hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfa-visszaigénylés és a vagyon eredetének igazolása

  • Béres Molnár Gergely könyvvizsgáló, adószakértő

Ha egy cég 2009-től bejelentkezik az áfakörbe, áfával növelten számlázza a bérleti díjat, akkor milyen módon, mekkora összegben igényelheti vissza az áfát? Vagyonosodási vizsgálatnál az adózónak kell igazolnia vagyona eredetét, hogyan lehet bizonyítani az APEH-nak, ha csak a vizsgálat megindításakori bankszámla egyenleget veszi figyelembe? Mit tehetek, ha nem is bankban tartottam a pénzt? Az olvasók kérdésére Béres Molnár Gergely, az Adózóna szakértője válaszol.


2007-2008-as adóévben egy kft. saját rezsis beruházásként ingatlant építtetett. A cég tevékenységi körében szerepel a bérbeadás - mivel az ingatlant bérbe szeretné adni. 2008-ban elkészült az ingatlan, jogerőre emelkedett a használatbavételi engedély is. Az eddigi továbbvihető követelésként feltüntetett áfát 2008 II. negyedévében visszaigényelte. A cég elmulasztotta a bejelentkezést az áfa hatálya alá ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan. Az APEH teljesen jogosan vissza nem igényelhető áfá-t állapított meg az ellenőrzés során. A kérdésem arra vonatkozik, hogy amennyiben a cég 2009-től bejelentkezik az áfakörbe, bérbeadásra szerződést is köt, valamint áfával növelten számlázza a bérleti díjat, a tárgyi eszközökre vonatkozó különös szabályok szerint egy összegben igényelheti-e vissza az áfát, vagy csak akkora arányban, amekkora arányban számlát állít ki? A cégnek nem lesz más bevétele, csak az áfával növelt bérleti díj.
A kérdésben szereplő áfa levonására (visszaigénylésére) csak éves szinten van mód, melynek összege a beruházás utáni áfa összegének 5 százaléka.

Abban az esetben, ha az adóalany a tárgyi adómentes bérbeadás megkezdésének évét követő adóévre vonatkozóan az egyéb ingatlan bérbeadására adókötelezettséget választ, akkor az arra az évre eső arányos általános forgalmi adót – a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó 1/20-ed részét levonásba helyezheti. Természetesen a vállalkozás a rendeltetésszerű használatbavétel évét követő 19 évig minden olyan adóévben az arra eső arányos általános forgalmi adót levonásba helyezheti, amelyben az egyéb ingatlan bérbeadását adókötelesen (és nem tárgyi adómentesen) végzi.

Az ingatlan bérbeadás áfa-kötelezettségének választásától az adóalany a választás évét követő 5 évig nem térhet el. 


Az APEH a vagyonosodási eljárásban nem alkalmaz alkotmányellenes törvényt azzal, hogy az adózóra hárítja a vagyon eredetének igazolását? Szlovákiában az alkotmánybíróság éppen most nyilvánította ezt a törvényt alkotmányellenesnek. Miként lehet bizonyítani az APEH-nek, ha csak a vizsgálat megkezdésekori bankszámla egyenleget veszi figyelembe? Tudomásom szerint jogszabályilag senkit nem köteleztek arra, hogy bankban kell tartania a pénzét. Ez nem sérti az emberi jogokat? Személyesen élem meg a vagyonosodási vizsgálat ezen procedúráit.
A vagyonosodási vizsgálatokkal az Alkotmánybíróság több ízben foglalkozott. Már 1993-ban rámutatott, hogy az Alkotmányban foglalt közteherviselési kötelezettség szükségképpen beavatkozást jelent a magánszférába, és így bizonyos mértékig az alkotmányos alapjogok korlátozásával jár. A jövedelmek állami ellenőrizhetősége és a jövedelmek adóztathatóságának alkotmányossága nem kétséges, az alapjog korlátozását itt egy másik alkotmányos cél, az arányos közteherviselés kötelezettsége elkerülhetetlenné teszi, így a korlátozás nem az alapjog lényeges tartalmára vonatkozik. A jövedelem elhallgatása, a jövedelembevallási-kötelezettség pontatlan, hibás teljesítése, a jövedelemadóra vonatkozó adóügyi előírások egyéb megsértése alkotmányosan más eszközök (becslés, ellenőrzés stb.) alkalmazását alapozhatja meg. Ezek ugyanis alapjogok lényeges tartalmának korlátozásával nem járnak.

A határozat szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő valós adó alapját valószínűsíti. A vagyonosodással összefüggő adatok, tények feltárása a valós adóalap és az adó megállapítása érdekében történik. Az adóhatóság akkor alkalmazhatja a becslést, ha alapos gyanú merül fel, hogy az adóalany elvonta adózás alól jövedelme egy részét és olyan tényekre, körülményekre, bizonyítékokra, nyilatkozatokra korlátozódik a vizsgálat, amelyek az adóalap megállapítása szempontjából lényegesek. A korlátozást tartalmazó rendelkezés alkotmányosságának további feltétele, hogy megfelelő garanciákat is biztosítson az adózó számára.

Az Ön kérdése valós, mert megfelelő garanciákat kell biztosítani az adózó számára. Két fontos dologról van szó. Egyrészt a becsléssel történő adó megállapítás alkalmazásának feltételeit, másrészt az alkalmazott módszer helytállóságát az adóhatóságnak kell bizonyítania. Nem lehet egy adózótól elvárni, hogy pontosan dokumentálja életének korábbi szakaszait. Ezt semmilyen jogszabály nem írja elő. Nem is életszerű ez. A gyakorlat azt mutatja, hogy egyes az állami szervek nyilvántartásai is hiányosak, pedig nekik ez az alapfeladatuk.

Az alapvető baj ott van, hogy az ilyen típusú vizsgálatokra korábban nem hívták fel az adózók figyelmét. Általában az adózók a rendelkezésére álló eszközök eredetét - melyek forrása lehet saját vagyon vagy hitel, családi vagy üzleti kölcsön - nem dokumentálták körültekintően. Most 2008-ban a 2002. január 1-től 2007. december 31-ig terjedő időszakot vizsgálhatja az adóhivatal. Akárhogy számoljuk, ez hat év, s a vagyon illetve készpénz nyitóállományát pedig sokszor évtizedes adatok alapján kellene az adózónak dokumentálnia, közben – természetesen – az élet változik. Sajnos nem olyan történetről van szó, melyet újra és újra le lehet játszani.

Könnyű tehát azt mondani az adózónak, hogy bizonyítsa be, hogy mennyi készpénze illetve vagyona állt rendelkezésre a vizsgált időszak elején, s nem elfogadni az adózó által valószínűsített értéket. Nem életszerű az sem, hogy a vizsgált időszakban nem lehetett a háztartásban készpénz, s az első bevétel akkor keletkezett, amikor az adózó pénzt vett fel a bankszámlájáról vagy fizetést kapott a vizsgált időszak kezdetén. Különösen, ha valaki vállalkozó, általában nem nulla Ft készpénzzel indul. Ezt papírokkal bebizonyítani szinte lehetetlen, de az ellenkezőjét sem lehet. Ha a gazdaságban létezik egy állandónak mondható forgalomban lévő készpénzállomány, akkor ez egy vállalkozónál vagy háztartásban is így van. Ezért kellene érvényesíteni az Alkotmánybíróság által megfogalmazott garanciákat.

Sajnos a jelenlegi bírói gyakorlat nem egyértelmű, mert - a bizonyítási teher megfordulása miatt - az adózó kötelezettségévé teszi a pénzállomány meglétének bizonyítását, így kétségessé válhat az adózó garanciális védelme.

Egyébként szerintem az a probléma, hogy az ilyen típusú vizsgálatokat időben megkésve indították el. A vagyonosodási vizsgálatok tömeges elvégzése gyakorlatilag annak beismerése, hogy az adott adóalanyt vagy annak gazdálkodását korábban nem ellenőrizék megfelelően. Ez nemcsak adóvizsgálatot jelent, hanem az élet más területein el nem végzett vizsgálatokat is.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nyereményutalvány adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Adószámos magánszemély és vállalkozó

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink