2009.május 15-től 2009. július 15-ig tartó megbízási (biztosítási) jogviszonyra járó 200 000 forint bevételét egy összegben 2009. július 20-án veszi át foglalkoztatójától, vagyis július 20-án szerez meg 200 000 forint jövedelmet. A járulékfizetési kötelezettsége május 15-től július 15-ig állt fenn. Ha időközben járulékváltozás áll be – most például július 1-től csökkennek 5 százalékkal a foglakoztatói terhek -, akkor a járulékfizetési kötelezettségre az átmeneti szabályokat kell alkalmazni. Az átmeneti rendelkezésekben a jövedelemre és a járulékfizetésre vonatkozó feltétel úgynevezett konjuktív feltétel. Ez azt jelenti, hogy mindkettőnek teljesülnie kell. Példánkban teljesül az a feltétel, hogy a jövedelem megszerzése a törvény hatályba lépése utáni, de nem teljesül az a feltétel, hogy a járulékfizetési kötelezettség teljes egészében a törvény hatályba lépése után keletkezik. Tehát a példabeli kifizetést időarányosan meg kell bontani 2009.05.15-től 2009.06.30-ig terjedő időszakra illetve 2009.07.01-től 2009.07.15-ig terjedő biztosítási időszakra. Június 30-ig terjedő időszakra még nem alkalmazható a csökkentett járulékteher, csak a július 1-től 15-ig terjedő járulékfizetési kötelezettségre.
Mikor kell alkalmazni az idézett Tbj. 18.§ (5) bekezdését? „Jegyezzük meg: ez a jogszabályhely sohasem a múltbeli (erre az átmeneti szabály érvényes), hanem a jelenben (hatálybalépés utáni) és jövőben keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozik” – hangsúlyozza Angyal.
Ezért lehetett a példabeli jogviszonynál 2009.07.01-től 2009.07.15-ig terjedő biztosítási időszakra már a kedvezőbb járulékszámítást alkalmazni. A Tbj. 18.§ (5) bekezdés jövőbeni alkalmazására például kilépő dolgozó felmentési idejére járó biztosítási jogviszony esetében kerül sor. Ennek keretében sajnos már az év végén találkozhatunk egy olyan újabb problémával, ami szintén az átgondolatlanul mindössze fél évre bevezetett szabály miatt van.
Példa: A dolgozó munkaviszonya 2010. február 24-én megszűnik. A munkáltató a dolgozót felmenti a munkavégzés alól és az utolsó munkában töltött napon (2009.december 28.) kifizeti jövedelmét. A jövedelem megszerzésének időpontja 2009.december 28. A járulékfizetési kötelezettség azonban 2010. február 24-ig áll fenn. Az újabb 2010. január 1-től hatályos Tbj. módosítás (mely szerint a teljes járulékalapra kiterjed a csökkentett járulék) még nem alkalmazható, de a Tbj. 18.§ (5) bekezdés igen. Tehát a 2010-re eső járulékfizetési kötelezettségre is csak a korlátozott járulékcsökkentés alkalmazható. A teljes járulékalapra kiterjedő járulékcsökkentés még nem, mivel a jövedelemszerzés időpontja 2009-re esik. Így nem teljesülnek sem a Tbj. 18.§ (5) bekezdésének, sem az átmeneti rendelkezés jövedelem megszerzésének időpontjára vonatkozó feltétel. Vagyis ez esetben a munkáltató kerül hátrányos helyzetbe, hiszen, ha január 2-val válna meg munkavállalójától, akkor már – lévén az átmeneti rendelkezés – a kifizetés napja az új törvény életbe lépését követően történne, vagyis nem kellene a 143 ezer forintos összeghatárral számolni.
Kell-e arányosítani a kedvezményes (minimálbér kétszerese) járulékalapot?
„Igen, még akkor is, ha egyes jogértelmezések szerint nem” – véli az okleveles adószakártő és így folytatja: ha elfogadnánk ezeket jogértelmezéseket, akkor könnyedén megkerülhető a mindössze félévre bevezetett kedvezményes járulékalap-korlát, tehát értelmetlenné válna a minimálbér kétszeresére való korlátozás. Az ötletadás szándéka nélkül álljon itt két példa: miként lehetne az említett jogértelmezéseket alkalmazva kikerülni a 143 ezer forintos értékhatárt, s akár teljes jövedelemre érvényesíteni 2009-ben az 5 százalékos csökkentést.
1., Ilyen eset, ha az összesen havi 570 000 ezer forintot kereső munkavállalót heti váltásban 40 órás és 35 órás munkarendben foglakoztatjuk. Ugyanis a rész- és teljes munkaidős foglalkoztatást be kell jelenteni, s ezeket az adóhivatal külön jogviszonyként bírálja el, vagyis az egymást követő jogviszonyok esetén egyik esetben sem lépi túl a 143 ezer forintos határt, tehát élhet az 5 százalékos járulékcsökkentéssel. Tehát a kis adminisztrációs többletteher eredményeként 572 000 forint (4 x 143 000 forint) járulékalapig vehetjük igénybe az 5 százalékos csökkentést. Megtakarítás 3 * 143 000 5% -a = 21 450 forint.
2., A 30 napos (havi) megbízási jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló pedig megteheti azt, hogy a 30 napját hat részre osztja, vagyis 6 x 5 napos megbízási szerződések után kap jövedelmet, s ez esetben is igaz, hogy megbízásonként érvényesítheti az 5 százalékos járulékcsökkentést. A kis adminisztrációs többletteher eredményeként 858 000 forint (6 x 143 000 forint) járulékalapig vehetjük igénybe az 5 százalékos csökkentést. Megtakarítás 5 * 143 000 5% -a = 37 500 forint.
3., A példákhoz hasonló helyzet az is, amikor valaki előadásokat tart egynapos megbízási szerződések keretében, például napi 100 000 forint megbízási díjért. Egy hónapban mondjuk 20 előadást, mindig más kifizetőnél (foglalkoztatónál). Esetükben 2 millió forintig (20 * 100 000) lehetne igénybe venni havonta az 5 százalékkal csökkentett járulékot, hiszen – az APEH honlapján olvasható állásfoglalás szerint – minden ügyletet esteében külön-külön alkalmazható az 5 százalékos, idén a minimálbér kétszereséig érvényes csökkentés.
De nézzük, mit mond a jogszabály. „Bár „szorult helyzetben” gyakran hallani olyan kifogást, hogy rossz a törvény, Én azt vallom, hogy Magyarországon az adótörvények kodifikálása rendkívül magas szintű. Sohasem a jogszabállyal, hanem azok értelmezésével van a baj” – magyarázza Angyal József.
„a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig …”
Tehát a törvény szövegében nem az van, hogy „megegyező”, hanem az, hogy „megfelelő”.
Példa: Ha egy dolgozó besorolási (bruttó bére) 143 000 forint (minimálbér kétszerese), és munkaviszonya fél hónap után megszűnik, akkor a 143 000 forintnak megfelelő járulékalapja 71 500 forint lesz. Ehhez úgy jutunk, hogy a járulékfizetési kötelezettséget meghatározó biztosítási jogviszony a tárgyhóban 01-től 15–ig állt fenn. Másként: a tárgyhóban a biztosításban töltött napokkal arányosítani kell a teljes hóra vonatkozó minimálbér kétszerese összeget, vagyis egy egynapos megbízás esetén a 143 ezer forint harmincad részére alkalmazható az 5 százalékos csökkentés, míg egyhetes foglalkoztatás esetén pedig a 143 ezer forint egynegyed része számolható el így. A minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap összeg sohasem lehet nagyobb, mint 143 000. Tehát az idézett példák nem felelnek meg a törvény szövegének.
A 2009- július 1-gyel életbe lépő, a minimálbér kétszereséig érvényes 5 százalékos járulékcsökkenéssel kapcsolatban kiadott állásfoglalás szerint nem kell arányosítani. A Tbj-törvény azonban azt írja: a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig érvényesíthető a kedvezmény, ami azt jelenti, hogy egy hét esetében ez például a 143 ezer/4 összege lehetne. Az arányosítás miért nem szükséges, ennek mi a jogszabályi háttere? – kérdeztük az adóhatóságtól.
„A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2009. július 1-jétől hatályos 19. § (1) bekezdése szerint:
A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke:
a) a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék,
b) a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék.
E szakasz tehát a társadalombiztosítási járulék mértékéről rendelkezik, időtartamtól függetlenül, arányosítani nem kell”- tudatta az APEH.
„Ha egyidejűleg állnak fenn biztosítási jogviszonyok, akkor azokat külön-külön kell elbírálni. Például valaki 4-4 órás munkaviszonyt létesít különböző foglalkoztatónál. Ez esetben a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapot is külön-külön kell meghatározni” – ez már Angyal József álláspontja.
Megkérdeztük az adóhatóságtól: nem tart-e attól az APEH és a Pénzügyminisztérium, hogy az idei átmeneti rendelkezés – a fent is vázolt - kiskapukat kínál, vagyis rövid idejű (a 143 ezer forintos jövedelmet) meg nem haladó foglalkoztatások, megbízások váltogatásával kijátszható az idén csak meghatározott összegig érvényes 5 százalékos járulékcsökkenés és magasabb jövedelem esetén is könnyedén érvényesíthető így. A válasz szerint: a megbízási jogviszonyokkal kapcsolatos álláspont a Pénzügyminisztériummal történt egyeztetést követően alakult ki.
Milyen szabályok vonatkoznak a Start-kártyás munkavállalókra?
Ezzel kapcsolatosan is vannak olyan jogértelmezések, hogy a Start-kártya alap mellett még a 143 ezer forintos kedvezményes tb-alap is figyelembe vehető. Nézzük ismét a törvény szövegét:
„Az Flt. 40.§ -ának (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék és a Tbj. 19.§ (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a …”
„Tehát a törvény szövegében nem az van, hogy „mellett”, hanem az, hogy „helyett”. Ha egy középfokú Start-kártyás dolgozó besorolási (bruttó bére) 214 500 forint (minimálbér háromszorosa), akkor ő a minimálbér másfélszereséig veheti igénybe a – tb alap helyett - kedvezményes Start-kártya járulékot. A kedvezményes tb-alapból marad még „fél” minimálbér. Erre a kedvezményes (5 százalékkal csökkentett) járulék vehető figyelembe. A megmaradt egyszeres minimálbérig a korábbi szabályozás érvényes” – érvel a szakember.
Arra a kérdésre, hogy milyen jogértelmezés alapján jár a kedvezményes tb-járulék a Start kártya járulék "mellett", az adóhatóság azt válaszolta: „A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 5. § (2) bekezdése szerint a munkaadó az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményt legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni”.
Kinek fogadjuk el a jogértelmezését?
„Az én jogértelmezésem a költségvetés szempontjából a legkedvezőbb jogértelmezés. Ezért ebből egy későbbi utólagos ellenőrzéskor baj nem lehet. A jogalkotói szándék is fél évre a korlátok közé szorított 5 százalékos járulékcsökkentés volt. Ha a példákban leírt - általam tévesnek minősített jogértelmezést használjuk -, akkor könnyen adóhiány megállapítás lehet a vége. Ezen – az Alkotmánybíróság határozatai miatt - nem változtat semmilyen PM vagy APEH állásfoglalás sem”- érvel önmaga mellett az okleveles adószakértő.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
